Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-02-05 / 2. szám
1999/2. szám ÖNKORMÁNYZAT - KÖZÜGY 11 Tévénézők kérdezték Válaszol: Károlyi István kerületi főépítész A Dob utca 50. szám alatti 52 lakásos, fsz. + 1 emeletes épület a „vételi joggal nem érintett épületek” listáján szerepel. A lista a lakástörvény szerint nem elidegeníthető önkormányzati tulajdonú épületeket tartalmazza. A képviselő-testület 1997 decemberében tárgyalta átfogóan a listán lévő épületek ügyét. A Dob utca 50. szám alatti épület két okból került a listára:- szerkezeti problémái vannak: valamennyi födémé csapos fage- rendafödém,- a Madách sétány hatályos rendezési terve az épület földszintjén funkcióváltást irányoz elő. A képviselő-testület úgy határozott, hogy az épületet továbbra is az el nem idegeníthető kategóriába sorolja. A területfejlesztési program-javaslat előirányoz a jövőben egy olyan úgynevezett minimálprógra- mot, amelynek keretében a listán maradt épületek évente felülvizsgálatra kerülnek. A program a- zoknál az épületeknél, amelyek racionális költséggel elfogadható állapotba hozhatók, felújítás után a lakások elidgenítését javasolja. Ha a képviselő-testület elfogadja az ezzel kapcsolatos előterjesztést, a Dob utca 50. számú épület is alapos műszaki vizsgálat tárgya lesz a minimálprogram keretében. Ez a vizsgálat dönti el, hogy az é- pület olyan műszaki állapotba hozható-e, amely lehetővé teszi a lakások elidegenítését. Károly körúti pavilonok A Károly körút, mint közterület a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van. A pavilonok kulturáltabb, egységesebb kialakítására a Főpolgármesteri Hivatal Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztályával együtt szándékozunk intézkedéseket tenni. Amit a beiratkozásról tudni kell A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a tankötelezettségéről szóló 6-7. §-a értelmében a tankötelezettség kezdetén minden gyereket általános iskolába kell beíratni. A szülő (vagy gondviselő) köteles a meghirdetett időpontban -Budapesten általában április 3. hetében - tanköteles gyermekét beíratni a lakóhelye szerinti illetékes, vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a szülő a gyermekét az általa választott, de nem a körzeti iskolába kívánja beíratni, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni (emlékeztetőül: a tankötelezettség teljesíthetősége érdekében ez az iskota köteles felvenni a tanulót akkor is, ha máshonnan a felvételét elutasították). A beíratáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermek érettségéről szóló szakvéleményt. A tanulót a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján a kijelölt iskolába (amely a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi-tárgyi feltételekkel rendelkezik) kell beíratni. A beiratkozáskor a szakértői javaslatot vagy a tanuló áthelyezését elrendelő határozatot is be kell mutatni. Ha a szülő a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatban a törvényben meghatározott kötelességét nem teljesíti, a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyzője a közoktatásról szóló törvény 91,§-a alapján a kötelesség teljesítését elrendeli. A gyermek iskolai felvételéről az igazgató dönt. A felvétellel kapcsolatos határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a szülő eljárási kérelmet nyújthat be - elbírálás céljából - önkormányzati iskola esetén az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati (alapítványi, magán- vagy egyházi) iskola esetén pedig a fenntartóhoz. A beíratás időpontja megelőzi a tanév megkezdésének idejét. A beíratás, vagyis a tanulói jogviszony létrejöttének napjától viszont már bizonyos kedvezmények megilletik a tanulót, illetve a szülőt. Ezek a következők: diákigazolvány és az ehhez kapcsolódó kedvezmények, családi pótlék, árvaellátás. A közhasznú szervezetek támogatása, adókedvezmények a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban A közhasznú szervezetekről szóló nonprofit (örvény, az 1997. évi CLVT. törvény 1998.1. 1-jén lépett hatályba. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett:- társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, politikai pártot, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet,- alapítvány,- közalapítvány,- köztestület, ha a létesítéséről szóló törvény lehetővé teszi,- közhasznú társaság. A közhasznú szervezet létesítő okiratában felsorolt 22 féle cél szerinti tevékenység minősül közhasznú tevékenységnek. A kiemelkedően közhasznú tevékenység elnyeréséhez olyan közfeladatot kell teljesíteni, amelyről állami vagy helyi önkormányzati szervnek kell gondoskodnia és a tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Azok az 1997. XII. 31 -ig nyilvántartásba vett szervezetek, amelyek közhasznú tevékenységet folytattak és a közhasaiúsági nyilvántartásba vételre a kérelmet 1998. VI. 1-je előtt benyújtották, a kérelemben megjelölt közhasznúsági fokozatú szervezetnek minősülnek, a nyilvántartásba vételtől szóló határozat jogerőre emelkedéséig vagy a kérelem elutasításáig. A törvény hatálybalépése után alakuló szervezetek a közhasznúsági szervezetté minősítést a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg is kérhetik. Ezek a szervezetek a nyilvántartásba vétel napjától jogosultak a közhasznú jogálláshoz, ha a közhasznúsági nyilvántartásba vétel 1998. XII. 31-ig megtörténik. A személyi jövedelemadóban a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelmét a közhasznú szervezetnek befizetett összeg 100 százalékával, a kiemelten közhasznú szervezet esetén 150 százalékával csökkentheti. A levonás nem haladhatja meg a jövedelem 20 százalékát, együttes előfordulás esetén 25 százalékát. A magánszemély az összevont adóalap adóját a közhasznú szervezetnek befizetett összeg 30 százalékával, kiemelten közhasznú szervezet esetén 35 százalékával csökkentheti. A levonás nem lehet több mint a törvényben meghatározott módosított adó 30 százaléka, a kétféle szervezet együttes támogatása esetén 35 százaléka Egyéni vállalkozó ezt a kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a közcélú adományt a vállalkozói adóalap megállapításánál nem vette figyelembe. A társasági adó hatálya alá tartozó adózók adománya lehet pénzbeni támogatás, juttatás, térítés nélküli eszköz átadás könyv szerinti értéken, inmateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken. A közhasznú szervezetnek adott adomány 100 százaléka, kiemelten közhasznú szervezet esetén 150 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. A kedvezmény az adózás előtti eredmény 20 százalékáig, a kétféle szervezet együttes támogatása esetén 25 százalékáig érvényesíthető. Tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől (legkorábban 1999-ben) további kedvezmény érvényesíthető. 1998 az átmenet éve, ezért alapítvány, közalapítvány az adományokról a törvénybeli meghatározott feltételekkel 1998- ban közhasznú besorolás nélkül is adhat ki igazolást. Nem minősül adománynak, ha a támogatás nem szolgál vagy csak látszólag szolgál közérdekű célt, illetve vagyoni előnyt jelent a támogatónak. Nem jelent vagyoni előnyt, ha a közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezet szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. A kedvezmény igénybevételének feltétele a közhasznú szervezet által kiadott közcélú adományról szóló igazolás. Az igazolásnak tartalmaznia kell (a személyi jövedelmadó és a társasági adó törvény szerint):- a kiállító és az adományozó megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát,- a közcélú adomány összegét,- a támogatott célt,- a közhasznúsági fokozatot (közhasznú, illetve kiemelten közhasznú), és ennek bejegyzéséről szóló bírósági határozat számát illetve kérelem esetén a bírósági ügyszámot. APEH Kelet-budapesti Igazgatósága
