Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-07-25 / 14. szám
12 HITELET 2001/14. szám Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. TeL/fax.: 322-4117 ■ Július 31. kedd 18.45 A Svédországból érkező 35 fős Halmstad Brass fúvószenekar ad koncertet. Repertoárjuk Howar Davies, Oscar Ahnfelt, Sámuel Barber, Gabriel Fauré, Tom Parker, Grieg, Philip Sparke, Boberg és Peterson Berger műveiből áll. Augusztus 3. elsőpénteken, betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk. Az esti szentmise után engesztelő szentóra 19.30-ig * 5. szerda Nagyboldogasszony ünnepe. Ünnepi miserend. A szentmisén való részvétel kötelező. 17.30 Szentséges litánia 20. hétfő Szent István király ünnepe. Ünnepi miserend. 17.45 litánia. ■ Július-augusztus hónapokban a Karitász összejövetelek és az Idősek Klubja találkozói szünetelnek. Az ezekhez tartozó esetleges kérdésekkel kapcsolatban a plébánia irodájában bármikor készséggel adunk felvilágosítást. Hivatalos idő hétfőtől péntekig 9-től 12 és 15-től 17 óráig. ■ Még lehet jelentkezni a plébániánk részére Leányfalun augusztus 24-től 27-ig tartó szokásos évi leikigyakorlatunk■ ra a plébánia irodájában vagy a sekrestyében. Gyász után öröm Av hónap 15. napja (idén július 24.) az egyik legvidámabb nap a zsidó kalendáriumban. A Misna így ítja: „Sohasem volt olyan ünnepe Izraelnek, mint Av 15-e és Jóm Hákipurim (az Engesztelés Napja)”. Ekkor szűnt meg az a csapás, mely a zsidók Egyiptomból kivonult nemzedékét sújtotta, a kishitű kémek jelentése miatt, akik nem merték megkezdeni az izraeli bevonulást. Éppen ezért a szolga lelkű generáció sem vonulhatott be a Szentföldre, és a hosszú vándorlás alatt jobblétre szenderült valamennyi. Azonban negyven év letelte után az Örökkévaló megkegyelmezett a népnek, amit éppen áv hó 15-én tudott meg a kihalásra ítélt nemzedék maradéka. Ezért lett ez a nap az Engesztelés Napja, amikor az aranyboijú imádásának vétkét Isten megbocsátotta. Áv hó 15-én adott engedélyt Hoseá ben Elá, Izrael királya, hogy a kettészakított zsidó királyság júdeai részéből a hívők felzarándokoljanak a jeruzsálemi Szentélybe. Bálványimádó elődei a fö- városba vezető utak lezárásával igyekeztek elérni, hogy a Tórához hű nép ne jusson el a Szentélyhez, de ezen a napon az utak újra járhatóvá váltak mindenki számára. Áv 15. napján végződött a szentélybeli áldozatok számára végzett favágás. A Tóra így parancsolja: „Örök tűz égjen az Oltáron, ne aludjék ki.” A második Templom idején azonban - a sok háború miatt - Izrael erdőállománya jelentősen megritkult, így nehézzé és veszélyessé vált a faanyag beszerzése. Erre a napra esett a fa felhozatal utolsó, lehetséges időpontja, így kemény munka befejezését, és a jövő évi áldozatbemutatás alapvető feltételének megteremtését nagy vigassággal ünnepelték. Ezen a napon ezért nem mondanak a zsidók gyászbeszédet, az imából elhagyják a bűnvallomást - táchnun -, és ha erre a napra esik egy házasság- kötés, az ifjú pár fel van mentve az ekkor kötelező böjt alól. „Erkölcsi és nemzeti megújulás” Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Erzsébetvárosi Csoportja által rendezett programon a Szent Koronáról tartott előadást június 21-én az Evangélikus Kollégiumban. Az előadás témájáról előző lapszámunkban már tájékoztattuk olvasóinkat Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel - aki maga is tagja a szövetségnek - az előadás után beszélgettünk arról, miért tartotta fontosnak, hogy a kerületi szövetség renve látogassam azokat. Mindemellett megtiszteltetés számomra, hogy a millennium évében Szent István történelmi szerepéről, a Szent Koronáról oszthatok meg gondolatokat egy ilyen előadás keretében. Külön öröm számomra, hogy részt vehettem Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló törvény előkészítésében, megalkotásában és megszavazásában.- Véleménye szerint, milyen politikai eszközökkel lehetséges a nemzeti öntudat erősítése?- A politikai eszközöket másodlaSimon Péter képviselő (MDF), dr. Dávid Ibolya igazságügyminiszter és Heiter István a KÉSZ kerületi elnöke dezvényén előadást tartson nemzeti ereklyénkről.- Szívesen veszek részt az ország különböző pontjain szervezett KÉSZ rendezvényeken, az MDF elnökeként pedig természetes, hogy a szövetség helyi csoportjának - mint MDF szervezetnek - programjain közreműködjek illetRENDSZERES NYÁRI ALKALMAK Fasori Református Egyházközség Bibliai közösségi óra: szerdánként 18 órákor * Bibliaóra: csütörtökönként 18 órakor * Ifjúsági óra: péntekenként 18 órakor * Vasárnaponként 10 órakor: Istentisztelet a templomban, Isten- tisztelet gyermekeknek (gyer- mekszerü tanítás alapján) és gyermekmegőrző 3 évnél fiatalabbaknak, míg szüleik részt vesznek az Istentiszteleten. * Vasárnaponként 17 órakor: Áhítat a gyülekezeti teremben A gyülekezeti alkalmak mellett táborokat is szervez ezen a nyáron az egyházközség. Augusztusban ifjúsági hetet tartanak 15- 30 éveseknek, a Honismeretei tábor résztvevői pedig Erdélybe utazhatnak egy hétre. A nyári táborok sora családi hétvégével zárul Tahiban. A táborok résztvevőinek lehetősége nyílik, hogy hitükben elmélyüljenek, lelkiekben megerősödjenek, továbbá alkalom arra, hogy szép környezetben pihenjenek, a gyermekek pedig sokféle játékos foglalkozáson részt vegyenek. Érdeklődni lehet: Református Egyházközség, Városligeti fasor 7., 342-7311, 322-4499. gosnak tartom ebben a témában. A probléma ott volt, amikor a politika korlátokat szabott. Többek között ezért is volt felemelő érzés megélni a rendszerváltást. Nehézségeivel és terheivel együtt, történelmi fordulatnak lehettünk tanúi: Magyarország ismét függetlenné lett, az országot elhagyta az utolsó orosz katona is, megszűnt a KGST, a Varsói Szerződés és még sorolhatnám. Persze ennek a szabadságnak ára volt: jogállami forradalmat éltünk meg, és ennek a békés átmenetnek az volt a hátránya - mint arról az előadásomban is szóltam - hogy hiányzott belőle a lélek forradalma. A millenniumi ünnepségsorozat keretében nagyon sok rendezvényen volt alkalmam részt venni országszerte, ahol éreztem és tapasztaltam: az embereknek nagy szüksége van az erkölcsi és a nemzeti megújulásra. A nemzeti összefogás, a megújulás, az egymás iránti szolidaritás elengedhetetlen feltétele a magyar nemzet létének a XXI. században. Ehhez nyújtott óriási segítséget a millenniumi ünnepségsorozat. r
