Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-02-26 / 3. szám
1999/3. szám FÓRUM 3 Fórum rovatunkban továbbra is az önkormányzatban működő pártok és képviselőik kapnak szót. írásaik tartalmáért a pártok vállalják a felelősséget. Arra törekszünk, hogy lehetőség szerint egy időben jelenjen meg az ellentétes vélemény is. Amennyiben ez terjedelmi korlátokba vagy leadási határidőbe ütközik, úgy a következő lapszámban adunk helyet az érintetteknek. Bokros csomag a VII. kerületben Csapda a bérlőknek és a társasházaknak, avagy porhintés a költségvetésben Dr. Szabó Zoltán szocialista országgyűlési képviselő és Erzsébetváros polgármestere a VII. kerület Erzsébetváros című lapjának 1999/2. számában polgármesterként egy szociális megszigorításokat tartalmazó intézkedéscsomaggal rukkolt elő. A riportot készítő újságíró az intézkedéscsomagnak találó nevet adott és azt a polgármester úr politikai példaképéről, a „munkásmozgalom” rosszemlékű régi harcosáról, a Panamában sikeres tanulmányokat folytatott Bokros Lajos ex- pénzügyminiszterről nevezte el. írásomban arra szeretnék rávilágítani, hogy miről is van szó, mit tartalmaz ez a „Bokros csomag”. Az interjúban a polgármester úr azon kesereg, hogy Erzsébetvárosban nagyon alacsonyak a lakbérek és mivel sok a szegény ember, ezért túl sol^. szociális segélyt kell kifizetnie az önkor-, mányzatnak. Ez olyan baj, amit orvosolni, gyógykezelni kell. A polgármester úr receptjére az alábbi gyógykezelés van felírva. Meg kell emelni a lakbéreket 130 százalékkal. Ezt az önkormányzat képviselő-testületének szociálliberális többsége, a MIÉP képviselőinek hiábavaló ellenzése dacára megszavazta. Hogy a megemelt lakbéreket nehogy szociális segélyből fizessék ki, ezért a polgármester úr a szociális segélyek keretét drákói szigorral csökkenteni tervezi. Felmerül a kérdés, hogy az ezáltal megtakarított és nyert összeget a polgármester úr mire szándékozik fordítani. Erre a kérdésre nem marad adós a válasszal a polgármester úr. Az alábbiakat nyilatkozta: „Tervem a munkáltatók támogatása: aki VII. kerületi munkanélkülit foglalkoztat, azt segítjük a járulékok fizetésében.” Tehát az állam fizet az államnak, az önkormányzat fizet a tb- igazgatóságnak, ha a munkaadó egyáltalán hajlandó tovább utalni a járulék összegét és nem nyeli azt le. Kik lesznek ezek a munkaadók, akik helyett a polgármester úr tb- járulékokat szándékozik befizetni a szegényektől elspórolt segélyekből? Erre a kérdésre a sajtóriport nem ad választ... Dr. Szabó Ferenc, a MIÉP VII. kerületi önkormányzati képviselője Természetesen hamis az az állítás, hogy a „kerületi Bokros-csomag” részeként kell az áremelést elviselni a' bérlőknek. Ha eddig ugyanis 120 millió forint jött be évente a lakbérekből, és ezután még körülbelül 150 millió fog bejönni a kerületnek egy évben, akkor ez egy 6-7 milliárdos költség- vetésben is csak plusz 2,5 százalék lesz. Sőt, ha ebből a plusz bevételből levonjuk a segélyként visszaforgatandó kompenzációt, akkor látjuk igazán, hogy ott húzzák meg a szíjat, ahol a legkönnyebb, de a legkevésbé eredményes. Persze mindennek egyetlen eredménye, hogy az országos inflációcsökkenést a VII. kerületi bérlők nem fogják érezni, mert ők kapnak a kerülettől egy 130 százalékos áremelést a lakásfenntartás terén. Ennek az okfejtésnek mentén látható, hogy valójában a cél nem a lakbérek utáni költségvetési bevétel növelése volt (az csupán 1 - 2 százalék lesz, hiszen most lehet, hogy többen bérlőből a megvétellel tulajdonossá válnak), hanem hogy: 1. Hirtelen privatizációs bevételre tegyenek szert a lakásvásárlásba hajtva a polgárokat, hogy ezzel a bevétellel az eddigi rossz gazdálkodás lyukait betömjék. 