Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-12 / 7. szám
ONKORMANYZAT 2001/7. szám Fidesz fogadóórák ■ dr. Kocsis László önkormányzati képviselő, minden hónap első hétfőjén 14 és 16 óra között tart fogadóórát a Nefelejcs utca 8. szám alatti Fidesz Irodában. I Haller Gyula önkormányzati képviselő minden hónap harmadik hétfőjén 16 és 18 óra között tart fogadóórát a Nefelejcs utca 8. szám alatti Fidesz Irodában. I Czibula Csaba a Gazdasági Bizottság tagja minden hónap negyedik hétfőjén 16 és 18 óra között tart fogadóórát a Nefelejcs utca 8. szám alatti Fidesz Irodában. I Puskás Attila Sándor önkormányzati képviselő minden hónap második hétfőjén 16 és 18 óra között tart fogadóórát a Polgármesteri Flivatal Képviselő- testületi Irodáján (Erzsébet körút 6. I. emelet). Bejelentkezés a 462-3142-es telefonszámon. I Toperczer Ferenc a Műszaki és Kerületfejlesztési Bizottság tagja minden hónap első szerdáján 17 és 18 óra között tart fogadóórát a Dohány utca 32. szám alatti Gyakorló Általános Iskolában. A kerületfejlesztés múltja, jelene. És a jövője? A ‘90-es évek elején kerületünkben ismét előkerült a különféle városfejlesztési elképzelésekben mindig megjelenő, a változó korok változatos urbanisztikai igényei szerint folyamatosan alakuló Ma- dách-sétány terve A század elején Erzsébet sugárútnak tervezték, amely a városháza tengelyéből kiindulva, a kiszélesítendő Dob utcán át, a Rottenbiller utcáig, majd a már megépült Damjanich utcán át a Városligetig ért volna el, tudtuk meg az adatokat dr. Bolesza Emőke képviselő tájékoztatásából. A harmincas évek vége felé megépült a Madách tér, majd valamivel később elkezdődött a Madách Imre út kezdő szakaszának építése. Azonban az első szakasz építése csak 1957 után zárult le a mai formájában, majd az Erzsébetváros felé „tátongó” vége lezáratott egy barakkszerű garázzsal. Ebben a formában alig csatlakozhatott a A bontásra ítélt házakról (Folytatás az 1. oldalról)- Miért kerülhet egy épület eladási tilalom alá?- Az indok többféle lehet A 3-as választókörzetben például lehet, hogy az épület a Madách sétány nyomvonalába esik, de általános indok lehet az épület rossz állapota, esetleg, hogy útjában áll a komolyan nem vehető, több évtizedes korábbi, vagy a jelenlegi „kerületfejlesztési” terveknek. Ám azok a lakók, akik ilyen bontásra ítélt házban laknak erzsébetvárosiak, és zömmel azok is szeretnének maradni. Döntéseket nem szabadna hozni a megkérdezésük nélkül - mondta prof. dr. Hahn György.- Történt valamilyen felmérés a lakosság véleményéről?- Amikor 1999-ben megérkeztek vásárlójelöltként a külföldi vállalkozók, én kénytelen voltam a „Madách” nyomvonalába eső 29 ház lakóit tájékoztatni erről, és megkérdezni, hogy mi a véleményük arról, amit a polgármester ajánlani tud. Három lehetőség közül választhattak: vagy 460 dol- lár/m2 kártérítést kapnak, vagy zömmel kerületi cserelakást biztosítunk számukra, és dönthettek úgy is, hogy sehová sem akarnak elmenni. 800 lakó volt érintett ebben a kérdésben, több mint egyharmaduk arra szavazott, hogy nem megy sehova, 15 épületben ragaszkodtak a választások előtt beígért vételi lehetőség biztosításához, öt épületben hajlandóak lettek volna a cserére, hat épületben a többség a kártérítést választotta, és háromban megoszlott a vélemény. Mindezek ellenére, függetlenül a lakók óhajától 1999. november 4-én a 13 házam visszakerült a tilalmi listára.- Milyen utat járt be a történet azóta?- Minden alkalommal interpelláltam a jegyző és a polgármester felé, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy hol tart a korábban beígért, választási ígéretű lakáseladás. Minden alkalommal semmitmondó választ kaptam, például, hogy az ügy a Földhivatalnál, az ERVA-nál, az értékbecslőknél, a polgármesteri hivatalban van. Összefoglalva röviden, 2000 novemberéig nem történt semmi. Azóta minden testületi ülésre beviszem, hogy azok a házak, amelyek egyszer már lekerültek a „tilalmi listáról”, és valami furcsa oknál fogva megint ott vannak, kerüljenek le és illesse meg őket is az a jogos vásárlási kedvezmény, amiről 1997. december 18-án, az előző testület határozott.