Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-03-28 / 6. szám
18 HITÉLET - KULTÚRA 2002/6. szám „Szamosújvár Örmény Metropolis, régi dokumentumai” címmel kiállítás nyílt az Örmény Kulturális Központban (V. kerület, Deák Ferenc utca 17.). Képünkön Avanesian Alex, Tivadar Mircea és Gogescu László a március 23- ai kiállításmegnyitón Könyvajánló Történetek a Bibliából - gyermekeknek M aria Pascal spanyol grafikusnő újszerű, kedves rajzú bibliai-illusztrációi emberközelbe hozzák a gyermekek számára a világ legnagyobb példányszámban megjelent könyvét, a Bibliát. A könyv a gyermekek számára közérthetően, kedves kis mesék formájában mutatja be a bibliai történeteket. Segítségével a már olvasni tudó kisiskolások ismerkedhetnek az Újszövetséggel és az Ószövetséggel, a kisgyermekek számára pedig érdekes esti mese lehet. A könyv szép ajándék a gyerekeknek és örök emlék a szülőktől, nagyszülőktől. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. TeL/fax.: 322-4117 Március 29-én, nagypénteken gyóntatás 7-9, illetve 17-18 óráig. 15 órakor keresztút. 18 órától szertartások, szentségimádás. * 30-án, nagyszombaton gyóntatás 7-9, illetve 17-18 óráig. Egésznapos szentségimádás 7-18 óráig. 18 órától szertartások és körmenet. * 31-én Húsvétvasámap. Urunk feltámadása. A reggeli szentmiséken ételszentelés. * Április 1-jén Húsvéthétfő. Ünnepi miserend. * 2-án 18.30-kor a Karitász munkatársak megbeszélése. * 5-én, elsőpénteken betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk. 17.45-kor litánia. * 11-én 14 órától az Idősek Klubja összejövetele. * 12-én az esti szentmise után engesztelő szentóra 19.30-ig. A jegyeskurzus következő előadása április 2-án, este 19-21 óráig. Címe: Családtervezés, a gyermekek elfogadása. Előadó: Pál Bernadett. Az előadás helye a görög katolikus pinceklub (Rózsák tere 10.) A Fasori Református Egyházközség hírei vár mindenkit bibliaóráira, ifjúsági, hittan órákra, családos alkalmakra, gyülekezeti heteire, konfirmációi alkalmakra és istentiszteletekre. Végül egy Húsvéthoz kapcsolódó idézet Arany Jánosról, aki református presbiter volt: a feljegyzés szerint, amikor a Lánchídon sétált, találkozott egy ismerősével, aki megkérdezte, nem fél-e a haláltól. A költő így felelt: „Nem félek!”, mire az ismerőse: „Természetes is, hogy egy ilyen nagy ember nem fél!”. Arany válasza a következő volt: „Nem azért nem félek, mert nagy ember vagyok, hanem azért nem, mert nagy az én Megváltóm!”. Ez is a Húsvét nagy áldása a hívők számára. Fasori Refonnátus Egyházközség, Városligeti fasor 7. A húsvét nem csak a böjti idő vége, vagy ! a locsolkodás, a nyuszi ünnepe, a tavasz kezdete vagy csupán munkaszünet, hanem a feltámadás ünnepe. Pál apostol így ír: „Eszetekbe juttatom atyámfiai az evangéliumot... amely által üdvözöltök is, ha megtartjátok. . „hogy Krisztus meg- ! halt a bűneinkért az írások szerint, eltemettetett és feltámadott a harmadik napon az írások szerint” (lKorithius 15.) Az egyházközség szeretettel hív mindenkit gyülekezetébe, alkalmaira, amelyeken a Húsvét valódi értelméről hallhatnak. A Református Egyház- község húsvéti alkalmai:- Húsvét előtti héten minden este 6 órakor húsvéti előkészítő alkalmak- Nagypénteken 10 és 18 órakor Istentisztelet úrvacsorával- Húsvét első napján Istentisztelet a templomban 9.30-kor, 10 órakor és 17 órakor úrvacsorával, gyermekeknek 10 órakor három csoportban gyermekistentisztelet: felsős, alsós és óvodás korosztályokban- Húsvét második napján 10 órakor Istentisztelet a templomban úrvacsorával, gyermekeknek ugyanekkor összevont csoportban gyermek-istentisztelet- Siketek missziójának istentisztelete: Húsvét első napján 14.30-kor. Az egyházközség a továbbiakban is szeretettel A kereszténység legnagyobb ünnepe húsvét. Ekkor ünnepeljük Jézus Krisztus dicsőséges feltámadását. Urunk nagypénteken meghalt értünk a keresztfán, keresztáldozatával kiengesztelve bűneinkért a Mennyei Atyát. Húsvét hajnalán sírjából dicsőségesen feltámadt, legyőzve a halált, megnyitotta számunkra az örök üdvösségre vezető utat. A feltámadási körmenetben az Oltárszentségben velünk élő föltámadt Krisztussal, az Őt ábrázoló szoborral kimegyünk a világba, hogy meghirdessük mindenki számára húsvét örömét. A húsvéti gyertyák fénye azt az egész világot beragyogó világosságot jelképezi, amelyet Krisztus Urunk hozott nekünk, elűzve a bűn sötétségét. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia Hagyományok A tavasz ünnepe A pogány hagyomány szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap Ostra Istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét a német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrát a termékenység, az újjászületés istennőjét tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett pedig repkedő madarakkal ábrázolják. Az istennő és a kezében látható tojás a termékenységet, a tavasz ébredését és az emberek újjászületését szimbolizálja. A legenda szerint Ostrának egy olyan különleges madara volt, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a gyerekek szórakozatásá- ra a madarat nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat a tavasz ünnepén. Az idők során a pogány tavaszünnep ösz- szeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait folytatja tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel, ha alkalmazkodunk az ismétlődő természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, valamint a Nap és a Hold járásához.
