Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-04-27 / 8. szám

AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELET-MELLÉKLETE

Budapest Főváros VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Kt.) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 79. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban, a 80. § (1) bekezdésében valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény végrehajtására, továbbá annak érdekében, hogy az Ónkormányzat vagyonát megóvja, és lehetővé tegye annak leggazdaságosabb és legcélszerűbb felhasználását, a Budapest Főváros VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzata vagyonával való rendelkezés szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA !•§

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és a tulajdonába kerülő:

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzab kötelezettségvállalásokra, opciókra, garanciákra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon);

b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfolió vagyon).

(2) Az Önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő vagyon esetén - az Önkormányzat tulajdoni hányada tekintetében - a tulajdonosi jogok gyakorlására e rendeletet kell alkalmazni, ideértve a társasházi közös tulajdont is.

(3) E rendeletet:

a) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és helyiségek, valamint a tetőterekben lévő tulajdoni hányadok elidegenítésére;

b) a vásárcsarnokok és piacok hasznosításáról szóló önkormányzad rendelet hatálya alá tartozó elárusítóhelyek, helyiségek hasznosítására;

c) a közterületek hasznosításra és a közterületi parkolási engedélyekre;

d) az Önkormányzat költségvetési intézményeinek - beleértve a Polgármesteri Hivatalt is - működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre csak azokban a kérdésekben lehet alkalmazni, amelyeket a felsorolt vagyoni elemekre vonatkozó külön önkormányzati rendelet nem szabályoz. Az a)- d) pontokban felsorolt vagyoni elemek esetében elsődlegesen az önkormányzat külön rendeletét kell alkalmazni.

(4) E rendeletet kell alkalmazni az életveszélyessé nyilvánított, üres állapotú épületek elidegenítésére.

(5) A bankszámlán lévő pénzre, a csekkre és a bankbetétre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(6) E rendeletet szabályait csak akkor kell alkalmazni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik.

(7) A rendeletet keli alkalmazni az önkormányzat javára történő vagyonszerzésre is.

(8) Ha a külön önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a tulajdonosi döntés-előkészítésre e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, az (3) bekezdésben megjelölt tárgykörökben is.

2-§

A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés:

a) az elidegenítés, ideértve a vagyon tulajdonjogának gazdasági társaság, alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátását is;

b) a vagyon hasznosítása, ideértve különösen a bérbe- és haszonbérbe adást, a használat jogának biztosítását, a lízing szerződéssel való hasznosítását, a koncesszióba adást, valamint a kezelésbe adást;

c) a vagyon megterhelése, ideértve különösen a biztosítékul adást, a zálogjog és jelzálogjog, illetve a szolgalmi jog alapítását, az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, az elővásárlási, a vételi- vagy visszavásárlási jog, bérlő-kiválasztási jog biztosítását;

d) egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása, amelyek a vagyon tulajdonosát megillető, az a)c) pontokban nem említett jogok (pl. építési hozzájárulás) gyakorlását jelentik, különösen: építési (bontási) engedélyhez tulajdonosi hozzájárulás megadása, a tulajdonost

megillető birtokvédelem igénybevétele, kártérítési (kártalanítási) igény érvényesítése, használóval (bérlővel) szembeni követelés érvényesítése, a vagyont érintő szerződés (megállapodás) megszegésével összefüggő igény érvényesítése;

e) a gazdasági társasági üzletrész (részvény) alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása;

f) az önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés.

3* §

(1) A lízing alatt a vagyon olyan, határozott időre szóló bérbeadását vagy részletvételét kell érteni, amely azzal a feltétellel történik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi.

(2) A vagyon kezelésbe adása alatt a vagyon olyan hasznosítását kell érteni, amikor a vagyon fenntartóját, (üzemeltetőjét, működtetőjét) és/vagy hasznainak beszedőjét a Kt. választja ki és bízza meg. A vagyon kezelésbe adására vonatkozó szabályokat a nem a rendelet hatálya alá eső vagyoni körben is alkalmazni kell.

(3) A vagyon kezelője az akivel a Kt. megállapodást kötött a vagyon kezeléséről. A vagyon kezelői az általuk használt vagyon tekintetében az Önkormányzat költségvetési szervei és a Polgármesteri Hivatalt is.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő az önkormányzat által alapított olyan egyszemélyes gazdasági társaság is, amely az önkormányzati közszolgáltatási feladatokat vagy azok meghatározott részét az alapító-okiratban meghatározottak szerint, vagyonkezelési szerződés alapján végzi. Az ilyen gazdasági társaság, az Önkormányzat költségvetési szerve és a Polgármesteri Hivatalt a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyonkezelő szervek.

(5) A vagyonkezelő a vagyon kezelésével kapcsolatos jogosítványait a vele kötött megállapodás és az Önkormányzat külön rendeletében meghatározott kertek között gyakorolhatja.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

A vagyon csoportosítása

4. §

(1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint a Kt rendeletben állapítja meg.

(4) Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) terek és parkok,

c) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga,

d) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a Kt. rendeletével annak nyilvánít.

(6) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban a közterület lejegyzésére kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(7) A helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjoga a Fővárosi Önkormányzatra és más kerületi önkormányzatra szerződéssel átruházható.

(8) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

a) a műemlékek;