Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-12-21 / 24. szám
8 AZ ÜNNEP ÉS HAGYOMÁNYAI 2001/24. szám r Békés Karácsonyt és Nagyon Boldog Uj Esztendőt kívánunk minden kedves erzsébetvárosi polgárnak! Dr. Deutsch Tamas és Rockenbauer Zoltán Erzsébetváros országgyűlési képviselői, és a Fidesz - Magyar Polgári Párt Erzsébetvárosi Szervezete nevében Lendvai Béla elnök Az ország bizonyos részein jellemző szokás volt a pásztorok karácsonyi vesszőhordása, amellyel az állatok szaporodását vélték elősegíteni. Az ünnepi asztalra szénát, szalmát tettek, hogy ott szülessen újra a kis Jézus. A terített abrosz morzsáit a földeken szórták szét, hogy jó legyen a termés. Karácsonyi szokások ——— A vesszőhordás szokása Karácsony estéje — HIEDELMEK — V ízkereszt Vízkereszt napjának (január 6.) hiedelmei a templomban megszentelt vízhez kötődnek. Több településen a házigazda üvegben vitte haza a megszentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat és az ólakat, öntöttek belőle a kútba, hogy a víz meg ne romoljon. A szentelt víz az embert a születésétől haláláig kísérte: ebből a vízből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. Januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmaradt a következő vízkeresztre azt a kútba öntötték. December 24. estéjéhez számos hiedelem kötődik. Ezek többsége még a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, vagyis a téli napfordulóval kapcsolatos babonákhoz, de vannak amelyek keveredtek már az ünnep keresztény elemeivel. Ezen a napon tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni, mindenki csak a ház körül dolgozott. Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni, mert az elvitte a gazda hasznát. Nem volt tanácsos varrni, foltozni sem, nehogy hályog nőjön a gazdasszony szemén. A jó szaporulatot segítette, ha lencsét főztek a jószágnak, vagy ha megveregették őket. Ha az állatok ezen a napon a bal oldalukon feküdtek hosszú, hideg télre lehetett számítani. Ha karácsony "böjtjén" kukorékolt a kakas, számítani lehetett arra, hogy meghal valaki a házból. A hiedelem szerint szerencsés volt az, aki éppen karácsonykor halt meg, mert akkor bűnbocsánatot nyert. Kakaslépéssel hosszabb nappalok December huszonnegyedikét, az esztendő legrövidebb napját nagyon régóta ünnepük. A perzsa Mithrasz-kultusz hívei például a Legyőzhetetlen Napot tisztelték ekkor. Hitük szerint ugyanis ekkor a fény legyőzi a sötétséget. Ennek alapja egy egyszerű természeti megfigyelés, hiszen december huszonötödikétől valóban hoszszabbodni kezdenek a nappalok. Boldog, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kíván a Magyar Demokrata Fórum Erzsébetvárosi Szervezete. A karácsony díszei Kisjézus megszületett - de mikor ? { A karácsonyfa állítását német protestáns szokásnak tartják, amely hazánkba a Monarchia idején került be, s az 1920-as, 30-as években teijedt el. A magyar nép körében létezett hasonló szokás, az úgynevezett termőág a téli napforduló ünnepére kiakasztott, termékenységet jelképező zöld ág volt. Ez a szokás a kereszténység eltelj edése után új tartalommal telítődött, s a teremtésre emlékező paradicsomjáték életfáját jelképezte. A díszek ugyanígy kettős eredetűek: a rajta csüngő dió és alma a termékenység, a lánc pedig egyes egyes föltevések szerint a paradicsomi életfán tekergő kígyó jelképe. Ki gondolná, hogy még ma is szimbolikus értelme van azoknak a díszeknek, amiket fenyőfánk ágaira aggatunk? Az angyalhaj, a fémgyöngy- és papírlánc a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből, a narancs és az alma a tudás fájának gyümölcsét, s egyben a megígért megváltás kegyelmét. Jézus születésének ünnepe jóval később került erre a napra - december 25. - bár egyáltalán nem biztos, hogy Jézus ezen a napon született. A Biblia nem ad erre vonatkozóan naprakész támpontot, ezért az ókorban már többféle számítás létezett. Egyesek április húszadikára, mások május húszadikára, vagy november tizenhetedikére teszik Jézus születésének napját. Valószínűleg a IV. század közepe táján esett az őskeresztények választása az esztendő legrövidebb napjára. Ennek oka talán az volt, hogy keresztény tartalommal töltsék meg a pogány kultuszokat, így valamivel könnyebbé váljon térítő munkájuk. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog Éj Evet kíván a kerületi lakosoknak a kerületi Munkáspárt elnöksége és Kovács Károly önkormányzati képviselő.
