Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-02-11 / 2. szám
2000/2. szám ÖNKORMÁNYZAT 3 VITAS HELYZETET TEREMTETT A FŐVÁROSI Aktuálisan az Aktuálisból Az országgyűlés által tavaly elfogadott forrásmegosztás módosítással jelentősen jobb helyzetbe kerülhetnek az önkormányzatok, mivel a módosítás alapvetően meghatározza, hogy a forrásmegosztásból mekkora részt kell juttatni a kerületeknek. A kétlépcsős rendszer lényege, hogy először a költségvetési törvény alapján döntenek a főváros és a kerületek közötti elosztásról, majd a főváros szétosztja a kerületekre eső részt. Idén először az eddigiektől eltérő szempontokat is figyelembe vett a főváros. Ezek közé tartozik például a lakóházfenntartás és felújítás költségeinek figyelembevétele, amely Erzsébetváros szempontjából nagyon fontos, hiszen a meglévő hatalmas bérlakás állomány fenntartását eddig kizárólag az önkormányzat költségvetéséből kellett kigazdálkodni. Mindezek figyelembevételével Erzsébetváros a legmagasabb forrásmegosztás növekedést könyvelheti el, ami azért is lényeges, mert évek óta először fordult elő, hogy nem a legutolsók közé került a kerület. Dr. Szabó Zoltán a kerület polgármestere és Tirts Tamás a Fidesz fővárosi frakcióvezetője az Aktuális január 26-i műsorának vitapartnerei voltak. Tirts arról tájékozatott, hogy véleményük szerint a polgári vezetésű kerületek kiszorultak a forrásmegosztás őket jogosan megillető részéből, és az adatok alapján a Fidesz politikai bosszút sejt a forrás- megosztás hátterében. Dr. Szabó Zoltán elmondta, hogy ha valóban politikai szándék vezérelte volna a főváros illetékeseit, nagyon rossz munkát végeztek volna, hiszen a relatív nyertesek közé öt konzervatív, tehát kormánypárti vezetésű kerület is tartozik.- A forrásmegosztás az előző években is sokszor vezetett vitákhoz, ám az előző szereposztásban a főváros állt az egyik oldalon és a kerületek a másikon - mondta dr. Szabó Zoltán. - Egy meglehetősen igazságtalan és több kerület által nehezményezett forrásmegosztást eredményezett az előző évek gyakorlata, mivel a jobb módú kerületek rendszeresen többet kaptak az egy főre jutó forrásokból, mint a szegényebb kerületek. Ez a rendszer most megfordult, és olyan feladatok ellátását is figyelembe vették a forrásmegosztásnál, amelyek sokkal inkább a kerületek helyi adottságait veszik alapul. Ilyen például a belső kerületek esetében a lakás- fenntartás. Erzsébetváros az előző önkormányzati ciklus alatt 5,5 milliárd forintot volt kénytelen lakásfenntartásra költeni, miközben ezen a jogcímen egy fillért sem kapott a fővárosi forrásmegosztásból. Igaz más kerületek sem kaptak, de a kerületek között több is van, amelynek nem kellett hasonló gondokkal küszködnie. Az idei forrásmegosztás figyelembe vette ezeket a helyi adottságokat. Megemlékezés az amerikai Alapítványi Iskolánál Emlékezést tartott a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskolánál a Magyar Vöröskereszt VII/5-10-es alapszervezeti vezetősége a gettó felszabadításának évfordulója alkalmából. A holokauszt áldozatainak emlékére Fekete László főkántor énekelt, és Lazarovits Ernő tartott beszédet a Mazsihisz nevében. Az emléktáblánál a fővárosi és a kerületi önkormányzat, illetve az erzsébetvárosi társadalmi szervezetek helyezték el koszorúikat. Tavaly csak a lakásfenntartási költségeink meghaladták az egy- milliárd 300 millió forintot a kerületben, tehát Erzsébetváros szempontjából nagyon időszerű volt ez a módosítás. A polgármesterek pártállásának különbözőségére vezette vissza Tirts Tamás a forrásmegosztási juttatás mértékét a nagyon hasonló adottságokkal rendelkező VII. és a VI. kerület esetében. Szabó Zoltán ezzel kapcsolatban utalt az előző évek forrásmegosztási aránytalanságaira, amikor következetesen, kilenc éven keresztül minden évben 10-15 százalékkal többet kapott a VI. kerület.- A Terézvárosi önkormányzat tulajdonában 5768 db bérlakás van, míg Erzsébetvárosnak 12213 bérlakásról kell gondoskodnia. Nem azért van ennyi bérlakás a kerületben, mert megszegtük a lakástörvényt és nem akartuk eladni az ott lakóknak a lakásokat, hanem mert 80 olyan ház van Erzsébetvárosban, amely műszaki állapota miatt bontásra van ítélve, tehát nem adható el. Ezeknek a lakásoknak a fenntartása irdatlan költséget jelent a kerületi önkormányzatnak. Ha két teljesen egyforma kerületről van szó, érthetetlen számomra, hogy miért nem vették figyelembe kilenc éven keresztül ezt a hasonlóságot, és miért most lett lényeges, hogy egyszer többet kaptunk, mint Terézváros - mondta a polgármester. (A kerület rendkívüli testületi ülésén a képviselő-testület elfogadta a főváros forrásmegosztási javaslatát - a szerk.) A forrásmegosztásról Ha a forrásmegosztásról valamint a kerületek részesedésének feltételeiről beszélünk, az átlagpolgárnak valami ködös, számokkal való bűvészkedés jut az eszébe, és a témával kapcsolatos pártviták okát sokan egyáltalán nem értik. Hunvald György alpolgármestert egy egyszerű, titoknyitó magyarázatra kértük.- A forrásmegosztás lényege, hogy a központi forrásból származó pénzt - mely az állami hozzájárulásból, a személyi jövedelemadóból, a forrásmegosztásba bevont iparűzési- illetve idegenforgalmi adóból tevődik össze - két részletben, először a főváros és a kerületek között osztják szét, majd a Fővárosi Közgyűlés dönt a kerületek részesedéséről. A vita évek óta az önkormányzatokat illető rész elosztása körül folyik. Ezt a helyzetet tovább élezte az országgyűlés által tavaly elfogadott forrásmegosztási reform, amely alapján a kerületek majd 10 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak idén. A főváros feladat- és költségarányosan próbálta a részesedéseket felosztani, figyelembe vették a kerületek egymástól eltérő helyi adottságait is. Erzsébetváros esetében a részesedés-növekedés jelentős hányadát az ön- kormányzat által eddig saját költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási költségek teszik ki. De a külső és a belső kerületek adottságai nagyon eltérőek egymástól, míg nálunk a lakásfenntartás, addig a külső kerületeknél például az úthálózat kiépítése jelentett komoly költségvetési problémákat. Az említett szempontok figyelembe vétele mellett voltak olyan kerületek, amelyek a többihez és az előző évekhez képest jobb pozícióba kerültek. Ezt a helyzet ad okot a vitára, ám a kérdés megközelítése relatív, hiszen lehet úgy is fogalmazni: nem most jártak jobban bizonyos kerületek, hanem eddig jártak nagyon rosszul.
