Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-08-30 / 12. szám
2000/12. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 13 Pilirtyi Péter rovata Eladó, kiadó a Horizont Mozi Az Erzsébet körút 13. számú bérház földszintjén, a Dohány utca sarkán fogadta a huszadik század első évtizedeiben a művészvilág bohémjeit, az arisztokratákat és nyárspolgárokat Kittner Mihály vendéglője. Heltai Jenő írta, aki maga is idejárt étkezni a visszaemlékezéseiben, itt ebédeltek, vacsoráztak az írók, a közeli színházak színészei és egyéb „csirkefogók”, akik szemben lévő sarki New York Kávéházban kávéztak, kártyáztak, vagy kutyanyelvre írogattak. A Kittner-vendéglő tulajdonképpen a New York népszerűségéből élt, a kávéház és a vendéglő remekül kiegészítette egymást. Taiján Vilmos, Az Est híres riportere kártyán olyan nagy összeget nyert egy alkalommal, hogy az első világháború után feleségével részvénytársaságot alapított, kibérlte a New Yorkot, majd külföldi mintára, előkelő café restauranttá alakítana át. A vendégeknek nem volt drágább a New York, mint a Kittner, nem volt már érdemes átmenni a Dohány utca másik oldalára étkezni. Kittnemek be- alkonyodott, lehúzta a redőnyöket. A Magyar Filmiroda Rt. kibérelte a volt vendéglő helyiségeit, elegáns mozinak építette át, és megnyitotta az első budapesti Flíradófilmszínházat. A részvénytársaságnak már évek óta monopóliuma volt a Magyar Híradó gyártására, csere-összeköttetésben állt a külföldi híradókészítő cégekkel, az MTI-től elsőként jutott hozzá a hazai hírekhez, folyamatosan gyártották a híradókat. A közönségre nagy szenzáció erejével hatott az első Híradó-színház megnyitása. Reggeltől estig nonstop műsorral szolgált a nézőknek, nem voltak számozott helyek, mindenki éppen oda ült, ahol éppen hely volt. Miután megnézték a kisfilmeket, távoztak és a helyüket átadták az újonnan étkezőknek, így egész nap telt ház volt. A napi aktualitásokat azonnal beillesztették a műsorba, a társadalom valamennyi rétege látogatta az újfajta mozit. A Magyar Filmiroda a sikert látva vérszemet kapott, egy második Híradó mozit is üzembe helyezett. A Belvárosi Színház kongott az ürességtől, kibérelték. A Híradó Mozi 1945-ig működött, az ostrom után már nem kezdte újra előadásait, mivel nem volt iránta olyan nagy érdeklődés, mint az Erzsébetvárosban. A hatvanas-hetvenes években a szerelmes fiatalok lelkesen látogatták, főleg télen, ajegyek ára olcsó volt, nem kellett műsorkezdésre várni, rögtön bemehettek a folyamatosan vetítő moziba. Összebújva akár két-há- rom műsor ideje alatt is összebújva szerelmeskedhettek, riadalom csak akkor támadt, amikor a két műsor vetítése között felkapcsolták a villanyt, a hirtelen támadt fényözön szétrebben- tette az ölelkező párokat. Napjainkban zárva van a Bástya Mozi és a Royal Apolló Mozi is az Erzsébet körúton. Bezárta a kapuit az érdektelenség miatt a Horizont Mozi is. Bejárati beugróiban táskákat, ingeket, farmereket árainak. Felirat hirdeti: Eladó, vagy kiadó a Horizont Mozi épülete, alapterülete 600 négyzetméter. Kíváncsian várjuk milyen intézmény fog működni a nagy múltú mozi helyén. Mesterségek - Matus Adrien rovata A faesztergályos A faesztergálás a ritka és kihalóban lévő mesterségek közé tartozik, csak hosszas keresgélés után található olyan szakember, aki még ezzel a szakmával foglalkozik. Kiss Jenő műhelye 1936 óta működik a Hernád utca 50 szám alatt. Annak idején apai nagyapja kezdte itt a faeszter- gálást és tudását átadta fiának és unokájának is. A kezdetben kézzel végzett munkafolyamatokkal, a kézihajtású gépekkel szemben ma már modem gyalu,- fűrész- és marógépek könnyítik a munkát. A faesztergálás nem tévesztendő össze az asztalos szakmával. Nagy többségében kemény lombos fa az alapanyag, melynek megmunkálása szebb, mint az asztalos szakmában használt fenyőé. A fa eszteigálásá- hoz a kézügyesség és a precizitás elengedhetetlen, forgástesteket munkál meg, alakít fazonra minta vagy rajz alapján összeszerelés, csavarozás nélkül. A műhelyben bútorgombok, korlátoszlopok, zenészek számára dobverők készülnek, de készítettek már teljes egészében esztergált tölgyfa asztalt is. A megrendelők magánemberek, belsőépítészettel foglalkozó cégek és hangszerkészítők. A műhelyben készültek különlegességek is, annak idején itt esztergálták a Fővárosi Nagycirkusz számára azokat a hatalmas fagolyókat, melyeket az állatszámoban használtak. Kiss Jenő alkalmazottakkal és fiával dolgozik együtt. Szakmáját szerető mesterember, aki a fa megmunkálását művészi tevékenységnek tekinti és aki szerint a fa egy olyan anyag, mely addig él míg a kályhában el nem égetik.
