Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-01-25 / 2. szám

4 ÖNKORMÁNYZAT - FÓRUM 2001/2. szám Tiltakozó lit nőm- dánom Sajátságos módját választotta az önkormányzat ellenzéki oldala a tiltakozásnak a képviselő- testület 2000. december 21 -i évadzáró ülésén - tájékoztatott Gergely József az MSZP frakció vezetője. - A napirendre került 25 témából kettő­vel nem értett egyet — ehhez persze joguk van - , emiatt távol maradtak az egész ülésről (ezt sem tiltja a törvény). Az egész ügy nem is érdemelne több szót, ha az Er­zsébetváros 2001/1. számában nem jelent volna meg Kalász László tollából a „magyarázat”. Eszerint az ERVA Rt. Igazgató­ságából és felügyelő bizottságá­ból kihagyták az ellenzék képvi­selőit — így Kalász urat is - ezért ,jogos felháborodásuknak úgy adtak kifejezést, hogy tiltakozá­suk jeléül nem vettek részt a 2000. december 21-i testületi ülésen”. A „tiltakozásnak” ez a módja fölöttébb szokatlan. Olyan esettel találkoztunk már, ami­kor a sérelmezett napirendi pont szavazásáról kivonul az ellenzék — egy szavunk sincs hozzá. Súlyos esetben a napi­rend tárgyalásától is távol ma­radhatnak - belefér. Jelen eset- , ben azonban a „mentségül” fel­hozott két ügyön kívül 23 má­sik esetében is távolmaradásuk­kal tüntettek, ami már számos kérdést felvet. 1. A kerület ügyeiért felelős­séget érző képviselők (az MSZP és az SZDSZ frakciójának tag­jai, valamint a vezető koalícióba nem tartozó, így ellenzékinek minősülő Kovács Károly képvi­selő úr) olyan előterjesztéseket tárgyaltak meg, mint például a 2001. évi költségvetési koncep­ció, a kerület átmeneti gazdál­kodásáról szóló rendelet, a köz- művelődési feladatok ellátásá­ról szóló rendelet, a bölcsődé- sek agyhártyagyulladás elleni védőoltásának támogatása és más fontos gazdasági, kulturális és szociális ügyek. Ezek ellen is tiltakoztak a távolmaradók? 2. Kalász László úr, a MIÉP képviselője felkért szószólóként nyilatkozott az egész ellenzék nevében, vagy fogadatlan pró­kátora volt a furcsa történet hő­seinek? 3. Amikor Kalász úr SZDSZ- MSZP ügynek nevezi az egész ERVA ügyet, akkor el­feledkezik arról a hat­párti - személyesen ál­tala is aláírt - megegye­zésről, amelyről doku­mentum áll az önkor­mányzat rendelkezésé­re? 4. Amikor leírta, hogy „ugyancsak nem váltották le a FKgP-ből kilépett és kizárt képviselőt sem”, akkor meg­nézte az új felügyelő-bizottság névsorát, vagy legalább meg­kérdezte az abban már nem szereplő Galbavy Ottó képvi­selő urat, hogy mi az igazság ? (ha már a döntéshozatalkor til­takozásul távol maradt.) 5. Nemhivatalos forrásból úgy tudjuk, hogy az ellenzéki képviselők - vagy legalábbis a többségük - a testületi ülés idő­pontjában (mikor máskor?) év­búcsúztató vacsorát rendeztek. Arról már hallottunk, hogy egyének, vagy csoportok tilta­kozásuk jeléül éhségsztrájkot tartanak. Erzsébetvárosban va­jon új szokás lesz- e az ellen­zék részéről a tiltakozó dínom- dánom? MSZP fogadóórák: Dr. Szabó Volta polgármester minden hónap 2. csütörtök 14-18 óra (önkormányzat). Gergely J<>: minden hónap 1. és 3. kedd 17-18.30 óra (Dohány u. 32. ebédlő). Devosa Gu minden hónap 2. és 4. szerda 16-17.30 óra (önkormányzat, testületi iroda). Dr. Vedres Klára minden hónap 1. csütörtök 17-19 óráig (Alsóerdősor utcai Általános Iskola). Gyurisné Braunsteiner Márta alpolgármester minden hónap 1. hétfő 14-18 óra (önkor­mányzat). Minden