Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-01-20 / 1. szám
6 ÖNKORMÁNYZAT - CIVIL ÉLET 2000/1. szám VÁLTOZÁSOK AZ OKMÁNYAINKBAN Kártyadömping (Folytatás az 1. oldalról)- A hagyományos, könyv alakú személyazonossági igazolvány 2000. január 1 -tői megszűnik - tájékoztatott Csóti Mária, a kerületi önkormányzat okmány irodájának munkatársa. Helyette modernebb, bankkártya formátumú plasztik lap tölti,be a személyi feladatkörét, kiegészülve egy szinte hasonló kidolgozású lakcím igazolvánnyal. El kell mondani, hogy nem általános a régi személyik lecserélése. Az EU-igényeknek megfelelő új igazolványt a régi igazolvány lejárta előtt 60 nappal lehet kérni, a lakcím igazolványt pedig azok kapják meg, akik időközben lakcímet változtattak vagy a személyi adatban egyéb változás következett be. Az új személyazonossági igazolvány rendszerben a személyazonosságot a jelenleg érvényes útlevéllel is lehet igazolni. Gyakorlatilag helyettesíti a személyi igazolványt. Tehát, akinek érvényes útlevele van, annak személyi igazolványát nem szükséges most lecserélni. Az igazolványhoz helyben, digitális fotóeljárással készül a fénykép, de ha valaki fényképet hoz, akkor 3,5x4,5-ös színes igazolványképpel kell - 1 darabbal - rendelkeznie. A személyazonossági igazolványt a 14 éves kort elérők akkor kérhetik, amikor betöltik a 14. életévüket. Tehát 2000- ben először az 1986-ban születettek. A hagyományos személyi lejáratakor tulajdonosának semmi más teendője nincs, mint régi igazolványával megjelenni az okmányirodában. Egy okmány kiváltása 1500 forint, okmánybélyeget az ügyfélszolgálati irodán lehet vásárolni. Annak kell csak anyakönyvi kivonattal és egyéb hivatalos okmánnyal igazolni a személyazonosságát, akinek az igazolványa elveszett, megsemmisült, megrongálódott, azonosításra alkalmatlan. Aki semmilyen módon sem tudja önmagát igazolni, az ideiglenes személyazonossági igazolványt kap. Ezt helyben megkapja és 30 nap után kerül sor az állandó igazolvány igénylésére. A helyi önkormányzat okmányirodájában az állandó személyi igazolvány igénylőlapját vesszük fel, az igazolvány előállítása központilag történik, az állampolgárok postai úton kapják meg. A másik kapcsolódó igazolvány a lakcím kártya. Ezt azok az állampolgárok kapják, akik az újfajta személyazonossági igazolványt kapják meg, illetve azok, akiknek a lakcímében változás következik be. A kerületi önkormányzat a lehetőségei szerint teljes mértékben felkészült arra, hogy az új okmány kiadásához minden feltételrendszert biztosítson, de léteznek problémák. A központi rendszer időnként leáll, „lefagy” és ilyenkor sajnos várakozni kell az állampolgároknak. Ez az iroda munkatársainknak is gondot jelent, ezért arra kéijük az állampolgárokat, hogy egyelőre, amíg ez a rendszer zökkenőmentesen tud működni, csak a legszükségesebb esetben keressék el az okmány irodát. A határidő nélküli személyi igazolványokat, a kormányrendelet értelmében, 2003-ban cserélhetik le. A félfogadás a hivatal többi irodájával megegyezik, tehát hétion 13.20- tól 18-ig, szerdán 7.30-tól 16.30- ig, pénteken 8-tól 11.30 óráig állunk a lakosság rendelkezésére. Arra kéijük a kerület lakóit, hogy legyenek kicsit türelemmel, ne azonnal, napokon belül próbálják az igazolványaikat kicserélni. Szüle Zsolt Civilek az önkormányzati pályán A demokráciában kulcskérdés a civil szféra, hogy miként és milyen kondíciókkal bír, lévén a társadalmi struktúra biztos alapja. A helyi társadalom szempontjából szinte létkérdés a helybéli politikai hatalom és a civil szervezetek kielégítő munkakapcsolata. A régóta „üzemelő” nyugati polgári demokráciák - Belgium, Luxemburg, Hollandia, Dánia - története erről szól. Hazánkban is megjelentek a reménykeltő kezdeményezések, melyekről Ignéczi Tiborral, az erzsébetvárosi Civil Tanács elnökével beszélgettünk.- Miképpen kezdődött a civil szervezetek és az erzsébetvárosi önkoimányzat közötti munkakapcsolat?- A mai napig nem tisztázott, hogy Erzsébetváros Civil Tanácsa, avagy az Erzsébetvárosi Ön- kormányzat Civil Tanácsa vagyunk, mert ha kimondjuk, hogy az önkormányzat civil tanácsa vagyunk, akkor a tanács költségvetését az önkormányzatnak kell állnia. Léteznek ilyen irányú kezdeményezéseink, de visszajelzést még nem kaptunk az önkormányzattól. Kerületi létezésünk története 1993-tól datálható, az Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdek- védelmi Egyesületének megalakulásával. Ott eleinte titkár voltam, 1997-től az egyesület elnöke lettem. A fővárosban 1998-ban alakult meg a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége (LAKSZ), amely 26 szervezetet prezentál jelenleg, itt is én látom el az elnöki teendőket.- Elég „forró ” terep a társasházak, lakóközösségek világa.- Ez igaz, de kezelni szükséges, és itt lép be a Civil Tanács ügye. Az önkormányzatokkal kapcsolatban a korábbi egyesületi munkánkban is többször konfliktusba kerültünk, hiszen nem minden esetben egyeznek a polgári közösségek és a többségében pártokból kikerülő képviselők érdekei. Mi teljesen pártsemlegesen dolgozunk, döntéseink ideológiáktól mentesek. Már 1993-ban felvettük a kapcsolatot az erzsébetvárosi önkormányzattal, de a jelentős érdekkülönbségek nem tették lehetővé az együttműködést A kerület civilszervezetei 1996-ban „Civil Kerékasztalt” hoztak létre, de a sok probléma elsorvasztotta a kezdeményezést. Infrastruktúra nélkül nem megy a dolog, hiszen kell egy hely, ahol összejöhetünk. ..- Burkolt „polgárháborúról” beszélhetünk?- Arról talán nem, de nem tudtunk egyről a kettőre jutni. Ám a 1998 őszén megválasztott új testület vezetője, dr. Szabó Zoltán polgármester 1999 januáijában több erzsébetvárosi civil szervezet képviselőit meghívta egy megbeszélésre. Ott beszéltünk arról, hogy valami módon hidat kellene teremteni az önkormányzat testületé, illetve a polgári szervezetek között, és a társadalmi kontrollt is erősíteni kellene. (Folytatás a következő számban)
