Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-12-21 / 24. szám
2001/24. szám RENDELET IX a legkisebb kialakítható telek terület: 1000 m2 a legkisebb kötelező zöldfelületi arány: 15% a térszín alatti legnagyobb megengedett beépítettség:90 % (4b) Az önálló kiskereskedelmi létesítmény, vagy kiskereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 4000 m2-t. (5) VK-VII/3 Az építési övezetben intézményi és/vagy lakó rendeltetésű létesítmények helyezhetőek el. (5a) Az építési övezet telkein a beépítés mód: zártsorú a legnagyobb megengedett beépítettség: 70 % a legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 4,5 a kötelező legkisebb építménymagasság: 15 m a legnagyobb megengedett építménymagasság: 21 m a legkisebb kialakítható telek terület: 500 m2 a legkisebb kötelező zöldfelületi arány: 15 % a térszín alatti legnagyobb megengedett beépítettség: 90 % (5b) Az övezetben önálló parkolóház és kereskedelmi létesítmény nem helyezhető el. (5c) Távlatban is lakó-, vagy vegyes rendeltetésű meglévő épületekben nem lakásrendeltetésű helyiségek a Dob utca menti telkek kivételével csak a pince-, földszinti, valamint az I. emeleti szinteken létesíthetők. (6) A tervezési területen a Károly körút, a Wesselényi utca és a Dohány utca közlekedési célú közterületként (KL-KT) célzott területfelhasználási módú területek közé tartoznak, melyeken belül az alábbi övezet került kijelölésre. (7) KL-KT-VII (7a) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (7b) A területen a közterületeken megengedett építmények helyezhetők el az egyéb előírásoknak megfelelően. (7c) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás, illetőleg egyéb autós szolgáltató építmény nem létesíthető. (7d) Az övezet területén a meglévő növényállomány fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés és a közművek műtárgyait, jelzőberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. 5-§ A TERVEZÉSI TERÜLETEN ELHELYEZHETŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS KIALAKÍTÁSUK (1) Űj épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, pinceátépítés, bővítés), továbbá az eredeti terep 1,0 m-nél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása csak az érintett területre vonatkozó részletes talajmechanikai, illetve mélyalapozás és föld alatti létesítmények elhelyezése esetén hidrogeológiai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető. A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pince és fúrt kutak feltárására, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és együtt kezelendő terület lehatárolására. Az érintett terület lehatárolását az I. fokú építésügyi hatóság ennek felhasználásával határozza meg. (2) A tervezett létesítmények a felszín alatti vizek magassági és áramlási viszonyait kedvezőtlenül nem befolyásolhatják. (3) A meglévő épületek bontása, új épület elhelyezése csak jelen kerületi építési szabályzatban és szabályozási tervben meghatározottak szerint történhet, az új épületek homlokzati kialakítása, tömegképzése illeszkedjen a környezet hagyományos karakteréhez. (4) Az utcai tetősik látványában nem megjelenő tetőkert alakítandó ki az új beépítések lapos tetővel fedett részein. (5) A meglévő építményeket (lépcsőket, kő mellvédeket, ballusztrá- dokat, kiemelt és faragott kőszegélyeket, stb.) az építészeti környezetnek megfelelően kell megőrizni, helyreállítani és fenntartani. (6) A komfortnélküli lakások korszerűsítéssel, átépítéssel, lakásösszevonással, rendeltetésváltozással megszüntetendők. (7) Az ÉMI által bauxitbetonosként nyilvántartott, továbbá a salakbetonos épületek bármilyen átalakítása csak az egész épületre kiterjedő egységes műszaki, statikai tervek alapján történhet. (8) A fő rendeltetést kiegészítő rendeltetésű létesítmények különálló épületben nem helyezhetőek el. (9) A telkeket egymástól elválasztó tömör kerítés nem létesíthető. (10) Mélygarázs a talajmechanikai szakvélemény és a szomszédos épületekre vonatkozó statikai szakvélemény szerint javasolt szintszámmal épülhet. Az épületek földszinti részén az utca felől garázs nem alakítható ki. (11) Pince- és földszinti rendeltetésváltozások során csak a lakókörnyezetet nem zavaró (a határértékeket betartó), lakossági ellátást, szolgáltatást biztosító funkciók létesíthetők, az ezektől eltérő, meglévő (pl. üzemi, önálló raktározási) funkciók megszüntetendők. (12) A meglévő és tervezett épületek közterülettel határos, továbbá a 6. § (18) és (19) bekezdésében felsorolt épületek árkádja alatti, az utcára néző és utcai kapcsolattal rendelkező földszinti helyiségeiben az épület bejárati részén kívül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátási, művelődési, illetőleg kulturális szórakoztató és szabadidős rendeltetési egységek, közforgalmú irodák nem zavaró hatású, a környezet arculatához illeszkedő kézműipari műhelyek létesíthetők, a közterületek felől üzletportállal, kirakatszerű kialakítással. Egyéb funkciójú rendeltetési egységek az utcai földszinteken nem alakíthatók ki, meglévő rendeltetési egység funkciója ettől eltérő, más célra nem alakítható át. (13) A tervezési terület, közterületein építmény a köztárgyak kivételével nem helyezhető el. Köztárgyak csak az egybefüggő közterületek egészére kiterjedő, a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján kialakított egységes építészeti elképzelések, kertészeti és térburkolati tervek alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között. (14) A közterületen pavilon és hasonló jellegű építmény nem helyezhető el. (15) A területen az utcai árusítás, mobil árusítóhelyek működtetése tilos; kivétel a vendéglátó létesítmény előtti ülőfogyasztás céljára - külön eljárás keretében - engedélyezett közterületi terasz.
