Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-04-12 / 5. szám
1999/5. szám 7 ERZSÉBETVÁROSI EMBEREK Hajat hajért A ’70-es években nagy divat volt a paróka, majd’ minden nő hordta. Persze most is kapható vendéghaj, ám az erre szakosodott üzletek sajnos már régen nem a fenti okból léteznek. A fodrászattól átpártolt Vágvölgyiné, a Kertész utca 42-44. szám alatti Parókaszalon egyik tulajdonosának elmondása szerint parókát zömmel gyógyászati segédeszközként váltanak ki receptre olyan betegek, akik kezelésük mellékhatásaként időszakosan elvesztik a hajukat... Az itt vásárolható parókák nem csak ebben különböznek a ’70-es időkbeli- ektől, hanem az „anyagát” illetően is. A műanyag műszálból gyártottak is annyira élethück, hogy csak szakavatott szem veszi észre. Az igazi hajból mindenféle, kizárólag kézzel „kivitelezhető” trükkökkel készített vendéghajak, illetve pótlások pedig szinte a megszólalásig hasonlítanak az eredetire. Hiszen bármilyen hajszínt be tudnak keverni, mint ahogy a különféle fazonok sem jelentenek problémát. A Parókaszalonban tehát igen széles kínálattal (a legolcsóbb 3575 forintostól egészen a több tízezresekig) szolgálnak, mi több parókatisztítással is. MESTERSÉGEK Akit a múlt kötelez... Kozmáné Molnár Mária vonzza a férfiakat... Vonzereje a szakmájából (is) adódik, ugyanis festőhengerek, illetve festőszerszámok készítésével foglalkozik. Más „ipar” gondolatával sohasem foglalkozott, hiszen elmondása szerint nem is lehetett volna más belőle. Szavaival élve: „egyszerűen beleneveltek”... Tizennégy éves korától kezdte a szakmában igen híres édesapa lánya beavatását, amikoris a nyári szünetekben egy-egy hónapig a műhelyében tanít- gatta. Az-érettségi után aztán még cirka 15 évig maradt Kozmáné Molnár Mária szülője „szárnyai” alatt és csak ’78-ban döntött úgy, itt az ideje kirepülni a fészekből, s megnyitotta önálló üzletét. Az idők során Kozmáné Molnár Annának olyannyira sikerült apja nyomdokaiba lépnie, hogy maga is országos, sőt nemzetközi elismertségre tett szert Számtalan „festő” terméket kínál az Almássy tér 15. szám alatti műhelyében, például az általa szabadalmaztatott, MOL-MÁR védjeggyel ellátott univerzális díszítő csíkhúzó önetetős készüléket is. E- mellett ezernyi kicsi, közepes, illetve nagy hengerminta van nála raktáron (képünkön), mivel a legelőször készített „fazontól” a legutolsóig megvan minden valaha is saját, illetve segítői keze nyomán megörökített minta, így az sem jelent gondot, ha éppen 1979-es mintát kémek tőle... Egyébként minden évben 200 új produktummal rukkol elő, melyek nem mellékesen egytől-egyig kizárólag a saját ötletei. Ötletekből tehát nincs hiány, bárcsak a megrendelése is ennyi lenne. S akkor nem szorulna arra, hogy a téli holtidő miatt a műhelye mellett egy édességboltot is üzemeltessen... Határtalan művészet A kis ember nagy dologba vágott bele: az örökkévalóságot célozta meg. Az •eszköz adott volt hozzá, „ csak” szentesíteni kellett. Hosszas évi kísérletezéssel energiával feltalálta a tűzzománc-kerámiát, a- mely dacolhat évek, évszázadok, évezredek múlásával, a szeszélyes időjárással, veszélyes anyagokkal (savak, gázok, gőzök), mirtusz 40 és plusz 1200 Celsius fok között elpusztíthat- lan. Ráadásul fény- és kopásálló is, no és törhetetlen. .. „ Hallhatatlansága" tehát hallhatatlanságot ad a festőművésznek. Konkrétan a „szülőatya ” Kesztyűs Ferencnek és fiának, Tibornak, akik a nagy titok tudói. A kerámiának az időn kívül a méret sem szabhat határt. Példának ecsetelhető az Epületkerámia- ipari Vállalat főbejáratának homlokfalát 10 négyzetméteren (!) díszítő festmény, de nem kisebb Kesztyűs-alkotás a Debreceni Református Kollégium dísztermének főfalán lévő címer sem... Az 1949 ó- ta Erzsébetvárosban élő Kesztyűs Ferenc művészetének mindez csupán egy szelete, hiszen jómaga freskóművésznek vallja magát (többek között az ő keze nyomán is születtek újjá az Operaházban, az Országházban, a 100 éves Orökimádó templomban található freskók), de készít olajképeket, grafikákat, sőt karikatúrákat is. Emellett tanít és kiállít - világszerte... A háromszoros nemzetközi ezüstérmes festő- és grafikusművész neve jól ismert számos hazai, nemzetközi egyéni és csoportos tárlat kapcsán, s nem egy műgyűjtő, illetve miizem (pl. Havannában, Montreál- ban) őrzi müveit. Ezeknek tudatában nem meglepő, hogy az Amerikai Életrajzi Intézet által szerkesztett Kiemelkedő Művészek Nemzetközi Címlistája c. lexikon kilencedik kiadásában már őt is feltüntetik... Fotók: Galambos Anita
