Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-12-12 / 23. szám

XII RENDELET 2001/23. szám 8. §-hoz A támogatás általános feltételeit ismerteti. 9. §-hoz A támogatás jövedelmi feltételeit ismerteti. Korábban a minimálbér volt a jövedelem határ. Jelenleg az egy főre jutó jövedelem határ a szociális törvénnyel összhangban az öregségi nyugdíj mindenkori összege. A család létszámától füg­gően változik az összeg. 10. §-hoz Az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításához nyújt segítséget. 11. §-hoz A támogatás vagyoni feltételeit rögziti. A korábbi legkisebb munkabérből számított adózott jövedelem százszorosa helyett, az öregségi nyugdíjminimum 250-szerese feletti vagyonnal rendelkező igénylő (és családja ) nem részesülhet támogatásban. A (2)-(3) bekezdés részletesen tartalmazza, hogy mely eseteket nem kell figyelem­be venni a vagyon megállapításánál. A (4) bekezdés szabályozza a rendelet alkalmazása szempontjából figyelembe vehető vagyont. Az (5)-(6) bekezdés a vagyonról illetőleg nemleges nyilatkozatot ír elő, beleértve a járműről szóló nyilatkozatot is. 12-13. §-hoz Közös szabályt tartalmaz jövedelmi, vagyoni viszonyok tekintetében. Támogatást kizáró eseteket rögzít. 14. §-hoz A rendelet felsorolja a fiatal házasok és az egyéb családok támogatásának fel­használási lehetőségeit. 15-16. §-hoz A támogatásnál méltányolható lakásigényeket és azok mértékét szabályozza. 17. §-hoz A támogatások fajtáit részletezi. E szerint visszatérítendő és részben visszatérí­tendő támogatás nyújtható. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben támogatás vissza nem térítendő formában is adható, melynek mértékéről a Szociális Bizottság dönt, azonban nem lehet több mint a folyósított kölcsön 20 %-a. 18. §-hoz A rendelet felsorolja, hogy a támogatáshoz milyen összegű saját erő szükséges. Külön rendelkezik arról, hogy milyen összegű saját megtakaritás szükséges abban az esetben, ha az igénylő Erzsébetváros területén vásárol új építésű öröklakást. Felsorolja továbbá, hogy mely egyéb támogatást, hitelt, nem lehet saját erőként figyelembe venni. 19. §-hoz A támogatások mértékét szabályozza. Részben visszatérítendő támogatást kaphat az az igénylő, aki Erzsébetváros területén vásárol új építésű lakásingatlant, függetlenül attól, hogy fiatal házas vagy sem, illetőleg korábban kerületi lakos volt e vagy sem. A rendelet további három bekezdése a fiatalházasok részére juttatható támogatá­sokat ismerteti. Legnagyobb összegű támogatásra az az igénylő számíthat, aki fiatal házas, legalább öt év óta kerületi lakos és a kerületben vásárol lakást. Azok a családok is számíthatnak támogatásra, akik közül legalább az egyik tag Erzsébetváros lakója. Azok a fiatalházasok is igényelhetnek támogatást, akik jelen­leg Budapest közigazgatási területén laknak és Erzsébetvárosban vásárolnak lakást. A vissza nem térítendő támogatás összegénél különbséget tesz a rendelet. Azok az igénylők kapnak nagyobb összegű vissza nem térítendő támogatást, akik a kerületben maradnak. A visszatérítendő támogatás (kamatmentes kölcsönt) is hasonló módon lett szabá­lyozva. Legnagyobb összegű kölcsönt kaphat az a kérelmező, aki Erzsébetváros lakója legalább öt éve és Erzsébetvárosban vásárol lakást. Kamatmentes kölcsönben részesülhet az a család is, akinek legalább az egyik tagja öt év óta kerületi lakos. Az a kérelmező is részesülhet kamatmentes kölc­sönben, aki Budapest közigazgatási területén él, és Erzsébetvárosban kíván lakást vásárolni. 20-21. §-hoz A támogatások igénylésének rendjét szabályozza. Megszorító intézkedésként kerül bevezetésre, hogy a támogatást egyösszegben vissza kell fizetnie annak az új építésű öröklakást vásárlónak, aki öt éven belül a támogatással szerzett ingatlant elidegeníti. Ezt a feltételt már az igényléskor közöl­ni kell a kérelmezővel. 22. §-hoz A támogatás iránti kérelem elbírálását és az adós részére előírt kötelezettségek meghatározását írja elő. 23-24. §-hoz A támogatás folyósítását és annak visszafizetését megállapodásban, kölcsönsz­erződésben kell rögzíteni. 25. §-hoz A kölcsön törlesztő részletét, a visszafizetés idejét a Szociális Bizottság állapítja meg, figyelemmel a család jövedelemi vagyoni viszonyaira. A kölcsönszerződést kétévente kell módosítani. Lehetőséget nyújt a rendelet arra, hogy ha valaki önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja fizetni a törlesztő rés­zleteket, a havi kölcsön visszafizetésére maximum két évre halasztást, vagy a megállapított törlesztő részletek csökkentését kérheti. A törlesztő részletek megál­lapítása a kölcsön visszafizetése a család összjövedelmétől és az eltartottak számától függ. Abban az esetben, ha az adós önként vállalja, hogy az igazolt jövedelme alapul vételével megállapított törlesztő részletnél magasabb összegű részletet tud fizetni, a Szociális Bizottság jóváhagyásával a szerződés módosítása kétévente történik. A Fővárosi Közgyűlés 50/1995. (X. 20.) számú rendelet 19. § (1) bekezdése a kamatmentes kölcsön visszafizetésének idejét legfeljebb 15 évben határozta meg. Helyi szabályozásnál a futamidő 10 év. (PL: ha az igénylő 800 000 Ft visszatérí­tendő kölcsönt kap az Önkormányzattól 10 év időtartamra, havi fizetési kötelezettsége kb.: 6 600 Ft.) A már folyamatban levő kölcsönszerződések lejárati idejét is célszerű volt meghatározni. (Számos konkrét eset indokolja ezt, pl.: 1988-ban nyújtott 600 000 Ft kamatmentes kölcsönből 10 év alatt mindössze 150 000 Ft folyt be, mert az egyéb lakáshitelek törlesztése megelőzi az önkormányzati kölcsön törlesztését). Ezzel a lehetőséggel az adós is betervezheti a következő évek kiadásait, és az Önkormányzat is konkrétabb bevételekkel számolhat. A késedelmes befizetések teljesítése esetén az Önkormányzat késedelmi kamatot számol fel. 26. §-hoz A visszafizetéssel kapcsolatos sajátos rendelkezéseket tartalmazza. 27. §-hoz Adatvédelem szabályait rögzíti. 28. §-hoz Jelen rendelet előírásai a már folyamatban levő kölcsönszerződésekre csak akkor alkalmazhatók, ha ezzel a másik szerződő fél is egyetért. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg e tárgykörben hozott rendelet és annak valamennyi módosítása hatályát veszti.

Next

/
Thumbnails
Contents