2. Megszabadulni minden kötelezettségtől a társasházakban, magukra hagyva a régi és az új kényszertulajdonosokat, és ezután kívülről igazgatni, kötelezni a társasházakat. Nos, ezért adtak még idén vételi lehetőséget a bérlőknek, és kedvezményt a márciusig befizetőknek. Ez a két csapda hajtja majd a lakókat, hogy romos házakban szerezzenek tulajdon- részt. így lesz a kerület a kényszertulajdonosok kerülete, akik közül mind többen fedezik fel, hogy rossz vásárt csináltattak velük. Lehet, hogy az emberek elfogadják a megszorításokat, ha látják, hogy az logikus és a cél tisztességes. De most pénzügyileg értelmetlen a kerület lakosainak harmadán ekkorát húzni, ha ennek eredménye pont arra nem jó, amire hirdetik, valamint ha az veszélyeket rejt a meglévő társasházak számára. Dr. Kecskés Gusztáv képviselő (Fidesz-MDF) Az elmúlt hetekben három olyan rendeletet fogadott el a képviselő- testület, amelyek Erzsébetváros lakóinak jelentős részét érintik. A lakbérek új összegét állapította meg az első rendelet. így április l-töl a lakás komfortjátólfüggően 15-99 forint között kell fizetni a bérlakás minden négyzetmétere után. A másik rendelet szerint a bérlőknek kell fizetni a lakásban keletkező hibák javításáért, a berendezések javításáért, pótlásáért. Végül a harmadik rendelet a szociálisan rászorulók körére lakbéremelési kompenzációt tesz lehetővé. A szocialista frakció nehéz szívvel döntött ezekről a terhekről, de az önkormányzati gazdálkodás egyensúlyának megteremtése e- gyik lépéseként szükségesnek tartotta elfogadásukat. A bérlakások közel felében az új lakbér még lényegesen alacsonyabb az üzemeltetés, fenntartás költségeinél. Ugyanis a lakbér félkomfortosnál 39 forint/m2, komfort nélkülinél 2 7 forint/m2, szükséglakásoknál 15 forint/m2, míg a fenntartási költségek Jüggetlenek a komforttól, a közös költségek kerületi átlaga körülbelül 100 forint/m2. Az önkormányzati épületek általában rosszabb állapotúak a társasházaknál - ez is oka. hogy a lakók nem kívánják megvenni - ezért többe kerülnek. Sok társasháznál van bevétel is, ami lehetővé teszi a szükségesnél alacsonyabb közös költséget. Április 1-től lép hatályba a lak- béremelés kompenzációja, amit a szocialista frakció dolgoztatott ki a fentiekkel összefüggésben. U- gyanis az a véleményünk, hogy a lakásoknak a bére nem a benne élők szociális körülményeitől Jügg. Viszont azokat támogatni kell, akiknek a jövedelmükhöz képest ez aránytalan terhet jelent. Nyilván sokaknál felmerül az a kérdés, hogy’ meg- vegyék-e a lakást vagy maradjanak bérlők. Itt nemcsak azt kell megfontolni, hogy melyiknél mennyi a havonta fizetendő díj. Azt is számításba kell venni, hogy a ház közös részeinek szükségessé váló javítási, felújítási terheit tudják-e majd vállalni, mint tulajdonosok. Nem szabad úgy beleugrani a lakásvásárlásba, hogy a tulajdonosi kötelezettségeknek nem fognak tudni eleget tenni. A lakbéremelésből befolyó többlet a fenntartás, üzemeltetés fedezetét emeli, a lakbéremelési kompenzációra elkülönítendő rész levonása után. Ez a költségvetésben ennek megfelelően lesz meghatározva. Az már a közeljövő újdonsága lesz, hogy a kerületben élő munkanélküliek támogatásának új, jobb f ormáját dolgozzák ki. Ez azt jelenti, hogy az a vállalkozás, amelyik erzsébetvárosi munkanélkülit foglalkoztat, támogatást kap a munkabér járulékainak megfizetéséhez. Ezáltal az eddig segélyezett ember újra munkához jut a segélynél nagyobb munkabérért és normálisabb körülmények között élhet a családja. Gergely József, az MSZP frakció vezetője így látjuk mi...
