Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-01-25 / 2. szám
2001/2. szám HELYTÖRTENET - MESTERSÉGEK 13 ril l!\ VI RÉTER HEL YTÖR TÉ!\ETi RÓVATA Ismeretterjesztő író Erzsébetvárosban Erzsébetvárosban, az István utca 8. szám alatti felújított műemlék jellegű épületben lakik Somogyi Dezső szerkesztő, korrektor és ismeretterjesztő író. Róla szól helytörténeti sorozatunk jelenlegi része. Kérjük olvasóink segítségét: ha ismernek a kerületben élő, alkotó művészeket, olyan embereket, akiknek a munkássága megérdemli, hogy lapunkon keresztül nyilvánosságot kapjon, juttassák el szerkesztőségünk címére az illető nevét és elérhetőségét, vagy hívják fel szerkesztőségünk valamelyik munkatársát a 317-2552-es telefonszámon. A nyomdai kéziszedő szakmát sajátította el Somogyi Dezső, aki külföldön lapot tördelt, majd több erzsébetvárosi kis nyomdában dolgozott ifjúkorában. Szakmai gyakorlatának megszerzése után korrektorként, szakmai szerkesztőként dolgozott évtizedeken át. Nyomdai szakkönyve, Kézirat előkészítés és korrektúra címmel jelent meg Budapesten, az 1960-as években korrektor tanfolyamokat vezetett. Nyugdíjas éveiben is aktívan dolgozott, utoljára a Magyar Grafika című nívós kivitelű nyomdász szakfolyóirat korrektoraként dolgozott. Hosszú korrektori pályafutásának tapasztalatait a nyolcvan esztendős friss szellemű író úgy A Helytörténeti Klubról Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetségének tagjait bemutató sorozatunk előző szereplője a Helytörténeti Klub volt Sajnos terjedelmi korlátok miatt a beszélgetés egy része lemaradt Buda Katalin klubelnök a következő mondatokkal fejezte be a tájékoztatást - Tevékenységünk részét képezi a kutatómunka, ismereteink rendszerezése és kiadása. Eddig megjelent kiadványaink: A mi ■városunk - Erzsébetváros, Erzsébetváros története, Erzsébetváros 125 éve, Erzsébetvárosi arcok, Erzsébetváros - Iskolaváros /., a második kötete hamarosan megjelenik, továbbá a Budapest kézikönyv (Erzsébetváros). 1996- ban kiállítást rendeztünk kerületük alsó- és középfokú iskoláinak történetéről. Az egységes keretbe foglalt nagyméretű képek egyelőre szekrények mélyén várják sorsuk jobbrafordulását. érezte, hogy meg kell osztania az érdeklődő fiatalokkal. Megírta Helyesírási Csemegekosár címmel magyar nyelvtankönyvét. A nyelvtan és azon belül a helyesírás nem tartozik a legnépszerűbb tantárgyak közé az iskolások körében. Könyvében Somogyi tömören és olvasmányosan tekinti át és gyakoroltatja a fiatalokkal a magyar helyesírás legfontosabb szabályait és alkalmazásukat. A kis nyelvtani kalauz a testes szöveggyűjteményeket és a munkafüzeteket helyettesíti. Öt kontinens magyarjai részére ínyencségként tálalja kultúránknak eme fontos részét, hasznosan forgathatják az iskolák pedagógusai és tanulói, szövegszerkesztők akár Budapesten vagy Montrealban. Helyesírásunk dzsungelébe enged bepillantani a kiadvány, méghozzá úgy, hogy a magyar helyesírás szellemét, rendszerének alapjait ismerteti meg az érdeklődőkkel, játékos könyvecske, a szellemi vetélkedéstől nem idegenkedő használóival. Mindenki megtanulhat a Helyesírás Csemegekosár segítségével helyesen írni és érzékletesen fogalmazni. A kiadvány önerőből, támogatás hiányában, kemény munkával és anyagi ráfordítással született meg 1999-ben. Somogyi Dezső müve a pedagógusok körében elismerést aratott, az Oktatási Minisztérium szakvéleménye alapján a tankönyvek címlistájára került és az Internet világhálóján is szerepel. Az Erzsébetvárosi Honismereti és Helytörténeti Klub szervezésében február 14-én, 17 órakor A „macskák", a Király utca hajdani mulatói címmel, Molnár Gál Péter újságíró tart előadást az Almássy téri Szabadidőközpontban. Matus Adrien: „Mesterségek” Asztalosmester,, iparművész, író A kerületi ipartestület az elmúlt évben életműdíjjal tüntette ki Szilárd Gyula asztalos- mestert. Az idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő mesterember mozgalmas és élménydús életútját mindig a változások igazgatták, melyek felszínre hozták megbúvó tehetségét az iparművészet, valamint az írás művészetéhez. Aktív iparosként és nyugdíjasként is fontosnak tartotta a szakma, az iparos társadalom helyzetének javítását, tagként és elnökként is részt vett a szakosztály munkájában. A Faipari Szakiskola elvégzése után, asztalos segédként, később különböző vállalatoknál dolgozott, a háborús évek alatt munkaszolgálatra vitték, majd deportálták. A Dohány utcában 1956-ban nyitotta meg műhelyét, ahol huszonhat évig állt asztalosként a lakosság szolgálatában. Már nyugdíjas iparosként kezdett el saját tervezésű, magyaros tálasokat, fűszertartókat készíteni, melyeket a műhelyben kialakított bemutatóteremben állított ki. Különleges munkái sikert arattak megrendelői körében és neve bekerült a kézműves névjegyzékbe is. Azonban hiába tett meg mindent az iparosműhelyek bérletidíjának drasztikus emelése Fotó: Varga Attila ellen, kénytelen volt felszámolni iparát. Életének eme epizódja új távlatokat nyitott pályáján, ekkor kezdte el azoknak az egyedi és különleges faliképeknek a készítését, melyek később számos kiállítás anyagául szolgáltak. A különböző formájú faliképek plasztikusságát a nyírfa alapra több rétegben felvitt tempera adja, a kézzel festett motívumok színeiben az arany dominál. A motívumok egyedi elképzelés szerint születtek, stílusában keveredik a gótikus, a barokk, a népi motívum és a zsidó szimbólumok. Szilárd Gyula iparművészeti alkotásai között jó néhány, a zsidóhús- vét szertartásához használt úgynevezett szédertál található. Közülük néhány, mintául szolgált a pécsi Zsol- nay Porcelángyár tálainak. A faliképek kiállítási anyagának többek között a Zsidó Múzeum és az Elektrotechnikai Múzeum is otthont adott. Szilárd Gyula élete nagy kalandjának tekinti, hogy számtalan publikációja után 1990-ben megjelent első dokumentumregénye sodrában a szörnyű malomnak” címmel, melyet még két másik rö- videbb lélegzetű írás és versek is követtek.
