Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-02-27 / 4. szám
4 ÖNKORMÁNYZAT 2001/4. szám A SZÁNDÉK MEGVAN sportbizottság alakul? A Metró Klub rí.* • f r • •• rf múltja, es y0V0/£ TP* f f t f Ifjúsági- es Az önkormányzat képviselő-testületének bizottságai közül a művelődési bizottság a legnagyobb. Már hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, esetleg meg lehetne bontani a bizottságot, hogy a sok téma közül a kevésbé frekventáltak is előtérbe kerülhessenek. Tavaly nyáron Devosa Gáborra! beszélgettünk a témáról, most újra megkerestük a képviselőt: igaz-e a hír, alakul-e a kerületi ifjúsági és sport-témák felkarolására új bizottság?- Amikor a választás után, 1998. októberében egyeztetettünk a lehetséges bizottsági felosztásról, akkor megállapodtunk abban, hogy a minisztériumi működéshez hasonlóan alakítjuk ki a bizottságokat, így nem keresztezik egymást a témák, a pályázatok, és áttekinthetőbb a munka az önkormányzatok a főváros és a kormány között. Ez egyébként általában minden önkormányzatnál így működik. A kerületi bizottsági rendszer felépítésekor természetesen több olyan témakör kiesik, amely csak magasabb szinten jöhet szóba, így természetesen nincs szükség a kerületben például honvédelmi bizottságra.- Hogyan alakult ki a művelődési bizottság és hatásköre?- Erzsébetvárosban is szóba került, hogy a bizottságok megalapításakor milyen témaköröket lehet egy bizottság munkájába beleszorítani. Megállapodtunk abban, hogy - mivel sok bizottság van - ne legyen külön művelődési és oktatási illetve ifjúságpolitikai- és sportbizottság, hanem legyen eggyé az egész. így, egybefoglalva a témákat kialakult egy 13 fos, tehát kifejezetten nagy létszámú bizottság, amelyen belül rengeteg feladatot vállaltunk fel. Mára már nyilvánvaló, hogy ugyanazt a munkát, amit egy öt fos bizottság relatív gyorsan elvégezhet, azt ez a 13 fos bizottság dupla annyi idő alatt tudja csak megtárgyalni. A nagy létszámnak és a nagyon tág bizottsági témáknak köszönhetően a bizottsági ülések lassúvá, hosz- szúvá és rugalmatlanná váltak.- Ezért lenne szükség az új bizottságra?- Négy témát, az oktatást, a művelődést és kultúrát, az ifjúságpolitikát és a sportot fogjuk össze a bizottsági munka során. A fenti témák közül érezhetően kevesebb energia jut az ifjúságpolitikai és a sportkérdések megtárgyalására, mint a többi témára, ráadásul érezhető, hogy az oktatási lobbi sokkal erősebb a többinél. Ezek a témák valóban nagyon fontosak, de teljesen elveszik az időt és a lehetőséget egyéb, de nem kevésbé fontos témáktól. Ha valamilyen külön témával kell foglalkozni, akkor kénytelenek vagyunk úgynevezett ad-hoc bizottságokat létrehozni, mivel a bizottságon belül már az egyéb kérdések előkészítésére nincs energia.- Mikorra várható az ifjúsági és sportbizottság ,, megszületése ’'?- Mára már elég sokan érzik a művelődési bizottságon belül is, hogy nem jut energia az ifjúsági illetve a sporttal kapcsolatos területek teljes áttekintésére, illetve a lehetőségek kibontakoztatására. A témáról és a lehetőségekről az MSZP frakción belül már tárgyaltunk, jelenleg a koalíciós partnerünkkel és az ellenzékkel folytatunk egyeztetéseket. Mindenképpen szeretném, ha az ifjúsági- és sportbizottság még a költségvetés elfogadása előtt megalakulhatna, mivel utána már a költségvetés módosítását igényelné az eredeti bizottság szétbontása mivel az új bizottsághoz rendelt jogkörökhöz bizonyos működési költségfedezetet is kell biztosítania az ön- kormányzatnak. (Folytatás az 1. oldalról) A ma Metró klub néven közismert helyiségben mindig megtalálható volt valamilyen művelődési, kulturális tevékenység, de idővel jelentősen az ott végzett tevékenységek köre bővült. Az utóbbi években találhattunk ott irodákat, közértet, de a botrányairól elhíre- sült, a hírekből jól ismert utazási irodát is. Gergely Józsefet, a kerületfejlesztési bizottság elnökét kértük rövid összefoglalásra: hol tart ma a Metró Klub ügye.