Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-11 / 9. szám
2001/9. szám RENDELET 11 i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 14. A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen: a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása; b) a felvonó használatának biztosítása; c) a kapunyitás; d) a központi fűtés és melegvíz-ellátás; e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető; f) a rádió- és televízióadók vételének biztosítása. 15. Rendeltetésszerű használatra alkalmas lakás: ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. 16. Óvadék: A bérlő kötelezettségeinek biztosítására szolgál, a bérbeadó a lakásbérleti szerződésből eredő bérlői kötelezettségek nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. (Ptk. 270-271. §) 17. Szolgálati jellegű lakás: Az Önkormányzat gazdasági társasága, költségvetési szerve feladatai ellátásához biztosított önkormányzati tulajdonban lévő lakás. 18. Épület karbantartása: az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében történő megelőző, felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. 19. Tervszerű karbantartás: az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka. 20. Alaplakbér: a növelő-csökkentő tényezők nélkül megállapított összkomfortos lakás lakbére. ÁLTALÁNOS INDOKLÁS A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII1. törvény (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján e törvény végrehajtására alkotja meg az önkormányzat a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendeletét. Egyes szabályozási tárgykörökben, a fővárosi kerületek rendeletalkotását érintően - törvény felhatalmazása alapján - Budapest Főváros Közgyűlésének rendeletéi kerete között lehet a helyi szabályozásról döntést hozni. E szabályozási tárgykörök a jogszabályhely megjelölésével az alábbiak: • 35/1993. (XI. 15.) Főv. Kgy. rendelet a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételekről, • 36/1993. (XI. 15.) Főv. Kgy. rendelet a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások cseréje esetén a hozzájárulás, illetőleg a megtagadás feltételeiről, • 50/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbér-megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről A fentiekben felsorolt jogszabályi rendelkezések keretei között, a VII. kerületi sajátosságok és az önkormányzat lehetőségei és céljai figyelembevételével kerülnek megállapításra a rendeleti szabályok. A Ltv. jellemzője, hogy néhány kógens rendelkezéstől eltekintve a feleknek széleskörű szerződési szabadságot biztosít, amellett, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A tervezet figyelembe veszi azokat a hiányosságokat, melyek a korábbi - e tárgyú - önkormányzati rendeletekben nem kerültek szabályozásra, valamint azokat az önkormányzati érdekeket, elképzeléseket és irányokat, amelyek az elmúlt időszakban megfogalmazásra kerültek. Néhány szakaszban a részletes szabályozás a végrehajtás szakszerűbbé, pontosabbá tételét célozza, melyet az eddigi alkalmazás során felmerült hiányosságok indokolnak. Fenti szempontok figyelembevételével készült a rendeleti szabályozás, melyben a feladat és hatáskör gyakorlói a bérbeadói jogok és kötelezettségek teljesítése szempontjából meghatározásra kerültek. RÉSZLETES INDOKLÁS !•§ A rendelet tárgyi hatályát, valamint alkalmazásakor a bérbeadás, illetve a bérbeadói feladatok ellátása során irányadó döntést és jogszabályhelyek megjelölését tartalmazza. 2-§ A tényleges feladatellátásnak megfelelően, egymástól elkülönülten kerülnek - nevesítetten - meghatározásra a bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével megbízott szervek. Itt kerül rögzítésre a lakbérrel kapcsolatos döntési jogkörök gyakorlójának meghatározása, továbbá azon kitétel, hogy amennyiben jogszabály, önkormányzati rendelet, illetve a vagyonkezelővel kötött külön megbízási szerződés másként nem rendelkezik a bérbeadói jogok és kötelezettségek kit illemek, illetve terhelnek. 3- § Felsorolás szintjén határozza meg azokat a lakásbérbeadási jogcímeket, melyek alapján a rendeletben részletesen szabálvozott módon és feltételekkel lehet lakást bérbe adni. 4- § A lakásgazdálkodási keret eljárási rendjét tartalmazza a feladatok és döntési hatáskörök meghatározásával, melynek célja a lakásgazdálkodás tervszerűvé, kiszámíthatóvá, átláthatóvá tétele. 