Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-12-21 / 24. szám
2001/24. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 11 PILINYI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA A Royal Orfeum művészeti igazgatója Zerkovitz Béla Az építészeti pályára készült Zerkovitz Béla (1881-1948), már a műegyetem hallgatójaként feltűnt népszerű kupiéival. Mint építész nagy karrier előtt állt, Czigler Győző tanár asszisztense volt az új műegyetem építésénél, majd Czigler halála után Hausmann Alajos műépítész mellé került és vele dolgozott a királyi vár átalakítási munkálatain. A zene világa vonzotta, felhagyott az építésszel, sorra szerezte népszerű slágereit és operettjeit, ismertebb színpadi művei az Aranyeső, Katonadolog, Árvácska, Csókos asszony voltak. A század első évtizedeiben a nagy sláger születéséhez gondtalan élet, vidámság volt szükséges. A Royal Orfeumban Gyárfás és Baumann énekelték az új számokat és még aznap este sláger lett. A publikum azt énekelte, amikor kijött az orfeumból és a sarki ze- néskávéház cigányától már követelte, hogy azt húzza, a kottákat pedig szétkapkodták, így népszerűsödtek a Zerkovitz dalok is. Egy újságíró megkérdezte 1930-ban tőle, hogyan születik a sláger? Zerkovitz Béla a következőképpen nyilatkozott:- A legtöbb dalomat magam írtam, a szöveget és magam a zenét is. Az ember csak így tud tökéletesen alkotni. De őszintén mondhatom, hogy a slágernál mindig fontosabb a jó szöveg, mint a jó muzsika.- Hogy mi inspirálja az embert?- Hát legtöbbször az előrelátható jövedelem!- És hol akkor a poézis? Kérdezte tőle az újságíró.- Azokban a számokban, amelyekből nem lesz sláger!- Különben is a slágerírás nem más, mint előre megfontolt szándékkal elkövetett merénylet a népszerűség elérésére. Rendszerint sohasem lesz abból a legnagyobb sláger, ami a szívünkhöz legközelebb áll, bár az én lieblingjeimre nem panasz- kodhatom. Nekem kedvenc szerzeményem a „Most, amikor minden virág nyílik” és szép sikerem is volt vele. De legnagyobb sikere a „Hulló falevél”-nek volt. Nemrégiben vidéki ismerőseim jöttek Pestre és este betértünk egy zenés-kávéházba.- No te zeneszerző - mondta kedélyes vidéki emberem -, most el- húzatom az én nótámat, aztán fölélj, mert te ilyet még úgysem hallottál!- És elhúzatta, hogy „Felmegyek az Úristenhez egy új szívet kérni”. Nem tudta, de vajon hányán tudják, hogy ezt a nótát én írtam és nem valami nótafán termett. A sikeres slágerszerző, a Royal Orfeum művészeti igazgatója hatvanhét éves korában hunyt el Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték nyugalomra. Keleti Károly és Fodor Oszkár 1908-ban a Royal Orfeumot az Erzsébet körúton építette fel, a második világháború idején Royal Revü Színház, 1945 után Fővárosi Vígszínház, majd végül napjainkban Madách Színház néven működik. Matus Adrien „Mesterségek* sorozata A nyomdász szített és kiadott angol nyelvű, külföldön megjelenő nemzetközi Judo Újság is, de referenciáik közé tartozik számtalan plakát, naptár, sok-sok kiadvány és könyv tervezése és nyomdai munkája is. A Hemád utcai nyomdász műhely érdekessége, hogy akárcsak Gutenberg idején bizonyos rendszer szerint elhelyezett szedőszekrény fiókjában lapuló betűkből, kézzel alakítják a szavakat, sorokat. Persze ez csak az egyszerűbb munkákra igaz, természetesen a komoly, nagy nyomdai feladatokhoz igénybe veszik a legmodernebb technikát. Zászló Zsolt és Zászló Géza számára a nyomdász mesterség nem csupán kenyérkereseti forrás, sokkal inkább olyan kreatív időtöltés amelyet nagy örömmel és szeretettel végeznek. Ezt bizonyítja az is, hogy jó hangulatú műhelyben a megrendelők mellett gyakorta megfordulnak a környékbeli iparosok is. Tudja honnan származik ez a kifejezés? Amikor még kénytelenek voltak a könyveket kézi munkával átmásolni, általában a szerzeteseknek jutott ez a nemes feladat. Azonban akkoriban, villany- világítás nem lévén, gyertyával világítottak a másoló szerzetesek. Azért, hogy jobban lássanak a gyertyát a körmükre olvasztották, így a fény sokkal közelebbről érte a másolandó oldalakat. A kódexek másolása nagyon kimentő feladat volt, sokszor elbóbiskoltak munka közben. Ha nem figyeltek kellőképpen, esetleg elaludtak, akkor gyakran megesett, hogy amikor a gyertya utolsót lobbant, meg is égette a kódexmásoló szerzetest. Évezredekkel ezelőtt kőbe vésték, majd növény alapú tintába mártott lúdtollal pergamenre rajzolták a jeleket és betűket. Sokszorosításukat nem, vagy csak megerőltető manuális munkával lehetett megoldani. A mainzi születésű Johannes Gutenberg a betűsokszorosítás, a szedési technika és a nyomtatófesték feltalálásával, valamint az egész szedési és nyomtatási folyamat célszerű magalkotásával megteremtette a modem mechanikus nyomtatási eljárás alapjait. Gutenberg találmánya az 1450-es évekre tehető, az eljárást - a modernebb formák mellett - ma is világszerte alkalmazzák természetesen profi nyomdai gépek segítségével. Zászló Zsolt és fivére Zászló Géza 1991-ben alapították meg nyomdai vállalkozásukat, műhelyük a Hemád utca 25. szám alatt található. Mindketten nagy tudású, felkészült szakemberek, akik az erre a szakmai területre is oly jellemző, hatalmas piaci versenyben is megállják a helyüket. Évek óta a műhelyben készítik például a Gazdasági Minisztérium levélpapírjait, borítékjait, valamint különböző ünnepi üdvözlőkártyákat. Nagy volumenű munkáik közé tartozik például az általuk kéKörmprp ppptt íi mnnkü JL m. vf JL 1JL1. Vz 1. Ji Ji Jl %.*. JK a IV