- Ez azt jelenti, hogy '99. november 4-e óta egy lakás sem került magánkézbe?- De igen, egy épület lakásai eladásra kerültek, két épületben elindult az eladási folyamat és a kerületfejlesztési bizottság úgy döntött a múlt hónapban, hogy további 5 épületben, ahol nincs külföldi érdeklődés, javasolják a testületnek a lakások eladásának engedélyezését. A lakók azonban sajnos nem tudják, hogy az egész eladási folyamat újrakezdődött, nem érvényes az eddigi jelentkezésük, és kezdve a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján történő bejelentésével, újra végig kell járni a korábbinál is hosszabb hivatali, ERVA és bizottsági lépcsőket Fontos tudni, hogy a tilalmi lista névleg megszűnt, most bontandó házak listájának hívják, és azok is jelezhetik vásárlási szándékukat, akik olyan épületben laknak, amely listán nem szerepel, csak eddig nem adták el őket. A képviselő többek közt elmondta, hogy rendkívül ellenzi, hogy egyes házak csak harmadik személynek, külföldi vállalkozónak a birtokába juthat. Véleménye szerint az önkormányzat és a lakók érdeke azonos, és a képviselőket nem a kül- és belföldi vállalkozók prof. dr. Hahn György választották. A házak vállalkozóknak való eladásával veszteségeket halmoz fel az önkormányzat Példaként megemlítette: - A Gozsdu udvar kiürítése 1,5-2 milliárd forintba került, a vállalkozói kifizetés ellenben csak 6- 700 millió forint, a Holló utca 12-ben csak a lakás kiürítés 250 milliós veszteséggel járt, a ház ára a mellette lévő telekkel együtt 85 millió forintos bevételt jelentett. 110 millió forintért eladtunk 7 üres telket a Klauzál utca Nyár utca között, azzal a döbbenetes feltétellel, hogy kiürítjük a Wesselényi út 27-29. szám alatt lévő lakott házakat. A kiürítés 3- 400 millió forintba kerül, a 110 millió forintos bevételünkkel szemben.- Ez egy ragyogó üzlet, de kinek? - fejezte be gondolatait a képviselő. - Véleményem szerint nem lehet és nem szabad pénzt költeni arra, hogy kiüldözzük a lakókat a kerületből, csökkentve a lakosság lélekszámút, és ezzel együtt a kormány és a fővárosi egy főre eső normatív támogatást minden szinten. Márpedig a most megindult folyamatnak ez lehet az eredménye. Károly kőrúthoz, és megszületett a sétáló utca gondolata.- Az 1980-as évekbeli rendezési tervek szerint a „Madách út" a Teréz templomhoz vezetett volna, kapcsolatot teremtve a belváros és a Nagyme- dr. Bolesza zó utcai Brodway Emőke negyed között. Ez sok bontással, 500 lakás megszüntetésével járt volna, szerencsére meg is maradt a tervezés szintjén. A 90-es évek elejére a terv tovább zsugorodott, Madách-sétány lett a neve. Ha már sétány, akkor rögtön beleépítettek egy 12 emeletes monstrumot, alatta mélygarázzsal, úgy, hogy az egykori sugárút egyenesen bevezet a gépkocsi tárolóba. A sétány legújabb terve ismét hatalmas bontásokkal és építésekkel számol - folytatta a tájékoztatást a képviselő, aki elmondta, hogy elismert építészek véleménye szerint egy elavult városrész feljavításához nem a bontás az egyetlen lehetőség. Más módszer is létezik, úgy hívják, hogy rehabilitáció. A terület műszaki- és erkölcsi feljavítása történhet kisebb, megvalósítható léptékkel, s ennek nem szab gátat az anyagi lehetőségek hiánya. Célravezetőbb lenne a rehabilitációt nem szigorúan „idomítani” egy elképzeléshez, hanem biztosítani, hogy a terület eredeti morfológiája ne sokat változzék, igazodjon a házak adottságaihoz.- Felülvizsgálatot érdemelne ez a monumentális terv, amit úgy hívunk - Madách-sétány. Két ütemével, óriási bontásaival, a rengeteg lakó elhelyezésével egyre szaporodnak a kérdőjelek. Meggyőződésem, hogy egy időben, kisebb léptékben, és kisebb területeket érintő rehabilitáció előbb változtatná meg Erzsébetváros arculatát, mit ezek az egyre merészebb, megvalósíthatatlan álmok.
