Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-08-10 / 11. szám
10 KERÜLETI KOZELET 2000/11. szám A HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREKEN TÚL Az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó öt éve Az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó forgalma az elmúlt öt évben tovább emelkedett (évi 880-ról 1381-re). Megduplázódott a magatartási és tanulási zavarral hozzánk küldött, elsősorban óvodás és alsó tagozatos korú gyermekek száma. Kardos Ferenc, a Nevelési Tanácsadó vezetője tájékoztatott munkájukról.- Nevelési tanácsadónk egyre népszerűbb a pszichológusokat, pedagógusokat, szociális munkásokat képező egyetemek és föiskolák körében. Folyamatosan nő azoknak a hallgatóknak a száma, akik hozzánk szeretnének jönni szakmai gyakorlatra. Ez egyrészt alapítványi munkánk jó hírének, és az ezzel kapcsolatos nyilvános szerepléseknek is köszönhető. A hagyományos nevelési tanácsadós módszerek ma már nem elegendőek ahhoz, hogy a szülők nevelési szokásain változtassunk. Ezért dolgoztuk ki a Kapcsolatügyelet módszerét is, aminek az a lényege, hogy semleges helyen megrendezzük a válás utáni konfliktusos szombati láthatásokat, és élőben alakítjuk a folyamatot (szolgáltatásunk mintájára már az ország 25 településén szerveztek szombati szülőgyermek találkozási lehetőségeket). Munkatársaimmal együtt, most tanuljuk holland szakemberektől a családi videotréning módszerét, amely úgy működik, hogy pár perces videofelvételt készítünk a család életéből, ezt kielemezzük és legközelebb kizárólag a pozitiv elemeket kiemelve visszajátsz- szuk, és megbeszéljük a családdal a róluk készült felvételt. Ez a módszer jobbá teszi a családi kapcsolatokat, megszünteti a gyermek tüneteit. Az iskolában is jól működik a tanár-diák viszonyban. Valószínűleg ezt a személetet kell alkalmaznunk a játszási szokásoknál is. Ma az az általános kép, hogy a szülők elfoglaltak, a gyermekkel nem játszanak, így nem elég jó a kapcsolatuk saját gyerekeikkel. Később már nem is tudnak játszani, nem élvezik a játékot, nem pihenés számukra az együttját- szás. A pszichológus hiába mutat példát, hiába buzdítja a szülőt a játszásKék vonal” 99 a gyermekekért A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ingyenes segélyvonalán a problémákkal küszködő, veszélyben lévő gyerekek és fiatalok kérhetnek segítséget: 06-80-505 000. Megelőzés nyaralóknak A távoli országokba utazóknak legalább egy hónappal az utazás előtt érdemes tájékozódniuk a szükséges védőoltásokról. A kerületi lakosok érdeklődhetnek a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi osztályának 349-1174-es és 349-0590-es telefonszámán. ra, otthon nincs játék, ajá- tékkészítés népi szokása már ismeretlen, marad a tévé előtt ülés. A Mikka- makka Alapítvány játéktárában ez másképp van. A szülőket egy csodálatos játékparadicsomba hívják meg, és a szakemberek a megfelelő játék kiválasztásával, játék közben éreztetik meg a szülővel az együttjátszás örömét. Kölcsönözhetik is, de készíthetnek együtt is játékot. Nagy szerencsénk van, hogy régi ismeretségünkA Nevelési Tanácsadó kis játszószobájában a gyerekek biztonságban érezhetik magukat. A szülők kérésére a játszogató gyermekek a fotó idejére elhagyták a helyiséget. nek köszönhetően az alapítvány vezetője éppen nekünk ajánlotta fel, hogy a VII. kerületben is létesit ilyen játszóházat, ha tudunk biztosítani 60-80 négyzetméter alapterületet számára. (Folytatás a következő lapszámban) OLVASÓI LEVELEK Postaládánkból Közbiztonságunk! A rendszerváltás után közbiztonságunk nagyon megromlott. Az utóbbi időben jelentős változásoknak lehetünk tanúi, ami részben rendőrségünk érdeme, de nagy igyekezettel, emberi hozzáállással tesz polgárőrségünk a közbiztonság érdekében. Nem hiába írtam, hogy „ emberi hozzáállással ”, ugyanis amikor a mentőket - talán a telefónia ördöge miatt - elérni nem lehetett, egy asszony beszaladt az Erzsébet Kórház portájára éjjel kettő órakor és az ott működő polgárőrség közvetlen kapcsolatait felhasználva, azonnal kihívta a mentő-„ két, így a beteget időben beszállították a kórházba, aki azóta felépült. A polgárőrség tagjai válogatás nélkül segítségére állnak minden békés állampolgárnak. L.J. Kutyadolog Az Erzsébetváros Vili. évfolyamának 8. számában olvastam az „ Ebtartás veszélyeiről” című cikkel és N. Veronika írását. Mivel az ebsétál- tatás következményei ott maradnak a járdán, engem is foglalkoztat e téma. Egészségügyi veszélyeit illetően elgondolkoztam azon, hogy nem jobb a helyzet, mint a középkorban, amikor az éjjeliedény tartalmát a nyitott ablakon, egy lendületes mozdulattal, csak úgy az utcára löttyintették. De komolyra fordítva a szót. Nyár van, a kutyapiszok ott hever, majd jön egy zápor. Ettől elmállik, aztán megszárad és így porrá lesz. Aki járt már földúton, biztosan tudja, hogy a szellő kis örvényeket kavar a porból, a talaj közelében. Ugyanez érvényes az utcára is. Hogy mindez miért veszélyes? Mert a kisgyermekek sokkal közelebb vannak a talajhoz. Ezáltal belélegzik azt, amit a szél szállít. Vajon a szülők gondolnak erre, mikor a légúti panaszokat és az allergiák legkülönbözőbb megnyilvánulási formáit tapasztalják csemetéiken, s ezért az orvosok gyakori látogatására kényszerülnek? Mit tehetnénk a probléma megoldásának érdekében? Nekem van egy ötletem, a kutyatulajdonosok fizessenek kutyaadót! Ebből lehetne fizetni munkásokat, akik elvégzik a „piszkos munkát ” a gazdik helyett. D. F. Zsófia
