Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-11-28 / 18. szám
4 ÖNKORMÁNYZAT 2000/18. szám «7a:/f/Ä:öVSzArv Millenniumi testületi ülés A zeneiskola növendékei az Erzsébet Himnusz előadása közben. (Folytatás az 1. oldalról) A Millennium alkalmából a Molnár Antal Zeneiskola Erzsébetváros számára „Erzsébet-himnuszt” alkotott. A himnusz zeneszerzője Leszkovszki Albin, a zeneiskola tanára, a szöveget Szabó Géza kanonok írta. A müvet a Molnár Antal Zeneiskola zenekara és a kerület iskoláinak egyesített énekkara adta elő. Közreműködtek, az Alsóerdősori Ének- Zene Tagozatos Általános Iskola és Gimnázium, a Baross Gábor Általános Iskola, a Dohány utcai Gyakorló Általános Iskola, az Elő-tér Általános és Művészeti Iskola, a Her- nád utca 3. számú ÁltaláErzsébetváros Himnuszáról A mű nagyzenekari bevezetővel indul, majd a vegyes kar veszi át a dallamszövést. A zenei tetőponton szólal meg a gyermekkórus, az általuk megszólaltatott rész a tulajdonképpeni Him- nusz. Ezt követően a gyermekkar a vegyes karral közösen szólaltatja meg a Himnusz részt. A művet rövid zenekari befejezés zárja. nos Iskola, a Julianna református Általános Iskola, a Kertész utcai Művészeti Általános iskola és Informatikai Szakiskola, valamint a Madách Imre Gimnázium tanulói. Karigazgató: Takács László, a Madách Imre Gimnázium karnagya. Az Erzsébet himnuszt a zeneszerző, Leszkovszki Albin vezényelte. Dr. Strausz Imre belgyógyászprofesszor 1909-ben született Székesfehérvárott. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után orvosi tanulmányokat folytatott a római és a bolognai egyetemen. Ebben az időszakban vált a reneszánsz kultúra szerelmesévé. Orvosi diplomáját végül Pécsett szerezte meg. 1936-tól dolgozott a Zsidókórházban belgyógyászként. Amikor a SS a Szabolcs utcai kóihá- zat megszállta, néhány orvostársával együtt a Wesselényi utca 44. szám alatti iskolában kialakított szükségkórházba került, és ott dolgozott annak bezárásáig. Szinte lehetetlen körülmények között, innen-onnan Janikovszky Éva Szegeden született, és ott is érettségizett. A Pázmány Péter Tudomány- egyetem Bölcsészkarának elvégzése után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került. 1954-től élete teljes mértékben az irodalomhoz kötődött. Számtalan ismert és közkedvelt gyermek- és ifjúsági művet írt (például: Kire ütött ez a gyerek, Ha én felnőtt volnék, Már megint, Az úgy volt). Emellett felnőtteknek szánt írásai is nagyszerűek, ma is gyakran publikál mindannyiunk örömére. Meleg hangú, naösszeszedegetett műszerekkel gyógyították a betegeket, bújtatták azokat, akik megszöktek a halálmenetekből, majd később azokat a sebesült magyar és SS katonákat, akik a további öldöklés elől menekültek meg ezáltal. A háború befejeztével gyógyította a hazatért deportáltakat és hadifoglyokat, kandidátusi értekezését is egy náluk előforduló kórképről írta. 1985- ben az egykori zsidókórház helyén működő Orvostovábbképző Intézet klinikaigazgatójaként ment nyugdíjba, de 2000. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig gyógyította a betegeket, tanította az orvosokat és kutatott az intenzív gyón is emberi publicisztikai írásait az olvasók több lapban is olvashatják. Az írás mellett az Ifjúsági, majd a Móra Könyvkiadó szerosztály tanácsadó orvosaként 1990-ben Emeritiuskesztője, később fő- szerkesztője volt. 1977- ben irodalmi munkásságáért József Attila díjat kapott. Évtizedek óta a Bajza utcában lakik, felnőtt fia is itt született már. Sokat tett és tesz közvetlen lakókörnyezetéért, múltjának megóvásáért. Igazi lokálpatrióta, ami írásaiból is kitűnik. Erzsébetváros kép- viselő-testülete 614/2000. számú határozatával írói munkássága, valamint lokálpatrióta tevékenysége elismeréseként Erzsébetváros Díszpolgára címet adományozta az írónőnek. testületé 616/2000. számú határozatával a II. világháború alatt végzett gyógyító és humanitárius tevékenységéért posztumusz az Erzsébetváros Díszpolgára A kitüntető oklevelet dr. Strausz Imre özvegye vette át Szabó Zoltán polgármestertől. professzori címet kapott. címet adományozta a proErzsébetváros képviselő- fesszomak. POSZTUMUSZ
