Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-11-12 / 21. szám

ÖNKORMÁNYZAT - CIVIL ÉLET 2001/21. szám ETKE fórum a szabadidőközpontban Segítő a házban ií Folytatás az 1. oldalról A fórum első részében Kocsis László kép­viselő, a jogi bizottság el­nöke tartott előadást a társasházak jogairól, kö­telezettségeiről illetve le­hetőségeiről. A lakáspri­vatizáció lehetőségeit ki­használva a 90-es évek közepére olyan jelentős számú társasházi közös­ség alakult meg, hogy szükség volt a működés, működtetés átfogó sza­bályozására. Erre, az ad­digi gyakorlati tapaszta­latok alapján 1997-ben került sor. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok al­kalmazásával még nem lehet minden problémás kérdést azonnal megol­dani, a jogalkotók szán­déka az volt, hogy egy keretet adjanak a társas­házak működtetéséhez. A tapasztalatok azt mu­tatták, hogy az eredetileg 100 százalékos döntést igénylő határozatok je­lentősen megnehezitik a társasházi közösségek életét. így a változások egyik fö eleme az volt, hogy csak a feltétlenül szükséges területeken maradjon meg a teljes egyetértés igénye, és több területen elég az egyszerű többség szava­zati aránya. Kocsis Lász­ló rámutatott arra, hogy a több épületből álló tár­sasházi közösségekkel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, annak mű­ködése sok esetben átte­kinthetetlen, így ilyen esetben ki kell használni a ma már meglévő lehe­tőséget, hogy külön, önálló egységet alkothas­sanak ezek az épületek. Az előadó a fentieken túl röviden összefoglalta a magán- és a közös tulaj­Q utsch Tamás Er­sébetváros or­szággyűlési képviselő- e a meghívóban meg- íirdetettek alapján a ársasházi közös képvi­selők kérdéseit és ja- /aslatait várta, azzal capcsolatban, hogy vé- eményük szerint mit ehetne az erzsébetvá­rosi társasházi közös­ségekért, mint a kerület :gyik felelős ország- gyűlési képviselője. 3evezető beszédét az­zal kezdte, hogy véle- nénye szerint társashá­zi közösségben élni csak valódi toleranciá­val lehet. Ugyanis ha a akóközösségben nincs meg a megegyezés szándéka, akkor hosz- szú és keserves, viták- cal teli hónapok vagy akár évek várnak a kö­zösségre. Mint Deutsch Tamás elmondta, a tár­sasházak létezése alap­vetően városhoz kötött, azonban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy több kisebb vidéki vá­rosban működnek in­formációs szolgáltató irodák, melyek feladata a hozzájuk forduló tár­sasházak egyedi prob­lémáinak megoldása. Ilyen irodák létesítése a közeljövő fontos fel­adata lehet a fővárosi önkormányzatoknak. Mindemellett ko­moly problémának ér­zem, hogy sem az ön- kormányzatok, sem a kormányzati hivatalok nem tekintik egyenran­gú félnek a társasháza­kat és gondjaikat - mondta Deutsch Ta­más. ■ Bevezetője végén az országgyűlési képvi­selő felkérte a megjelenteket, hogy ameny- nyiben olyan problémájuk lenne, melyben véleményük szerint mint képviselő segítséget tud nyújtani, bizalommal forduljanak hozzá. donnái kapcsolatos tud­nivalókat, ismertette a tu­lajdonosi kötelezettsé­újításait is, hiszen egy- egy kihagyott felújítás a többi tulajdonostársat is közvetlenül érintheti. Kocsis László a köz­gyűlések összehívásá­val kapcsolatban felhív­ta a figyelmet arra, je­összehívják a közgyű­lést, ahol a megjelent tu­lajdonostársak szavaza­tát fogadják el. Az-elő­adó elmondta, hogy csak a szabályszerűen össze­hívott közgyűlés határo­zatai érvényesek, így a Ignéczi Tibor az ETKE elnöke, Deutsch Tamás Erzsébetváros ország- gyűlési képviselője és Kocsis László önkormányzati képviselő gekkel kapcsolatos alap­vető tudnivalókat is. Ez­zel kapcsolatban megje­gyezte, hogy igenis fi­gyelemmel kell kísérni a tulaj donostársak magán- tulajdonban lévő lak­részének esedékes fel­lenleg több társasház­ban alkalmazzák a köz­gyűlés összehívásakor azt a gyakorlatot, hogy amennyiben a közgyű­lés a kiírt időpontban nem határozatképes, fél órával későbbre újra meghívót 8 nappal a köz­gyűlés előtt ki kell kül­deni, mellékelni kell a tájékoztató jellegű anya­gokat, és határozatképte­lenség esetén minimum 3 nap elteltével hívható össze újra a közgyűlés. Roma felzárkóztatás A 2. oldalon olvashat­tak egy rövid tájékoz­tatást arról, hogy a ke­rületi önkormányzat tervei között szerepel a lakosság számára is elindítani az iskolák­ban már működő szá­mítógépes vizsga és a jogosítvány progra­mot. Gyurisáé Braunstei­ner Márta alpolgármes­ter a témához csatlakoz­va elmondta, hogy a ke­rületi Roma Kisebbségi Önkormányzattal állan­dó a kapcsolatuk, mely­nek alapján elmondható, jelen pillanatban a legna­gyobb probléma' az, hogy a kerületi romák je­lentős része szakképzet- len, közülük nagyon sok­nak a 8 általános iskolai végzettséget igazoló bi­zonyítványa sincs meg. Való igaz, hogy nagy a munkanélküliség, és még a főiskolai végzett­séggel rendelkező mu­zsikus romák sem, vagy csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni.- Az önkormányzati vezetés ezzel kapcsolatos első lépése az volt, hogy egy évvel ezelőtt elkészít­tetett egy felmé­rést a roma em­berek között. Ebből kiderült, hogy a kisebbség tagjai nem kíván­nak elkülönített oktatást, integrált cso­portokban kívánnak a jö­vőben is tanulni, viszont igénylik, hogy gyerme­keik saját kultúrájuk ér­tékeivel megismerked­hessenek, a nem roma gyermekekkel együtt. A munkanélküliség felszámolására tett intéz-i kedések körébe tartozik^ az is, hogy az önkor­mányzat támogatja a Ka­milla KHT közhasznú munkásokat foglalkozta- _____ tó tevékenysé­gét. A KHT ve­zetőjétől meg­tudtuk, hogy je­lenleg 176 köz­hasznú munkást foglalkoztatnak, közülük majd 40 százalék roma. Itt mindenki vég­zettségének meg­felelő munkát kap, azonoan a munkaügyi központ segítségével át­képzésben részesülhet­nek. (F olytatás a következő lapszámban) Gyurisné Braunsteiner Márta

Next

/
Thumbnails
Contents