Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-09-24 / 13. szám
1999/12. szám HELYTÖRTENET - HITÉLET 11 UTCAINK ES TEREINK NÉVADÓI A magyar regény megteremtője Magyar nemesi családban 1794. április 28-án Tordán született Jósika Miklós báró. Kolozsvárott végezte tanulmányait, tizenhét éves korában katonai pályára lépett, részt vett 1811-ben az olasz hadjáratban, 1814- ben a francia hadjáratban. Vitézségéért kitüntették és kapitányi rangra emelték. Bécsben hosszabb időt töltött, megismerkedett az európai irodalommal, német, francia és angol regényeket olvasott, részt vett a nagyvilági társaséletben. Nagykorúságát elérve kilépett a császári seregből, hazatért és megnősült. Feleségével, Kállay Erzsébettel vonult vissza szurdoki birtokára, ahol gazdálkodással foglalkozott. Kettőjük közt olyannyira megromlott a viszony, hogy elváltak, Jósika a közéleti szereplésben, illetve az irodalomban keresett vigasztalást. Pestre költözött, ahol megírta első regényét Abafi címmel, amely 1836-ban jelent meg. Müvével egycsapásra országos hímévre tett szert. Hatalmas sikerén felbuzdulva ekkortól sorra írta történelmi és társadalmi tárgyú regényeit. Jósika Miklós Walter Scott regényei hatása alatt írta müveit. A skót írótól vette át történelmi felfogását, a lovagi szellemet, az érdekfeszítő meséket, ugyanakkor az erdélyi magyar viszonyokhoz alkalmazkodott: a régi nemesi életmódot festette le. Történelmi Szeptemberi áldások A modem élet ritkítja a vallási szertartásokat, melyek egy régi, vidéki közösségben természetesnek számítottak, ma már azonban nincsenek jelen a nagyvárosi közösség életében. Sok dolgot csak az idősek emlékezete, meg a vallási néprajzi írások tartanak számon. így van ez a szeptember hónap folyamán szokásos áldásokkal is. Igaz, a Rózsák terei görög katolikus templomban is megvolt szeptember első vasárnapján az iskolai évnyitó: a 9 órai litwgi- án (misén) imádkoztak a tanulókért, majd ezután megtörtént a hittan beíratás. Am nálunk már nincs meg az iskolások ünnepélyes megáldása, melynek keretében külön is megemlítik azokat, akik útra kelnek, hogy máshol folytassák tanulmányaikat. De nemcsak az emberek megáldásáról van szó szeptember hó folyamán, hanem az embert tápláló terményeknek a megáldásáról is. Igaz, itt Pesten ez sem szokásos, de egyes kisebb közösségeink megtartják még, hiszen már a nyári terménybetakarítások után vagyunk. E terményáldást szeptember 8-ához, Mária születésének ünnepéhez kapcsolják. Ebben van valami szimbolikus: „ az Istenszülő megszületett, hogy Jézust megszülje, Az új termény megtermett, hogy minket tápláljon ”. Mindkettő Isten gondoskodása. Dr. Sasvári László regényeiben azonban elég követ- kezetlen, történeti leírásai csak a külsőségekre teijednek ki, nem tükrözte igazán a kor szellemét (Zólyomi, Könnyelműek, Az utolsó Báthory, A csehek Magyarországon). A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának 1836-ban, tiszteletbeli tagjának 1843-ban, a Kisfaludy Társaság elnökének 1841 -ben választotta meg. Részt vett a közéletben, a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. A szabadságharc kitörésekor Kossuth Lajos bizalmas barátjaként a Honvédelmi Bizottmány tagjának nevezték ki 1848 őszétől, majd a Kegyelmi Szék bírójaként tevékenykedett. Tagja volt az Erdély és Magyarország unióját előkészítő bizottmánynak, részt vett a debreceni és a szegedi országgyűlésen. A világosi fegyverletétel után külföldre menekült, Brüsszelben és Drezdában élt, feleségül vette Podmaniczky Júlia bárónőt. Távollétében Ítélték halálra, 1851. szeptember 23-án a pesti Újépületben nevét bitóra szegezték. Emigrációjában is aktívan tevékenykedett, megszervezte a sajtóügyeket irányító központi irodát. Újból elkezdett regényeket írni, álnév alatt jelent meg Eszter című regénye, majd az „Eszter szerzője” néven jelentek meg A hat Uderszky leány, Jő a tatár, Várt lány várat nyer című regényei. írói pályája másik felében Dumas és Victor Hugo hatása alá került, a hangsúlyt a mesék érdekességére, a jellemek különlegességére helyezte, s nem tartózkodott a romantikus túlzásoktól sem. Élete végéig a végsőkig elkeserítették az idejüket múlt regényeit ért durva támadások, az 1860-as évektől ugyanis az olvasóközönség már Jókai Mór és Vas Gereben modernebb tárgyú, olvasmányosabb és magyarosabb nyelvű műveit olvasta. Hetvenkét éves korában 1865. február 27-én Drezdában hunyt el. Születésének százéves évfordulóján hamvait hazaszállították, s a Kerepesi temetőben hántolták el. A Kisfaludy Társaság Stróbl Alajossal elkészítette a mellszobrát. Emlékét utcanév őrzi az Erzsébetvárosban, a mai Rózsa utcától a Rottenbiller utcáig teijedő útvonalat 1838-ban Winkel Gassénak, 1879-től pedig Jósika utcának nevezik. Pilinyi Péter Latinovits a filmvásznon Őszi filmklub - Latinovits Zoltán-sorozat - indul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Olvasótermében (Kertész utca 15., telefon: 322-6656). A belépés ingyenes, a vetítésekre csütörtökönként 17 órától kerül sor. Október 7. Gyalog a mennyországba (1959-ben készült - 87 perc), rendező: Fehér Imre * 14. Kertes házak utcája (1962 - 78 perc), rendező: Fejér Tamás A Szent Erzsébet templom hírei Szeptember 19-én, vasárnap a 11 órai szentmisén templomunk Carmine Ce- lebrat kórusa Járdányi: Missa Brevisét adja elő. Október I- jén, első pénteken betegeinket a szokásos módon látogatjuk. A 18 órai szentmise u- tán engesztelő szentóra 19.30-ig. Ebben a hónap ban minden nap 17.15 órakor rózsafüzér-ájtatosság. 4-én, hétfőn a Katolikus Legényegylet tartja összejövetelét. 5-én, kedden az esti szentmise után Karitász csoportunk összejövetele. 14-én, csütörtökön 14 órára várjuk idős és magányos testvéreinket az Idősek Klubja összejövetelére.
