Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-27 / 8. szám
8 RENDELET 2001/8. szám (3) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy valamennyi ajánlattevőt a kihirdetést követő 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja kizárásának, ajánlata elutasításának (az eljárás befejezésekor készített írásbeli összegzés szerinti), illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről. (4) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzései esetén, a nyertes pályázóval létrejött szerződést a polgármester írja alá a jegyző ellenjegyzése mellett. Az intézmény közbeszerzése esetén a szerződés aláírására az intézmény vezetője jogosult. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13.§ (1) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy a Képviselő-testületnek évente egy alkalommal köteles a közbeszerzésekről tájékoztatást adni. (2) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat 21/1996. (VI. 25.) számú rendelete hatályát veszti. dr. Kálmán Zsuzsanna dr. Szabó Zoltán jegyző polgármester ZÁRADÉK A rendelet kihirdetése a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént. A rendelet közzététel céljából megküldésre került az Erzsébetváros című lap kiadója részére. Dr. Kálmán Zsuzsanna jegyző INDOKOLÁS i. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A közbeszerzési eljárások anyagi és eljárási szabályait a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XI. törvéhy (a továbbiakban: Kbt.) tartalmazza. A Kbt. 96. §. (2) bekezdése felhatalmazást ad az önkormányzatok számára, hogy - amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja - rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró személyekre vonatkozó - a törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket. A rendelet-tervezet célja, hogy a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat költségvetési szervei vonatkozásában meghatározza azokat a szabályokat, amelyek ezen szervek közbeszerzési tekintetében kötelezően alkalmazandók, a törvényben meghatározott eljárási szabályokon túlmenően. A Kbt. Rendeletalkotásra történő felhatalmazása nem teljed ki az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen társaságok abban az esetben, ha az Önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatási tevékenységet az Önkormányzatot illető bevételből vagy az Önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, - vagyis közpénzből - lámák el, nem kell a Kbt. Szabályait alkalmazni. Ebben az esetben az Önkormányzat, mint alapító követelheti meg a társaságtól az ilyen típusú tevékenység során a Kbt. Alkalmazását. Az Önkormányzat alapítói határozatban kötelezheti közbeszerzési szabályzat elkészítésére a társaságot és mint tulajdonos ellenőrizheti a közbeszerzésre vonatkozó szabályok érvényesülését. A Kbt. Szerint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük. A Kbt. Kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését. Fontos szabály, hogy az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki a. ) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b. ) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője; c. ) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Ezen szabályokból következően meg kell különböztetni az egyes közbeszerzési eljárásoknál az elbírálást segítő bizottságot, a Képviselő-testület által a közbeszerzések jogszerűségének, az egyes intézményeknél vagy gazdálkodó szervezeteknél a közbeszerzés gyakorlatának ellenőrzésére - esetenként a döntésre - létrehozható bizottságtól. A tervezet számol azzal, hogy a Képviselő-testület Közbeszerzési Bizottságot hoz létre a Képviselő-testület bizottságaként, de ez a Bizottság értelemszerűen nem vállalhatja át a Kbt. Alapján az egyes közbeszerzések elbírálásában az ajánlatkérő segítő szakmai bizottság szerepét. A javaslat szerint a Közbeszerzési Bizottság jóváhagyása lenne szükséges a meghívásos eljárás kiírásához, illetőleg tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén ezen Bizottságot tájékoztatni kell. Ugyanezen szabály érvényesülne a gyorsított eljárás alkalmazásánál is. A javasolt szabályok bevezetése azért indokolt, mert ezzel a speciális közbeszerzési eljárások megfelelő kontrollt követően kerülhetnének kiírásra. A Közbeszerzési Bizottság ügydöntő szerepét hangsúlyozza a javaslat, amikor az eljárás eredménytelensége vagy érvénytelensége megállapításának jogát vagy a nyertes pályázó kiválasztását ezen bizottság hatáskörébe utalja. RÉSZLETES INDOKOLÁS ad. 1. §-hoz A javaslat meghatározza a rendelet célját, amely alapvetően a közbeszerzési eljárások