Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-08-30 / 12. szám

6 RENDELET 2000/12. szám A képviselő-testület döntései és a döntéshozatal szabályai A döntéshozatali eljárás 22. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (2) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges, (egyszerű többség) (4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott te­lepülési képviselők több mint felének igen szavazatára van szükség. (5) A minősített többséget igénylő ügyek jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (6) Elutasított indítványnak számít az a javaslat, amely nem kapta meg a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti igenlő szavazatot. 23. § (1) Az előteijesztés vitájának lezárását követően az ülés vezetője szavazás­ra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előteijesztésben szereplő ha­tározatijavaslatokat és/vagy rendelet-tervezetet. (2) Az ülés vezetője az előteijesztő által elfogadott módosító indítvá­nyokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra; a) a frakciók által kiválasztott két módosító indítványt, amelyről külön szava­zást kémek, b) A bizottság által elöteijesztett módosító indítványt (bizottságonként), c) Az előteijesztő által elfogadott módosító indítványokat, együttesen. (3) A képviselő-testület ezután az előteijesztő által el nem fogadott módosító indítványokról szavaz külön-külön, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal. (4) Végül az ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javas­latot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra. (5) Az egyes szavazásokat megelőzően a szavazásra feltett indítvány benyújtó­ja 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előteijesztő szintén 1 perc­ben válaszolhat. 6 (6) Azon napirendi pont esetében, amelynek tárgyalása megtörtént, de döntés- hozatalra határozatképtelenség miatt nem került sor, az ülés elnöke szünetet rendel el, és ha a szünet után a határozatképesség helyreáll, az előző napirend döntéshozatalával folytatódik az ülés. Amennyiben nem határozatképes az ülés, az ülést be kell zárni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsola­tos határozathozatalra a következő testületi ülésen kerül sor. Ekkor a napiren­det a szavazással kell folytatni. Kizárás a döntéshozatalból 24. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, és akitől érintettsége folytán az ügy táigyilagos megítélése nem válható el. (2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő ja­vaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell te­kinteni. Szavazás 25. § (1) A nyílt szavazás szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszám- láltatni. Kétség esetén (mind a szavazógéppel, mind a kézfelemeléssel történt sza­vazásnál) a szavazást kézfelemeléssel kell megismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javas­lat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Titkos szavazás 26. § (1) Titkos szavazás tartható az Ötv-ben meghatározott ügyekben. (2) A képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előteijesztő ja­vasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület minősített többségű szavazatával tagjaiból 3 fos (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bi­zottságot hoz létre. A bizottság egy-egy tagjára a frakcióvezetők tesznek javasla­tot (4) A titkos szavazás szavazólappal történik. (5) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja. (6) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megálla­pítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít. Név szerinti szavazás 27. § (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti sza­vazás elrendelését, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni abban az esetben, ha azt a megválasz-

Next

/
Thumbnails
Contents