- Valamikor a 90-es évek második felében, az ön- kormányzat vissza akarta venni a helyiség bérleti jogát, azzal a céllal, hogy a továbbiakban önkormányzati elképzelések alapján használja művelődési célra. Ám ez idő tájt, egy sajnálatos tévedésből adódóan, a helyiség bérleti ügyeivel foglalkozó ügyintéző ismételten kiadta a bérleti jogot. Ennek következményeként kezdődött el a hosszú évekig tartó pereskedés az új bérlő és az ön- kormányzat között. Tavaly, a bérlő utazási iroda tönkrement, és a bérleti jogot visszaadta az önkormányzatnak. Erzsébetvárosban, a Károly körűt felőli részen jelenleg nincs ilyen céllal fenntartott önkormányzati intézmény, ezért a kerületi vezetés mindenképpen azt szeretné, ha a helyiség hasznosításával a továbbiakban bővülne a kerületi művelődési intézmények sora. Pillanatnyilag a művelődési bizottság dolgozik a lehetőségek, az érdekek és a célok egyeztetésén, kiemelten foglalkozva a kérdésnek azon részével, amely azt fogalmazza meg, hogy hogyan lehet ezt a helyiséget a kerület művelődési intézményei közé, úgymond beágyazni, illetve, hogy a költségvetési keretek közé, hogyan szorítható be a jövendőbeli működtetés költségeinek terhe. (A témára következő lapszámunkban visszatérünk) Érvek és ellenérvek a kerületfejlesztés szakaszairól Erzsébetváros kerületfejlesztésének megvalósult és megvalósítandó tervei és a témához kapcsolódó kérdések válaszlehetősége számos érdeklődőt vonzott a február 19-én megrendezett Lakossági Fórumra. A fórum meghívott vendégeként: Hunvald György gazdasági alpolgármester, Gergely József a kerület- fejlesztési bizottság elnöke, Schwar- ezuk Agnes főépítész, Hesz Ferenc- né az építésügyi és településüzemeltetési iroda vezetője adott felvilágosítást a témában. Gergely József tájékoztatott arról, hogy a kerületfejlesztést nehezítő körülmények ellenére - Erzsébetváros lakóépületeinek nagy része a XIX. század végén és a XX. század elején épült, és ebben az időben gyakorlatilag elnyerte jelenlegi zártsorú beépítését és összközművét is - jelenleg 200 lakás építése kezdődött meg, továbbá számos építkezés előkészítés, engedélyeztetés alatt áll a kerületben. Ugyanakkor 80-100 emelet, illetve tetőtér-beépítési engedély került kiadásra. A kerületfejlesztés témaköréhez tartozó zöldesí- tési program kapcsán ismertette a már megvalósult és a sorra kerülő terveket, tájékoztatott arról, hogy az önkormányzat zöldtelepítésre vonatkozó előírásai adott esetben a befektetőket is kötelezik. Hunvald György, mint a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester elmondta, hogy a kerületfejlesztés szorosan kapcsolódik a kerület költségvetéséhez, valamint rámutatott arra, hogy a jelenlegi önkormányzati vezetés két éves időszaka alatt sikerült elérni, hogy a működési bevételek fedezzék a kiadásokat és így a kerület fejlesztésére több anyagi támogatást fordíthatnak. Mint mondta, jelentős eredménynek könyvelhető el, az üres telkek értékesítésével megindult fejlesztések lehetősége. A vállalkozói koncepció szerint az önkormányzat - a képviselő-testület által elfogadott rendeletmódosítás alapján - a külső befektetők számára adott adókedvezménnyel kívánja vonzóvá tenni a kerület egyik fontos bevételi forrásának számitó felújításokat, építkezéseket Erzsébetvárosban.
