Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-12-12 / 23. szám
2001/23. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 13 PIL/NYI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA A Lövölde tér elnevezésének eredete A törökök kiűzése után kezdték megszervezni a Pest város önvédelmét szolgáló lövészegyletet. Az első pesti céllövőházat 1701-ben a Hatvani kapun kívül, a városfal mentén építették fel, onnan a Mészáros utca környékére költözött. A lövőházat az 1838-as árvíz romba döntötte, új helyről és új épületről kellet gondoskodni. A lövészek úgy határoztak, hogy az egylet új céllövőházát a Dunától és a Belvárostól távolabbi részen, a mai Erzsébetváros külső, foghíjasán beépített területén, a Városerdőnél, a mai Lövölde téren építették fel a korábbi épület mintájára. A legújabb és egyben az utolsó pesti lövőházat 1840-ben nyitották meg, az ünnepségen részt vett a lövészek lelkes pártolója József nádorjelen voltak a katonai és a polgári kormány vezetői. Ebben az időszakban az egylet tagjának lenni már társadalmi pozíciót jelentett, a főlövészmesteri tisztséget mágnások is többször töltötték be. A lakosság a lövőház körül kialakult teret Lövölde térnek nevezte el. A városerdő a mai Lövölde térnél kezdődött, a mai Városligeti fasorban rendezték az első pesti lóversenyt 1827. június 6-án. A lóverseny éle- trekeltését lelkesedéssel propagáló gróf Széchenyi István szürke Gawingja nyerte, amelyet a magyar zsokégeneráció őse, Boggis János lovagolt. A XIX. század első évtizedeiben a Király utcán zajlott az akkori aranyiljúság sétalovaglása. Erre lovagolt maga gróf Széchenyi István is, itt hajtotta Tilburyjét felesége, Seilern Cres- cencia grófnő, többször megpihentek a Lövölde téren álló új lövőház kerti vendéglőjében. A lövészet divatos szórakozássá vált, a lövészegylet bálokat, lövészestélyeket, nevezetesebb napokon lövészversenyeket rendezett. A szabadságharc leverése után 1849-ben a császári hatóságok betiltották a Pesti Polgár lövészegylet működését, az önkényuralom enyhülésekor, 1861-ben engedélyezték újból az egylet tagjainak a sport folytatását. A kiegyezés után a lövészet modern sporttá vált, divatba jöttek a lövészlátogatások, amikor két város mérte össze tudását, 1871-ben tartották meg először a lövészegyletek országos találkozóját a fővárosban. A nagyarányú építkezések során, amikor az Erzsébetváros kiépülésének lendülete megelőzte a szomszéd kerületekét, a századfordulón a patinás lövőházat lebontották. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben a Lövölde tér elnevezést fenntartotta, 1967-ben pedig a Fővárosi Tanács védetté nyilvánította. Matus Adrién „Mesterségek** sorozata Az üvegcsiszoló Az üveg egyike azoknak a rideg, kemény anyagoknak, amelyek csak a tulajdonságait jól ismerő, szakavatott kezeknek „engedelmeskednek", válnak finoman megmunkált dísz- vagy használati tárggyá. F arkas László üvegcsiszoló mester jogutódként 1960-ban vette át a Hársfa utca 40. szám alatt található - 1922 óta működő - üvegcsiszoló műhelyt. Lánya Farkas Ágnes síküvegcsiszoló és tükörkészítő mester, aki eredetileg - főként dísztárgyak készítését szolgáló - az ólomkristály- csiszolás mesterségét tanulta ki, később csatlakozott a családi vállalkozáshoz és a mai napig együtt dolgozik idős édesapjával. A síküvegcsiszolás alatt főként a bútor, asztallap és csillárüvegek megmunkálása értendő, míg a tükröt a csiszolt üveg foncso- rozásával állítják elő. A tükör tulajdonképpen a méretre vágott csiszolt üveg főként ezüstből álló foncsor anyagában való „fürdetéssel” készül. Az üveg csiszolása esztétikai szerepe mellett a használhatóság célját is szolgálja, vastagságában és színeiben igen széles skálán mozog. A Hársfa utcai műhelyben tükröket is készítenek továbbá régiek felújítását is vállalják. Tükröket megrendelésre a hagyományos, kézműves módszerrel állítják elő illetve kész tükörből szabják formára. A műhelyben számos 100- 150 éves felújításra szoruló tükör is „megfordul”, amelyeknek javítása többféle munkafolyamatot igényel, a munkához pedig magas színtű szaktudás szükséges. Az üvegcsiszolás és a tükörkészítés csaknem teljes egészében manuális tevékenység, amely az üveg anyagának tulajdonságai miatt igen balesetveszélyes és nem utolsó sorban nehéz fizikai munkának bizonyul. Talán ez az oka annak, hogy Farkas Ágnes mesterségét nem tartja éppen nőies szakmának. Véleménye szerint az üvegcsiszolás és tükörkészítés szépsége elsősorban a végeredményben, az elkészült munkákban rejlik. Karácsony közeledtével ötletes és ízléses ajándék lehet egy szép ívű tükör vagy egy mesterien megmunkált csiszolt üvegtárgy.