hónap 3. szerda 16.30-18 óra (Peterdy utca 16.). Fedrid Gábor minden hónap 1. szerda 17-19 óra (Peterdy utca 16.). Hunvald György alpolgármester minden hónap 1. szer­da 17-19 óra (Erzsébet krt. 40-42.). Minden hónap utolsó hétfő 13.30-18 óra (önkormányzat). Demeter Tamás minden hónap 2. szerda 17-19 óra (Erzsébet krt. 40-42.). Dr. Frisch Gábor minden hónap 1. kedd 17-19 óra (Erzsébet krt. 40-42.). Bán Imre minden hónap 1. kedd 17-19 óra (Szászház utca) tart fogadóórát. Fogyatkozó Erzsébetváros, fogyatkozó Magyarország! Dr. Szabó Ferenc, a MIÉP VII. kerületi önkormányzati képvise­lője véleményét olvashatják az alábbi sorokban. Amikor Magyarország fo­gyatkozásáról beszélnek vagy írnak, akkor annak bemutatásá­ra nem találni megfelelőbb pél­dát Budapest VII. kerületétől. A romlás és hanyatlás ugyanis Er­zsébetvárosban annyira szem­beötlő, hogy nem szükséges más településekre szaladni pél­dát kutatni. 1999-ben a kerület | 69 857 fő lakosából 1639-en haltak meg és csupán 478 gyer­mek született. Jelenleg is sok a magányosan élő idős, önmagát alig ellátni tudó ember, jelentős a cigánylakosság és a munka- nélküli. 1990-ben még 82 684 lakosa volt a kerületünknek és 811 gyermek született 1648 el­halálozás mellett. Az arányok tehát akkor sem voltak jók, de a romlás iránya statisztikailag ki­mutathatóan erősödött. Ezt a negatív tendenciát erősíti, hogy aki csak teheti elköltözik a kerü­letből, mivel elüldözi őket a bű­nözés, a rendezetlen környezet, a szennyezett levegő, a parkolá­si díj, az óvoda és iskola bezárá­si koncepció, a rossz egészség- ügyi és szociális ellátás és álta­lában az emberhez méltó élet egyéb, feltételeinek a hiánya. Ennek előidézésében kulcssze­repet játszott Dr. Demszky Gá­bor főpolgármester, va­lamint a kerületünkben harmadik ciklus óta kormányzó szociál- liberális önkormányza­ti koalíció. Erzsébetvárosban kevésbé van bizton­ságban még az ember­élet is a főváros más kerületei­nek átlagához képest. Az erő­szakos halálokok (baleset, ön- gyilkosság, emberölés) a fővá­rosban az elhalálozások 6,7 százalékát teszi ki, míg Erzsé­betvárosban ez az átlag 14,1 százalék volt 1999-ben. Ezzel párhuzamosan a szennyezett levegő miatt fellépő légúti megbetegedések is szedik az áldozataikat. Ezek a halálokok a fővárosban átlagosan 7 szá­zalékos arányt tesznek ki, míg a VII. kerületben 10-12 száza­lék között mozognak. Tovább rontja kerületünk helyzetét, hogy sok hajléktalan húzza meg magát nálunk, akik élet­módjukból adódóan szennye­zik a közterületet és jelenlétük a nyomasztó fenyegetettség légkörét sugározza azon lakó­társaink felé, akik ez idáig el­kerülték ezt az állapo­tot. Látványuk ugyanis sokakban a jövőbeli társadalmi állapotuk rémképét idézi elő. Sajnálatot és félelmet egyaránt előidéz. A társadalmi minden­napok ilyen nyomasztó légkörében él a lakosság, vala­mint működik és politizál a MIÉP VII. kerületi szervezete. Tévedés lenne azonban arra gondolni, hogy ahol ennyire rossz irányba halad a helyi köz­élet szekere, ott nagyon könnyű a dolga az ellenzéknek. Téve­dés azt gondolni, hogy csak rá kell mutatni arra a helyi szo- ciálliberális önkormányzatra, amely már több, mint tíz éve lo- csolgatja ezeknek a kártékony irányzatú folyamatoknak a gyomnövényeit és ezirányú munkássága során elprédálta az önkormányzat vagyonát. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents