Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-04-12 / 7. szám

10 2001/7. szám KERÜLETI KÖZÉLET Megalakult a BKIK kerületi tagcsoportja Húsvéti készülődés a piacokon is A kamarákról szóló törvény módosítása szüksé­gessé tette a nagy múltú Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara átszervezését is. Az önkéntessé vált kamarai tagsággal együtt járt a kamarák teljes szervezetének átalakítása, a választott testületi szervek újjáválasztása. A VII. kerület tagszerveze­teinek megalakítására és a tisztségviselők válasz­tására március 27-én került sor. Ennek kapcsán Bodzsár Frigyesné Mártát, a kamara VII. kerületi tagszervezetének újonnan megválasztott elnökét mutatjuk be.- Hosszú évek óta élek a kerületben, tizennyolc éve vagyok egyéni illet­ve kisvállalkozó, ebből kifolyólag jól ismerem a helyi vállalkozók hely­zetét. Öt évvel ezelőtt munkatársaimmal - Bu­dapesten az elsők között - hoztuk létre a kamarai tagcsoportot, melynek megala­kulásától alelnö- ke voltam, továb­bá öt éven ke­resztül vettem részt a BKIK vá­lasztott küldöttje­ként és bizottsági tagként az oktatá­si és a kommunikációs bizottság munkájában. Az elmúlt évben ismét küldötté, valamint az igen sikeresen működő oktatási bizottság tagjá­vá választottak. A Kéz­műves Kamara és a VI.- VII. kerület Ipartestület­ének meghívásából gya­korta lehetőségem nyílt a helyi iparosokkal való találkozásra, a kerületi vállalkozók problémái­nak közös megoldására. A Kézműves Kamara BKIK-ba való becsatla­kozása tovább erősödő rendszeres munka és ba­ráti kapcsolat kialakulá­sát eredményez­te. A most újjá­szerveződött ke­rületi tagszerve­zet elnökségé­nek összetétele is eme jól mű­ködő kapcsola­tot példázza és munkájának várható eredményessé­gét vetíti előre: Krieger Artúr alelnökkel - aki egyben a VI.-VII. kerü­leti Ipartestület és az IBSZ elnöke is -, vala­mint négy kiváló iparos beválasztásával lett tel­jes az elnökség.- Melyek lesznek az új elnökség feladatai az el­következő időszakban?- Első lépésként a költségvetés és az összkamarai koncepció­hoz igazodó munkaterv kidolgozására kerül sor. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a kerület önkormányzatával, civil szervezeteivel kialakult kapcsolatot tovább mé­lyítsük, velük közösen képviseljük továbbra is a vállalkozók érdekeit. Ezúton is szeretném megköszönni népes szá­mú választóim bizalmát, valamint a kerület pol­gármesterének és gazda­sági alpolgármesterének gratulációit. A kerület piacain is készülődnek a húsvétra az árusok. A Garay téri piacon a szokásos választék mellett megvásárolhatjuk a szokatlan méretű „hatalmas” sonkákat is. Fotó: Nyári Gyula HIEDELMEK Gyermekijesztó'k, rémalakok A hiedelem szerint a gyermekijesztők olyan mitikus lények, akikben a felnőttek nem hisznek, csak a gyermekeknek emlegetik őket, hogy va­lamely tilalmat egy miti­kus lénnyel kézenfekvő­vé tegyenek. Általában nem többek egy névnél, s gyakran a gyermeki fantáziára bíz­zák, hogy találják ki mi­lyen is az említett „mu­mus”. Nevük országszerte változott (Koko, Kokos, Koku, Bakróka, Kankas, Bubus stb.). Máskor élő személyekkel vagy ismert természetfölötti lényekkel ijesztgették a gyermeke­ket (kéményseprő, tüzes ember, tatár, krampusz, ördög). A gyermekijesz­tőknek különösen a gabo­na learatása előtt volt je­lentős szerepe. Azért em­legették őket, hogy a gyer­mekek ne tegyenek kárt a növekvő gabonában, más­részt ne tévedjenek el a vetésben, a jószágokban vagy önmagukban. Főként Eszak-Magya­rországon ismerték a norá- nak nevezett rémalakot, mely leírás szerint négy­kézláb szaladgáló csupasz kis emberforma. A hiede­lem szerint, akinek megnő a melle, annak vérét a nora szopja, és a mell fokhagy­mával való bedörzsölésé- vel riasztható el. A holtte­temből létrejövő, az élők vérét szívó vámpírt nem ismeri a magyar néphit, ennek ellenére a vámpírt külföldön úgy tekintik, mint a magyar néphit egy különleges, jellegzetes alakját. Ennek oka főként a XVIII. századi vámpír­perekben keresendő. Ezek egy része az akkori Ma­gyarország területén zaj­lott, de világosan kiderül, hogy a vámpírba vetett hit délszláv és nem magyar eredetű. Postaládánkból Hogy is van ez? „Tisztelt tulajdonos! Kér­jük, hogy gépkocsijával 27- én és 28-án filmezés miatt szíveskedjék máshol parkol­ni!” A felszólítást március 26-án tették a Rózsa és Jósi­ka utca kereszteződésében parkoló gépkocsinkra. A fil­mesek már 24-én rendezték a terepet, a téren lévő virá­gosládákat a járdára pakol­ták, akadályozva ezzel a gyalogosforgalmat. A Jósi­ka utca rövid időn belül harcmezővé vált a sitt­halmoktól és az utcára szórt homok tömkelegétől, nem beszélve arról, hogy az ut­cát teljes egészében lezár­ták. A forgatás után a stáb elvonult, nekünk pedig ma­radt a kosz, a piszok a bosszúság, és a kérdés: nem lehetne kultúráltabban és főleg időben tájékoztatni a lakosokat egy ilyen helyzet­ben? Marad a remény: a bosszúságért cserébe talán kárpótol az önkormányzat és a már beígért sétáló ut­cát és a saroktelken a ját­szóparkot - a kapott milliók­ból - megcsinálják. Vagy jön egy másik forgatócsoport és kezdődik minden elölről... Czirúki Lajos, Rózsa utca

Next

/
Thumbnails
Contents