Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-11-09 / 15. szám
1999/15. szám HELYTÖRTÉNET 11 DALLAL MENTETT KATONÁKAT A „Nemzet csalogánya” az Erzsébetvárosban Reindl Sándor huszártiszt és Ponti Lujza színésznő házasságot kötött 1848. február 24-én. Reindl a szabadságharcban vörössipkás őrmesterként küzdött a honvédseregben. A szabadságharc leverése után színésznek állt, felvette a Várai nevet, feleségével együtt szerepelt. Leányuk, Reindl Lujza 1850. szeptember 8-án született Rimaszombaton. Gyermekkorát a vándorszínészek között töltötte, már öt éves korában a mezőtúri színpadon énekelt. 1856- ban apja kolerában elhunyt Kassán, édesanyja 1857- ben féijhez ment Kölesi Antal színpadi festőhöz. Lujza a szinésztár- sulatnál tanult meg írni, olvasni, Kápolnai János színésztől verseket tanult, majd a győri apácák iskolájában képezte tovább magát. Győrben Kölesi Lujzika néven 1858-ban kislány szerepekkel játszott a színpadon. Budára költöztek 1858-ban, ahol Molnár György színházában, a Lánchíd budai hídfőjénél álló Népszínházban szerepelt, sikert aratott Szigligeti „Csikós”-ának Rózsi szerepében. A színház bukása után vidéki társulatoknál játszott, 1865-ben a szabadkai színházhoz szerződött. A Szabadkán állomásozó Lichtenstein dzsidás ezred katonazenekarának a karnagyához, Blaha Jánoshoz tizenhat éves korában féijhez ment. A karmester foglalkozott zenei képzésével. Temesvárra, majd Pozsonyba költöztek, a beteg Blahával Üllőn telepedtek le. Debrecenbe költöztek 1867-ben, ahol a színház szerződtette. Bécsbe utazott, Franz Suppénak megtetszett a hangja, feliépet a Carltheater színpadán. Debrecenben Paulay Ede az egyik darabban 1871 -ben megnézte, olyan hatással volt rá Blaha Lujza játéka, hogy azonnal szerződtette a Nemzeti Színházhoz. A hanyatló népszínműveket dalbetéteivel sikerre vitte, új korszakot teremtett a népszínmű történetében. Reindl Sándor néven 1874-ben szerelemgyereke született, az apának a személyét homály fedi. Az özvegy Blaháné 1875. szeptember 20-án Soldos Sándor földbirtokoshoz ment feleségül. Az újonnan megnyílt Népszínházhoz szerződtették, a félj követelésére a szerződésbe belevették, hogy vendégszínészként lép fel. A korabeli pletykák szerint Soldos a fényes esküvő után négylovas hintón vitte haza feleségét Borsod megyei kastélyába. Újabb házasságot kötött 1881. február 26-án báró Splényi Ödönnel. Splényi jó apja lett fiának Sándornak és leányának, Soldos Sárikának. Splényivel megtörtént, hogy többet vesztett a kártyán, mint ameny- nyit hirtelen ki tudott volna fizetni. Ilyenkor távirat ment Balatonfü- redre, ahol felesége pihent, hogy bajban van. Az asszony nyakába vette az országot, vendégszereplő körútra indult. Az idős művésznő különféle színházi vállalkozásokba kezdett, amelyek sorra megbuktak, anyagi helyzetét megrendítették, fővárosi házukat és gödöllői nyaralójukat eladták, Balatonfure- den vásárolt egy nyaralót. Itt töltötte utolsó nyarait, gyakran találkozott Jókai Mórral, aki ekkor az Erzsébetvárosban lakott és Füreden volt a nyaralója. Blaha Lujza élete végén egy meggondolatlan jótállás miatt ezt a villáját is elveszítette. Utolsó lakása a színházzal szembeni Emke-házban volt, ott hunytéi 1926. január 11-én. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét őrzi az Emke-ház Rákóczi úti sarkán elhelyezett emléktábla. Régi mesterségek krónikája Fröhlich cukrászda a Dob utcában A Fröhlich cukrászda nemcsak az Erzsébetvárosban, de egész Budapesten, sőt a külföldön is fogalom. Különlegesen finom süteményeiért, fagylaltjaiért a város távolabbi részeiből is felkeresik az ínyencek. Van olyan külföldi kuncsaft, aki telefonon adja fel a rendelést, és a repülőtérről egyenesen a Dob utca 22-be hajtat A nagy múltú Fröhlich család cukrászdája amely már a háború előtt is működött az elmúlt évtizedek során úgy őrizte meg a régi recepteket és minőséget, hogy közben a cukrász műhely berendezése technikailag megújult A cukrászda vezetését a közelmúltban a család egyik ifjú sarja, Fröhlich Erika vette át- A háború előtt és azt követően még egy rövid ideig a Weis kóser pékség működött a Dob utcai üzletben-mühelyben, amit aztán édesapám Fröhlich Gyöigy vett át és úgy csinált belőle cukrászdát hogy a pékség is megmaradt - mondja Fröhlich Erika, a legifjabb tulajdonos. - A pékség a nyolcvanas évek végén szűnt meg. Édesapám már hetvenen túl van, de még ma is ő készíti a süteményeket.- Mitől híres a Fröhlich cukrászda?- FIárom féle cukrászterméket készítünk. Vannak az úgynevezett standardsütik, amelyek bármely más cukrászdában megtalálhatók, például a dobostorta, a krémes, vagy az almás pite. A tradicionális zsidó sütemények szintén nagy választékban megtalálhatók nálunk. Ilyenek a floudni, a kindli, a hámán-táska, a macesz torta és az ünnepekhez kötődő sütemények. A harmadik csoportba tartoznak a saját specialitásaink. Megemlíthetem a szerelmeslevelet, ami abban különbözik a megszokottól, hogy mi fahéjas, diós, tojáshabos tölteléket rakunk bele, tetejét pedig égetett cukorral csíkozzuk. A Tavaszi zsongás süteményünk pedig csokoládés-vaníliás tojáshab töltelékkel készül. A háború előtt nagyon kedvelték a háziasz- szonyok a csokis kuglófot, amit tudtommal ma már nem nagyon készítenek sehol. A nagyon jó minőségű élesztős tésztát jól kell kidolgozni a belsejébe folyékony csokoládét teszünk.- Sokan úgy gondolják itt a régi Erzsébetvárosban egy cukrászdának nem túlságosan nagy a forgalma...- Szerencsére ez nem így van. A budapestiekről nem is beszélek, akik képesek egy-egy finomságért órákat villamosozni. Mellettük rengeteg visszatérő külföldi kuncsaftunk van, akik közül sokan nem kint élő magyarok, hanem valamikor hosszabb-rövidebb ideig Budapesten tartózkodtak, megismerték a cukrászdánk termékeit és azóta visszajárnak.- A közelmúltban újították fel a cukrász- műhelyt..- Volt egy nagy téglakemence, amely a századfordulón épülhetett, de már használtuk. Ezt lebontottuk és így kibővült az üzlet. A jövőben szeretnénk különböző kiállításokat, a Múlt és jövő folyóirattal közösen vitafórumokat tartani. Az üzlet új nyitva tartási ideje is változott, vasárnap 11-től 16 óráig is várjuk a vendégeket. Deák Attila Pilinyi Péter