5- 6. §-ok Az Ltv. rendelkezései értelmében önkormányzati lakás bérbeadásakor a bérlő és a bérbeadó között létrejövő szerződést írásba kell foglalni, melyet határozott, határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig lehet megkötni. Az Ltv. utal arra, hogy mind a bérbeadó, mind a bérlő lehet természetes vagy jogi személy. Önkormányzati tulajdonban lévő lakás esetén jogszabály rendelkezhet akként, hogy a lakás bérlője csak a jogszabályban meghatározott természetes személy lehet. Fentiek alapján - ennek megfelelően - kerülnek szabályozásra az 5-6. §-ban rögzítettek. 7- § A bérbeadói jogok gyakorlóinak döntéseként meghatározásra kerül, hogy a bérleti szerződést a jegyző ellenjegyzése mellett hogyan lehet megkötni, továbbá eljárási szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a kijelölésben rögzített határidőn belül nem köti meg. 8- § Tekintettel arra, hogy az Ltv. rendelkezései értelmében önkormányzati lakás bérbeadásakor a bérlő és a bérbeadó között létrejövő szerződést írásba kell foglalni, e szakaszban kerülnek meghatározásra a bérleti szerződés kötelező tartalmi elemei, valamint a szerződés létrejöttéhez kapcsolódó eljárási szabályok. 9-10. §-ok Az Ltv. 3. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit. Budapest Főváros Közgyűlése hatáskörében eljárva 35/1993. (XI. 15.) sz. Főv. Kgy. rendeletében szabályozza a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeket, melyeket a szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás során figyelembe kell venni. A szociális bérletre jogosultaknak a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételének feltételével biztosít bérbeadási lehetőséget pályázat útján. Meghatározásra kerül a pályázat kiírója, az elbírálás szempontjait megállapító bizottság, az előkészítést és az értékelést végző, valamint rögzítésre kerülnek a pályázati kiírás tartalmi elemei, a pályázat érvénytelenségének esetei és a nyertes pályázóval kötendő bérleti előszerződés eljárási rendje. 11. § A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázati lakás esetén a nyertes pályázóval kötendő bérleti előszerződés kötelező tartalmi elemei kerülnek meghatározásra. Itt kerül szabályozásra a számlákkal igazolt ráfordítási költséghez történő önkormányzati hozzájárulás módja, mértéke és időtartama. 12. § A bérbeadási jogcím során az előző szakaszban szabályozottakhoz mérten még inkább dominál a szociális helyzet alapján történő bérbeadás, melynek érvényesítése során szintén figyelembe kell venni a Budapest Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (XI. 15.) sz. szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeket szabályozó rendeletét. Pályázaton kívül, méltányosságból történő bizottsági döntési hatáskörben lévő bérbeadási jogcím, amely hajléktalanok, állami nevelésből kikerültek, valamint súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők lakáshoz juttatásának lehetősége. 13. § A bérlő-kijelölési, illetve a bérlő-kiválasztási jog alapján történő lakásbérbeadást a korábbiakhoz képest pontosabban szabályozza. Meghatározásra kerül az új bérlő-kijelölési jogot biztosító megállapodást jóváhagyó szerv, melynek értelmében a jogokat és kötelezettségeket, valamint az egyéb lényeges szerződési elemeket tartalmazó megállapodás a Képviselő-testület jóváhagyásával köthető. Lényeges eleme a szabályozásnak a bérlő-kijelölési jog ellenértékeként fizetendő pénzbeli térítés mértéke, mely egyszeri illetve többszöri alkalomra ad - a hozzárendelt mértékkel - kijelölési lehetőséget. 14. § Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadási szabályokat határozza meg. Külön rendelkezik arra az esetre, ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, és a volt házastárs elhelyezéséről az önkormányzatnak kell gondoskodnia. 15. § A kényszerbérletek felszámolása érdekében megtehető lehetőségek szabályait állapítja meg, mely a felek megállapodása szerint történik. A pénzbeli térítés esetére szóló megállapodás mértékére reálisan a kényszerbérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 100 %-át állapítja meg. 16. § 1994. január 1-jét követően, a bérlő halála után visszamaradt személyekre tartalmaz rendelkezéseket másik lakás bérbeadásának lehetőségeiről. Rendezi az eljárási szabályokat, valamint a másik lakás bérbeadásának kizáró feltételeit. 17. § Az önkormányzati feladatellátáshoz kötődő, az önkormányzattal, annak intézményével, gazdasági társaságával közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személy részére biztosít bérbeadási jogcímet.
