Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-12-12 / 23. szám
VIII RENDELET 2001/23. szám- kisebb szobaszámú bérlakásra vagy bármilyen lakás tulajdonjogára (tulajdoni hányadára) elcserélte;- lemondással szüntette meg, kivéve, ha bármelyik önkormányzat, vagy ingatlankezelő szerv javára mondtak le. (2) Nem nyújtható támogatás annak a kérelmezőnek, aki az e rendeletben meghatározott jogcímen bármelyik önkormányzattól vagy elődjétől már kapott vissza nem térítendő támogatást. (3) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott jogcímen bármelyik önkormányzattól vagy jogelődjétől már kapott visszatérítendő támogatást, újabb támogatásban akkor részesülhet, ha a támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét teljesítette és a visszafizetés időpontjától a kérelem benyújtásáig legalább 2 év már eltelt. A jövedelmi és vagyoni, valamint az általános kizáró feltételekre vonatkozó közös szabályok 13.§ (1) A 9-12. §-okban meghatározott feltételeket a kérelmező és mindegyik együtt költöző családtag esetében vizsgálni kell. A 12. § (1) bekezdés b) pontja esetében a lakásigény mértékének megállapításánál a kérelmező és az együtt költöző család tagjait együtt kell számításba venni akkor is, ha az elidegenítéskor még külön éltek. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül elidegenítésnek, ha a tulajdonjog megszűnése hatósági, bírósági határozaton alapul vagy házassági vagyonközösség megszüntetés keretében történt. (3) A tulajdon- és bérleti jog elidegenítésre vonatkozó szabályokat (12. § (1) bek.) nem kell alkalmazni a család azon tagja esetében, aki lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) vagy bérleti jogának a megszűnésekor másik házasságban élt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a nem házas családtag korábban házasságban élt. (4) A már nyújtott támogatások (12. § (2) és (3) bekezdés) közül figyelmen kívül kell hagyni azt, amelyet a család tagja már megszűnt házassága idején kapott. III. FEJEZET A TÁMOGATOTT LAKÁSSZERZÉSEK ÉS ÉPÍTÉSI MUNKÁK A támogatás jogcímei 14.§ (1) Fiatal házasok első lakáshoz jutásához támogatás nyújtható; a) magántulajdonú lakás építéséhez (ide értve tetötérbeépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését), b) értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához, c) magánszemélyektől történő lakás vásárlásához, d) az önkormányzat által elidegenítésre kerülő lakás megvásárlásához kizárólag abban az esetben, ha a lakás beköltözhető állapotban forgalmi értéken kerül eladásra. (2) Helyi önkormányzati támogatás nyújtható; a) magánszemély tulajdonában álló lakás- építéséhez és lakás célú bővítéséhez, átalakításához;- emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez;- komfortfokozatának növelésével járó korszerűsítéshez; b) lakás tulajdonjogának magánszemély általi- megszerzéséhez, ha arra vásárlás, lakások cseréje és lakás tulajdoni- hányadának megszerzése útján kerül sor, kivéve az önkormányzati és állami tulajdonú lakás tulajdonjogának (tulajdoni hányadának) kedvezményes megszerzését;- értékesítés céljára épített, illetve építtetett lakás vásárlásához. (3) Korszerűsítés esetén nyújtott támogatásnál a korszerűsítést a kölcsönszerződés megkötésétől számított egy éven belül be kell fejezni és a befejezés tényét a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni. A támogatásnál méltányolható lakásigények 15.§ (1) Lakásépítéshez (emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez) és vásárláshoz akkor adható támogatás, ha a felépítendő, illetve megszerzendő lakás nem haladja meg az együtt költöző családtagok lakásigénye mértékének a felső határát. (2) Lakás bővítéséhez, átalakításához akkor adható támogatás, ha a meglévő és a létesülő lakószobák együttes száma nem haladja meg a lakásigény mértékének felső határát, vagy a lakószoba alapterületének méltányolható növelésére kerül sor. (3) Lakás korszerűsítéséhez akkor adható támogatás, ha a korszerűsítendő lakás nem haladja meg a lakásigény mértékének felső határát. A lakásigény mértéke 16.§ (1) A rendelet alkalmazása során a lakásigény mértékének felső határa: a) két személyig: két lakószoba, b) három személynek: két és fél lakószoba. c) négy személyig: három lakószoba, illetve, d) négy személy felett minden további családtagnál a szobaszám felső határa fél szobával emelkedik. (2) A lakásigény mértékének számításánál a kérelmezőt és azokat a családtagokat kell figyelembe venni, akiknél a támogatásra vonatkozó feltételeket is vizsgálni kell (12. § (1) bekezdés). 16/A. § (1) A 15. § (1) és (2) bekezdés esetén méltányolható lakásigény lehet a még meg nem született, legfeljebb 2 gyermek figyelembevétele. (2) Az (1) bekezdés esetében a vállalt gyermek az egy főre jutó jövedelem számításában nem vehetők figyelembe. IV. FEJEZET A TÁMOGATÁSOK ÉS MÉRTÉKÜK 17. § (1) A lakáscélú helyi önkormányzati támogatás egyösszegű, visszatérítendő és részben visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. (2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a vissza nem térítendő támogatás mértékéről a Képviselő-testület Szociális Bizottsága dönt, melynek mértéke az igénybe vett kölcsön 20 %-ig terjedhet. (3) A fiatalházasok részére első lakáshoz nyújtandó támogatás egyösszegű vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. Támogatásban részesülhet az a fiatal házaspár, aki megfelel a rendelet 2. § (1), (2), (3) bekezdésében foglaltaknak. ' 18. § (1) Támogatás akkor nyújtható, ha a család készpénz-megtakarítása eléri az építési, korszerűsítési költség, illetve vásárlási ár 20 %-át.
