Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-05-09 / 9. szám
2002/9. szám POLITIKA ES KÖZELET „ Mondjunk együtt nemet a drogra! Drog-fék A BKIK VII: kerületi szervezete várja azoknak az embereknek, szervezeteknek, közösségeknek a jelentkezését, akik csatlakozásukkal tenni kívánnak valamit a drog további terjedése ellen. Jelentkezni lehet a BKIK VII: kerületi irodájában, ahol regisztrálják címüket és vállalásukat. Cím: 1073 Budapest, Erzsébet körút 51. Telefon/fax: 342-5835. Hunvald György alpolgármester a BKIK által megszervezett első találkozó óta támogatja a program megszervezését.- Nem megengedhető, hogy a jövő generációja, gyermekeink, úgy nőjenek fel, hogy nincsenek tudatában annak, milyen veszély fenyegeti őket “kábítószer” oldalról. Talán volt olyan idő, amikor azt hitték-hittük, hogy minket Magyarországon nem fog elérni a “nyugati-minta”. Ma már nem arról kell beszélni, hogy mit kellett volna tenni, vagy mit lehetett volna tenni. Ma a mi feladatunk megállítani, gátat szabni a drog teijedésének. Másként kell kezelnünk azokat az embereket akik már kapcsolatba kerültek bármiféle kábítószerre] és másként azokat, akik közvetlen környezetükben még nem találkoztak a droggal. Egyet azonban tudomásul kell venni, senki nem húzhatja ki magát a felelősség alól. A televízió, az újságok, a mozifilmek által ma már mindenki ismeri a szót: kábítószer. A mi feladatunk, hogy személyes ismeretséget ne akaijon vele kötni senki. Ezért támogatom a BKIK kezdeményezését, és lehetőségeinket kihasználva önkormányzati szinten fogjuk a program kibővítését, a későbbiekben pedig az erzsébetvárosi oktatási-nevelési intézményekbe való tévesztését támogatni. A Drog-fék program májusi találkozóján (jobbról) Bodzsár Márta a BKIK kerületi vezetője, Filló Pál Erzsébetváros országgyűlési képviselője, Haas Ilona, dr. Csorba József és dr. Cseresnyés Gábor egyeztették a jövőbeni teendőket. (Folytatás az 1. oldalról) Amióta létezik az emberi társadalom, mindig volt ki- sebb-nagyobb mértékű drogfogyasztás. A drogmentes társadalom képe sajnos utópia. Ami azonban ennél is sajnálatosabb az az, hogy az elmúlt évtizedben nagyon megnövekedett Budapesten, és ezen belül Erzsébetvárosban is az érintettek száma. A “Segíts, hogy segíthessünk” program elindításával a BKIK szervezésében immár mozgalomként működnek az eddig már csatlakozott szervezetek. Március 28-ai figyelemfelkeltő összejövetelüket már több eddig csatlakozott szervezet részvételével szervezték meg. A program és egyben az ebből kiinduló mozgalom azon a tényen alapul, hogy a drog nem kímél senkit, független nemtől, kortól, iskolai végzettségtől, nemzetiségtől, politikai hovatartozástól, vallási meggyőződéstől. Mivel sem a struccpolitika, sem a túlzott szigor nem oldja meg a problémát, a mozgalomhoz csatlakozók úgy vélik, hogy az ellenszert a társadalom civil szervezeteinek, pedagógusoknak, szülőknek, közéleti szerepet vállaló személyiségeknek, szakembereknek összefogása jelentheti. Filló Pál elmondta, hogy legfontosabb feladat a drog elleni küzdelemben a prevenció (megelőzés) és a felvilágosítás, hiszen csak akkor tudunk hatékonyan küzdeni a drog továbbfer- tőzése ellen, ha megismertetjük az emberekkel, főleg a legveszélyeztetettebb korosztállyal a kábítószerek veszélyes és kártékony hatását. Mindemellett lényegi kérdése a drog elleni küzdelemnek a lehetőségeken belüli mindnagyobb kereslet- és ártalomcsökkentés. A FELHÍVÁSHOZ EDDIG CSATLAKOZTAK ■ Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége (17 tagszervezet nevében) ■ Kötőjel Szociális és Egészségügyi Alapítvány ■ Magyar Vöröskereszt VII. kerületi Szervezete ■ Örmény Kultúra Barátainak Erzsébetvárosi Egyesülete ■ Kapcsolat Alapítvány ■ Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ■ Sorsfordító Alapítvány ■ Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesülete ■ Martin Bell Alapítvány ■ Munkaszolgálatosok országos Egyesülete ■ Farkas Jenő, az erzsébetvárosi roma kisebbségi önkormányzat elnöke ■ Kék Forrás Környezetvédő Egyesület ■ Védnökséget, aktív részvételt vállalt a mozgalomban és a programban Filló Pál Erzsébetváros országgyűlési képviselője Árulkodó jelek, veszélyeztetett tinik Manapság nem lehetnek biztonságban a szülők, amíg meg nem értetik a gyermekükkel, hogy milyen hatása lehet a pillanatnyi örömnek, amit a drog fogyasztása okoz. Az alábbi cikkben azokhoz a szülőkhöz, pedagógusokhoz, jóérzésű szomszédokhoz szólunk, akik a valós életben még nem találkoztak a “DROG”-gal, és megpróbálnak szeretettel közelíteni az érintett fiatalokhoz. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a támadás nem megoldása a problémának, sokkal nagyobb kárt okozhatunk mint hasznot, ha azonnal támadásba lendülünk az első gyanú alapján. A kokaint - kokót - orron át szippantják fel, vagy fecskendővel adják be maguknak. Feltűnő lehet, ha hirtelen elkezdenek eltünedezni a háztartásból a kis- kanalak, hiszen az anyagot kiskanálban szokták felmelegíteni. Általában a kari vénákon adják be maguknak az anyagot, de gyakori, hogy megtévesztésként a nyaki vénákba szúrnak, mivel a szülők elsőként az alkaron lévő jeleket veszik észre. Gyanús lehet ha hozzátartozónk, szomszédunk, gyermekünk újabban a negyven fokos nyár ellenére előszeretettel hord sálat, vagy hosszú ujjú inget. A kokain feloldja a gátlásokat, és növeli az agresszivitást, ugyanúgy mint az ópiátok, ezzel újabb szerhez érkeztünk, az ópiumhoz. Az ópium maga a mákgubó leve, és sajnos nagyon divatos dolog ma mákteát készíteni. Tartós fogyasztása esetén használójának komoly gyomor és bélpanaszai lehetnek, lesoványodhat, szervezete legyengül. Ha valaki hozzászokik, és nem jut hozzá a megkívánt - egyre nagyobb - mennyiséghez, feltűnő elvonási tünetek jelentkeznek rajta. Ezek többek között az idegesség, remegés, izzadás, emlékezetkiesés. (Folytatjuk) A kábítószer fogyasztásnak ezer meg egyféle jele lehet a depresszión keresztül az álmatlanságig, de nagyon oda kell figyelni, mert ezek a jelek nem minden esetben jelentik, hogy drogos az illető. Figyeljük a megváltozott viselkedésű gyermeket, felnőttet, de először az egyéb okokat mérjük fel, ne gyanúsítsunk rögtön. A legfontosabb: a kérdésekkel, kérdezgetéssel kapcsolatban mindig nagyon óvatosan kell eljárni, nehogy a támadó fellépés legyen éppen az okozója a kábítószerezésnek. Hunvald György