jogszerűségéhez, átláthatóságához, a nyilvánosság biztosításához fűződő közérdeken alapul. A Kbt-vel összhangban a javaslat a rendelet hatályát a költségvetési szervek - beleértve a Polgármesteri Hivatalt - vonatkozásában állapítja meg, illetve azon esetekre, amikor a közbeszerzés az önkormányzat érdekkörében merül fel és a kiíró az Önkormányzatot képviselő polgármester. A javaslat meghatározza a közszolgáltatás fogalmát is, amely esetekben a közbeszerzési eljárás a Kbt. Szabályiból következően kötelező. ad. 2. §-hoz A javaslat meghatározza azokat a személyeket, akik a közbeszerzési eljárások esetén az ajánlatkérő nevében eljárhatnak. Az Önkormányzat beszerzései tekintetében általában a polgármester az ajánlatkérő nevében eljáró személy, de a Képviselő-testület egyedi döntésében ezt a jogot más személyre is átruházhatja. A Polgármesteri Hivatal, illetőleg a költségvetési intézmények tekintetében a jegyző, illetőleg a szerv vezetője az, aki a közbeszerzéseknél az ajánlatkérő. Ennek indoka, hogy ezek a beszerzések általában az adott intézmény működéséhez szükséges olyan árubeszerzésekre, szolgáltatásokra terjednek ki, amelyek szükségességének elbírálását a szervezet felelős vezetőjére bízza a javaslat. Ezen kiadások mértékéről a Képviselő-testület is dönt, amikor az adott évre az egyes intézmények költségvetését elfogadja. Ebből következően a szerv vezetőjének lehetőségei nem korlátlanok, a szükséges közbeszerzések a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig terjedhetnek. A javaslat - összhangban a Kbt. Előírásaival - előírja az adott évre tervezett közbeszerzésekről előzetes összesített tájékoztató készítését is. ad. 5-12. §. A javaslat 11. fejezete az egyes közbeszerzési eljárásokra, az ajánlati és részvételi felhívásra, az előminősítési eljárásra, az ajánlatok felbontására, a döntéshozatalra és az eredmény kihirdetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Általános szabályként a javaslat előírja, hogy közbeszerzésre nyílt eljárás esetében kerülhet sor. Lehetőség van a Kbt-ben szabályozott egyéb eljárás fajták alkalmazására is, de csak a javaslatban meghatározott garanciális keretek között. Fontos kiemelni a javaslat 4. §-ában foglalt azon garanciális szabályokat, miszerint meghívásos eljárás a Közbeszerzési Bizottság előzetes jóváhagyása alapján írható ki. A Közbeszerzési Bizottság megvizsgálhatja a meghívásos eljárás alkalmazásának törvényes szükségességét és feltételeit, és csak ezek fennállása esetén adja meg jóváhagyását. A tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén - még a kiírás előtt - az ajánlatkérő nevében eljáró személynek a Közbeszerzési, illetve a Pénzügyi Bizottsághoz bejelentési kötelezettsége van. A Kbt. 70-71. §-a részletesen meghatározza ezen eljárás alkalmazásának szigorú feltételeit. A javaslat ennek figyelembevételével írja elő a bejelentési kötelezettséget. Ebben az esetben a bejelentést kővetően a Bizottságok megvizsgálhatják a jogszabályi feltételek fennállását. Amennyiben ezen típusú eljárás kiírására a jogszabályi feltételek nincsenek meg, akkor a Képviselő-testülethez fordulhatnak. A Képviselő- testület, mint a szervezet fenntartója jogosult a szerv vezetőjét utasítani a megfelelő eljárás kiírására. A Közbeszerzési, illetőleg a Pénzügyi Bizottságnak fontos szerepe van a javaslat szerint az ajánlati és részvételi felhívás véleményezésében, illetőleg 50 millió forint feletti érték esetén a Pénzügyi Bizottság egyetértését kell kérni. A javaslat ezen szabályai azt a célt szolgálják, hogy a költségvetési kiadásból megvalósuló közbeszerzések jogszerűek, célszerűek legyenek, figyelemmel a legköltségkímélőbb megoldások alkalmazására. A javaslat az önkormányzat vagyonáról szóló rendelettel való koherencia érdekében tartalmazza a vagyontárgy felett rendelkezni jogosult egyetértési joga gyakorlásának szabályait is. Ez a jog végső soron a Képviselő-testületet illeti, beleértve a döntés jogát is. ad. 13. §. A Záró rendelkezés kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő nevében eljáró személy részére, hogy a Képviselő-testület évente egy alkalommal tájékoztassa a feladatkörében megvalósuló közbeszerzésekről. Ennek célja kettős. Egyrészt a Képviselő-testület tájékoztatást kap a költségvetési rendeletben meghatározott pénzeszközök felhasználásáról. Másrészt a testület ilyen módon szerezhet tudomást az év közbeni közbeszerzések gyakorlatáról, lehetőséget teremtve arra, hogy adott esetben - akár jogalkotási eszközökkel is - meghatározhassa azokat a szabályokat, amelyek a közpénzek felhasználását leghatékonyabban biztosítják.
