Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-02-05 / 2. szám

1999/2. szám VÁROSKÉPEK 7 Erzsébetváros - vetített képekben Dozvald János fotómű­vész, aki az önkormányzat támogatásával megörökí­tette Erzsébetváros mai képét, az ELTE-n szerzett művészettörténészi diplo­mát, majd 1965-ben újság­író lett, 1970 óta „szabad­úszóként" dolgozik, 25 éve foglalkozik multivíziós műsorok készítésével, s mindeme háttérrel öntör­vényű alkotóművésszé lett. Több mint tíz éve erzsé­betvárosi, s mára úgy ismeri a kerületet, mint a tenyerét. Hiába titkolná, fotói meghitt, közvetlen kapcsolatról árulkodnak. Egy egész évet töltött a kerület utcáin és az udvarokban. A megisme­rés nagy kalandja volt ez. Küszködés, nem csak a ritkán kedvező fényviszo­nyokkal, hanem a nehezen nyíló kapukkal, az „ide­gennek” kijáró bizal­matlansággal és a he­lyenként rendezetlen kör­nyezettel is.- Fotogénnek bizonyult-e Erzsébetváros?- A „hölgy” nem könnyű eset. Kerületünk szinte minden utcája délnyugat­ra tart, illetve a kereszt­utcák szinte mind észak­ra. Szinte minden hom­lokzatot 8 és 10 óra között, illetve 10 és 12 között súrol plasztikusan a napfény. Az összes ház előtt ekkor kel­lene ott lenni, ha jó képet akar az ember. Napsütéses időben tizenkettő és három között a fotósnak itt csak sziesztázni érdemes. Négy után meg már egymást árnyékolják a házak, még nyáron is.- Csaknem 70 utca és tér, több ezer ház, mind meg­van fotón?- Csak a külszín. Egy év igazából gyorsan elszelel. Nincs idő a zárt kapuk előtt siránkozni. Lefényképez­tem mindent, amit lehetett, kevés helyre jutottam el kétszer. Csak most, sok ezer kattintás után tudom, hogy ha 300 képbe össze kéne sűrítenem Erzsébet­város habitusát, pontosan mit, melyik napszakban, hogyan fényképeznék újra- a következő egy év alatt. A napsütés, amit a finom felbontású filmanyag úgy szeret, kevés igazságot köz­vetít egy olyan kerületről, amelynek ilyen múltja és ilyen állaga van. Számos, hajdan jeles középületünk lepusztulva toronylik, félő, jövőre sem változik. Ami az embereket illeti, kide­rült, itt más távolság, más fókuszú objektív, más ér­zékenységű film kell, mint mondjuk egy mediterrán faluban vagy akár Buda­pest más kerületeiben.- Mire használható ez a több ezerre rúgó képa­nyag?- Ahogyan terveztem, egy kis részéből vetítettképes műsort készitettem. De al­kalmas fotóim vannak könyvek illusztrálására vagy más műfajú városis­mertető kiadvány készíté­sére is. Egyáltalán, ez most a kerület legautentikusabb fotóarchívuma. Elmond­hatjuk majd: ilyen volt Er­zsébetváros 2000 táján...- Ebben a vetítettképes műsorban kerületünk min­den jellegzetes vonása benne van. Hol lesz lát­ható?- A munka kezdetén úgy tűnt, akad majd állandó bemutatásra alkalmas hely. Ma látom, ez nem ilyen egyszerű dolog. Keresem a helyet, de könnyebben el­adható médiumban is gon­dolkodom, ezért most ne­kiláttam, hogy 5x4 méte­resben igazán mutatós di­áimat lezsugorítsam: be­mutatom Erzsébetvárost CD-ROM-on... Az Elő-Tér Művészeti Iskola hat évfolyamos, alapfokú művészet­oktatási intézmény. Az iskola törvényes irányítás alatt áll, az évfolyamok elvégzéséről állami bizonyítványt állítanak ki. Komplex művészeti előképzés, mely különböző művészeti ága­kat egyesít, 6-8 éves gyerekeknek ajánlott. A csoport vezetője Sza­bó Zsófia, aki népi játékokat, drá­majátékot, a tánc- és képzőmű­vészet alapjait tanítja. A film-video tagozaton a film- készítés technikája mellett ko­moly elméleti tudásra is szert tehetnek a növendékek. A tagozat vezetője Dúló Károly Balázs Béla-díjas filmrendező. A színházi tanszak vezetője Wéber Péter országos szakértő, aki a legidősebb korosztálynak színészmesterséget és művészet elméletet is tanít. A kamaszok és a kicsik színházi óráit Gaál Ildikó filmrendező tartja. A színházi tanszakra jelentkező 14 évesnél idősebbek számára heti 2A plusz órában rendezői fakultációt indítanak, ahol többek között dramaturgiát, rendezésel­méletet, gyakorlati rendezést ta­nulhatnak a növendékek. A dzsessztánc-tanszakon Je­szenszky Endre klasszikus balet­tet, Dobosné Neuspiller Katalin pedig dzsessztáncot tanít. A ta­nárok a modem amerikai tánc­technikák oktatása mellett ko­moly gondot fordítanak a dzsessz- tánchoz elengedhetetlenül szük­séges klasszikus balett tanítására is. A képzőművészeti tagozatos növendékek rajzot és festészetet tanulnak. A művészettörténet fakultatív tárgyként felvehető. Az év végi vizsgakiállításon a diákok nemcsak vizsgaremekeikkel vesz­nek részt, hanem a kiállítás meg­nyitóját is maguk szervezik. A tanszak vezetője Nagy Árpád fes­tő, grafikus, díszlet- és jelmezter­vező. Jelentkezni: az Almássy téri Sza­badidőközpont (1077 Budapest, Almássy térő. telefon: 352-1572) recepcióján, vagy az iskola tit­kárságán (315-ös szoba) besze­rezhető jelentkezési lapon lehet 1999. március 10-ig. A jelent­kezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, de ehhez semmilyen kü­lönös előképzettség vagy felké­szültség sem szükséges. Az érdek­lődők 1999. február 10-e és 28-a között, a nyílt napokon személye­sen is tapasztalatot szerezhetnek az iskolában folyó munkáról. NYÍLT NAPOK LESZNEK Belépés az Elő-Térbe...

Next

/
Thumbnails
Contents