Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-02-26 / 3. szám
1999/3. szám HELYTÖRTÉNET - HITÉLET 13 A Szent Erzsébet templom hírei Liturgikus édesség Nagyböjt minden péntekén 17 órától keresztúti ájtatosságot tartunk. Február 28-án, vasárnap 11 órakor a Cannine Celebrat kórus Brahms miséjét énekli. Március l-jén, hétfon 16-tól a Katolikus Legényegylet tartja összejövetelét. Március 2-án 19-től a Karitász munkatársak megbeszélése lesz. Március 5-én, a hónap első péntekén betegeinket a szokott módon felkeressük. Március 7-én, vasárnap a 11 órai szentmisét egész egyházközségünkért, templomunk jótevőiért ajánljuk fel. Máivius 11-én 14 órától váijuk idős, magányos testvéreinket a plébánia hittantermében szokásos összejövetelünkre. Március 14-én, vasárnap 11 órától a Carmine Celebrat kórus Kodály Magyar miséjét énekli. Március 18-19-20-án (csütörtök-péntekszombat) a 18 órai szentmisék keretében nagyböjti lelkigyakorlatot tart templomunkban Kiss István váci kanonok, esperes, plébános atya. Március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén 17.45 órakor litániát mondunk. Március 28-án, Virágvasámap az ünnepélyes barkaszentelés a 11 órai szentmisén lesz. Ezen a szentmisén a Cannine Celebrat kórus gregorián passiót, és motettákat énekel. Gitáros ifjúsági keresztút lesz 17 órakor. Kérjük, hogy akik tehetik adójuk 1-1 százalékát ajánlják fel a Magyar Katolikus Egyháznak (technikai száma 0011), illetve a céljai között templomunkat is tatarozni akaró Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványnak, melyek adószáma: 18001927-1-42. Mindenki segítségét köszönjük. Vannak szerzetes rendek, melyek nevet adtak egy-egy likőrfajtának: a karthauziak chart- rőznek, a bencések a benedikti- nemek, és még sorolhatnánk. Kelet híres és speciális édességei között is található olyan, amely liturgikus cselekményekhez kapcsolódik. Lehetne beszélni különféle kalácsokról is, de ezúttal a kollivának vagy szerbesen kollji- vónak nevezett édességről szeretnék szólni. A legendák szerint először egy Tirói Szent Tivadar nevű vértanú készítette a IV. században, hogy a mérgezett ételeket elkerüljék. Az édesség neve görög eredetű, s eredeti jelentése: áldozat. Valószínűleg az ókorban, ószövetségben gyökerező ételáldozatok emléke nyomán. A görög egyház nagyböjt első péntekjének estélyén áldja meg. Nagy szerepet játszik ez az édesség a halotti megemlékezések alkalmával: a templom közepén helyezik el díszes tálon, s aszertartás végén kiosztják a résztvevőknek. A magyar görög katolikusok használatából elmaradt, csak a szertartási könyvek őrzik emlékét, bár egy-két helyen próbálják feleleveníteni. Kerületünkben a román ortodox kápolnában ma is élő hagyomány, s tévé- felvételeken láttuk, hogy még a Rózsák terei szerb gimnázium ünnepi összejövetelein is előfordul! Dr. Sasvári László Kéijük, támogassa személyi jövedelemadójának 1 százalékával a Sorsfordító Alapítványt, amely drogmegelőzési, jellem- és kapcsolatfcjlesztés- sel, s az elszegényedett családok életének jobbításán láradozik. (Lelkisegély klubjaink a Vörösmarty utca 17. és a Damjanich utca 35. szám alatt működnek. A hajléktalanokat szociális segélyben is részesítjük.) Számlaszámúnk: 18036637-1-01. Újházi Ede vendéglője a Dohány utcában újházi Ede ne- Cy / vét nemcsak C/Cr színpadi alakításai, hanem az éttermi, kávéházi szerepléseiről teijedő anekdoták és az „Újházi tyúkhúsleves” saját kigondolású receptjei tették ismertté korának világában. Hatvani Károly, a Király Színház segédszínésze vendéglőt nyitott a Dohány utcában. Egyik nap a jól megtermett Újházi Ede félrecsapott kalapjában, lobogó kékfehér pettyes nyakkendőjében, szájában az elmaradhatatlan szivarcsutkával ballagott a vékony dongájú Nagy Endre kabaréíróval a Dohány utcában. Egy sarki kocsma előtt Újházi hirtelen megállt. Nagy Endre így emlékezett meg erről: Nézzük meg, mit csinál a kollega! Illik is, hogy támogassuk vállalkozásában. Hatvani szinte földig hajolt, midőn meglátta vendégeit, s amikor Újházi megkérdezte tőle, hogy mi jó ennivalóval szolgálhatna, hebegni kezdett. Aztán keservesen kinyögte, hogy egy kis pörköltnél egyebe nincsen. Se pénze, se hitele, nem bír anyagot a kellő mennyiségben és minőségben vásárolni. Újházi jókedvűen mondta:- Ide figyelj marha! Holnap reggel elmegyünk a csarnokba, bevásárolok mindent és holnap délben már itt ebédelek a barátaimmal. A kocsma mellett volt egy benyíló szoba és Újházi intézkedett, hogy patkó alakú asztalt terítsenek meg benne. Az én dolgom az volt, hogy az asztaltársaságot értesítsem. Újházi a konyhában dolgozott fehér kötényben, minden ételnek ő szabta meg a módját, mindenbe belekóstolt, versenyt dohogott a fazekakkal, lábosokkal. ” így született meg a kis szurtos kocsmából az erzsébetvárosi Hatvani-Újházi vendéglő. A vendéglőt sűrűn látogatták a Népszínház csillagai, Küry Klára és Pálmay Ilka, a Nemzeti Színház neves színésznője Márkus Emília hódolójának, Her- czeg Ferenc írónak a kíséretében, Bródy Sándor író,- a színésznők rajongója, Gárdonyi Géza, az egri remete, Kál- noki Izor újságíró és más hírességek. Itt ebédeltek, nem győzték dicsérni r Újházi tyúklevesét. Milyen is volt a híres leves? Öreg kakasokból, három napig főzték. A tarajuk volt a legértékesebb. Nagy kegynek számított, ha Újházi valakinek felkínálta az asztalánál. , A vendéglőnek rövidesen akkora híre lett, hogy örült aki az előtérben kapott helyet, s be tudott leskelődni a törzsvendégek szobájába és láthatta a századelő hírességeit. Hatvanit azonban elva- kította a gyors siker, azt hitte, hogy az ő kosztjáért járnak a vendéglőbe ennyien. Újházit egy alkalommal megsértette, aki baráti társaságával együtt végképp elmaradt, üzlete néhány hónap alatt visszasüllyedt a kiskocsma szintjére, egy ideig még néhány konfliskocsis melegedett spriccere mellett, majd az üzlet végleg megszűnt. A vendéglő hírességeinek napjainkban csak halvány emléke él, vagy még az sem, de az Újházi-leves még mindig szerepel a jobb vendéglők étlapjain. Pilinyi Péter
