Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-12 / 7. szám
10 2001/7. szám KERÜLETI KÖZÉLET Megalakult a BKIK kerületi tagcsoportja Húsvéti készülődés a piacokon is A kamarákról szóló törvény módosítása szükségessé tette a nagy múltú Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara átszervezését is. Az önkéntessé vált kamarai tagsággal együtt járt a kamarák teljes szervezetének átalakítása, a választott testületi szervek újjáválasztása. A VII. kerület tagszervezeteinek megalakítására és a tisztségviselők választására március 27-én került sor. Ennek kapcsán Bodzsár Frigyesné Mártát, a kamara VII. kerületi tagszervezetének újonnan megválasztott elnökét mutatjuk be.- Hosszú évek óta élek a kerületben, tizennyolc éve vagyok egyéni illetve kisvállalkozó, ebből kifolyólag jól ismerem a helyi vállalkozók helyzetét. Öt évvel ezelőtt munkatársaimmal - Budapesten az elsők között - hoztuk létre a kamarai tagcsoportot, melynek megalakulásától alelnö- ke voltam, továbbá öt éven keresztül vettem részt a BKIK választott küldöttjeként és bizottsági tagként az oktatási és a kommunikációs bizottság munkájában. Az elmúlt évben ismét küldötté, valamint az igen sikeresen működő oktatási bizottság tagjává választottak. A Kézműves Kamara és a VI.- VII. kerület Ipartestületének meghívásából gyakorta lehetőségem nyílt a helyi iparosokkal való találkozásra, a kerületi vállalkozók problémáinak közös megoldására. A Kézműves Kamara BKIK-ba való becsatlakozása tovább erősödő rendszeres munka és baráti kapcsolat kialakulását eredményezte. A most újjászerveződött kerületi tagszervezet elnökségének összetétele is eme jól működő kapcsolatot példázza és munkájának várható eredményességét vetíti előre: Krieger Artúr alelnökkel - aki egyben a VI.-VII. kerületi Ipartestület és az IBSZ elnöke is -, valamint négy kiváló iparos beválasztásával lett teljes az elnökség.- Melyek lesznek az új elnökség feladatai az elkövetkező időszakban?- Első lépésként a költségvetés és az összkamarai koncepcióhoz igazodó munkaterv kidolgozására kerül sor. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a kerület önkormányzatával, civil szervezeteivel kialakult kapcsolatot tovább mélyítsük, velük közösen képviseljük továbbra is a vállalkozók érdekeit. Ezúton is szeretném megköszönni népes számú választóim bizalmát, valamint a kerület polgármesterének és gazdasági alpolgármesterének gratulációit. A kerület piacain is készülődnek a húsvétra az árusok. A Garay téri piacon a szokásos választék mellett megvásárolhatjuk a szokatlan méretű „hatalmas” sonkákat is. Fotó: Nyári Gyula HIEDELMEK Gyermekijesztó'k, rémalakok A hiedelem szerint a gyermekijesztők olyan mitikus lények, akikben a felnőttek nem hisznek, csak a gyermekeknek emlegetik őket, hogy valamely tilalmat egy mitikus lénnyel kézenfekvővé tegyenek. Általában nem többek egy névnél, s gyakran a gyermeki fantáziára bízzák, hogy találják ki milyen is az említett „mumus”. Nevük országszerte változott (Koko, Kokos, Koku, Bakróka, Kankas, Bubus stb.). Máskor élő személyekkel vagy ismert természetfölötti lényekkel ijesztgették a gyermekeket (kéményseprő, tüzes ember, tatár, krampusz, ördög). A gyermekijesztőknek különösen a gabona learatása előtt volt jelentős szerepe. Azért emlegették őket, hogy a gyermekek ne tegyenek kárt a növekvő gabonában, másrészt ne tévedjenek el a vetésben, a jószágokban vagy önmagukban. Főként Eszak-Magyarországon ismerték a norá- nak nevezett rémalakot, mely leírás szerint négykézláb szaladgáló csupasz kis emberforma. A hiedelem szerint, akinek megnő a melle, annak vérét a nora szopja, és a mell fokhagymával való bedörzsölésé- vel riasztható el. A holttetemből létrejövő, az élők vérét szívó vámpírt nem ismeri a magyar néphit, ennek ellenére a vámpírt külföldön úgy tekintik, mint a magyar néphit egy különleges, jellegzetes alakját. Ennek oka főként a XVIII. századi vámpírperekben keresendő. Ezek egy része az akkori Magyarország területén zajlott, de világosan kiderül, hogy a vámpírba vetett hit délszláv és nem magyar eredetű. Postaládánkból Hogy is van ez? „Tisztelt tulajdonos! Kérjük, hogy gépkocsijával 27- én és 28-án filmezés miatt szíveskedjék máshol parkolni!” A felszólítást március 26-án tették a Rózsa és Jósika utca kereszteződésében parkoló gépkocsinkra. A filmesek már 24-én rendezték a terepet, a téren lévő virágosládákat a járdára pakolták, akadályozva ezzel a gyalogosforgalmat. A Jósika utca rövid időn belül harcmezővé vált a sitthalmoktól és az utcára szórt homok tömkelegétől, nem beszélve arról, hogy az utcát teljes egészében lezárták. A forgatás után a stáb elvonult, nekünk pedig maradt a kosz, a piszok a bosszúság, és a kérdés: nem lehetne kultúráltabban és főleg időben tájékoztatni a lakosokat egy ilyen helyzetben? Marad a remény: a bosszúságért cserébe talán kárpótol az önkormányzat és a már beígért sétáló utcát és a saroktelken a játszóparkot - a kapott milliókból - megcsinálják. Vagy jön egy másik forgatócsoport és kezdődik minden elölről... Czirúki Lajos, Rózsa utca
