Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-02-05 / 2. szám

1999/2. szám ONKORMANYZAT Tervek, I | r r * A LAKBER-KOMPENZACIOROL Érdemes számolgatni! Tervek, beruházások Erzsébetvárosban az önkor­mányzat egyik legfőbb fela­data az évek óta pusztuló Gozsdu udvar felújítása. Is­meretes, a korábbi képvi­selő-testület pályázatán egy izraeli cég nyerte el a beru­házás jogát, azonban a rész­letekről a mai napig nem született megegyezés - tudtuk meg a polgármesteri hivatal­ban. A kerület új vezetése január végéig adott haladé­kot a Heftsiba nevű gazdasá­gi társaságnak, egyezség hí­ján új pályázatot hirdetnek. Kizárták azt a korábbi el­képzelést, hogy jelzáloggal terheljék meg a többszáz mil­lióforint értékűre becsült in­gatlant. Azt sem támogatják, hogy az önkormányzat is részt vegyen a vállalkozás­ban, mert nem kockáztathat­ják a kerület vagyonát. A főváros városképileg meg­határozó ingatlanegyüttesé­nek felújítása nyitánya lehet az évtizedek óta tervezett Madách sétány kiépítésének, amelynek következő lépése két telek beépítése lenne. A Holló utca 10-12. szám alat­ti területek hasznosításáról egy osztrák befektetővel tár­gyalnak, reményeik szerint nyáron indulhat a projekt. A német Mahler cég beru­házásában ugyancsak hama­rosan kezdődhet a szálloda és kereskedelmi központ épí­tése a kerület legértékesebb ingatlanán a Rákóczi út 70- 72. szám alatt. A legújabb tervek szerint át­alakítják a Wesselényi 17. szám alatti lakóházat. Az ön- kormányzat azt szeretné, hogy ide költözzenek a pol­gármesteri hivatal azon egy­ségei, amelyek a kerület több pontján találhatók. A felújításhoz és a bennlakó bérlők kiköltöztetéséhez leg­alább 40 millió forintra van szükség. Dr. Vedres Klára képviselővel, az önkormányzat szociális bi­zottsága vezetőjével beszélget­tünk a lakbéremelésről, s a vele együtt megjelenő kompenzációs intézkedésekről. A képviselő­asszony a januári testületi ülés után nyilatkozott lapunknak.- Szociális bizottságunkban nem is volt téma a lakbéremelés, nem is foglalkoztunk vele. Tudo­másul vettük viszont, hogy elke­rülhetetlen ez a lépés. Tudtunk arról, hogy az önkormányzathoz befolyt lakbérekből csak egyhar- madára futotta a lakások fenn­tartására. Azt is tudtuk, hogy évek óta nem volt lakbéremelés, s a szomszédos kerületekhez képest Erzsébetvárosban a legalacso­nyabbak a lakbérek. Tudomásul vettük, hogy gazdaságilag kény­szerhelyzetbe került az önkor­mányzat, lépnie kellet. Úgy láttuk, a lakbéremeléssel esélyt terem­tünk arra, hogy a megemelt lak­bérek egy része visszaforgatható az épületek fenntartására.- Valóban nehéz döntés előtt állt a képviselő-testület, de elkerülhe­tetlen volt ez a lépés. Bizott­ságunk is sokáig mérlegelt, osztot­tunk szoroztunk, s vitatkoztunk. Végül is azt mondtuk, a lakbér- emelés szükséges, de csak kom- penzálási lehetőséggel fogadható el. Az volt a javaslatunk, hogy a lakbérrendelet csak egy módosí­tott szociális rendelettel együtt je­lenhet meg. Mégpedig olyan for­mában, hogy a lakbéremelések mintegy fele a kompenzációra menjen. Arra törekedtünk, hogy a körülményekhez képest a legjobb megoldás jöjjön ki. Ez így is történt, s csak arra tudok biztatni mindenkit, hogy alaposan tanul­mányozza a rendeleteket, s éljen a kompenzálások lehetőségével.- Bizonyára sokan örülnének, ha néhány példával illusztrálni tud­nánk a kompenzációt?- Mielőtt példálóznánk, egy lé­nyeges dologra felhívnám a fi­gyelmet: a jogos lakástámogatás megszűnik abban az esetben, ha valakinek az elmúlt hónap alatt 2000 forintnál több fizetési el­maradása van, vagy ha nem lakja lakását!- A kompenzációt három alap­szempont szabja: a nettó jöve­delem, a szobák száma, s a lakás nagysága. Valamennyi szempont, a szóba jöhető személyek száma- Az István utcai trolimegálló kiszélesítését - egy ún. negatív öböl kialakítását - az indokolja hogy, bár a KRESZ világosan rendelkezik arról, mekkora távol­ságot kell hagyni a tömegköz­lekedési járművek megállója előtt, illetve után, Budapest-szerte bevett gyakorlat, hogy a gépjár­művezetők parkoláskor ezt figyel­men kívül hagyják. A 10-12 méter hosszúságú szerelvénynek a szabályos beállásához a megálló előtt és után, még legalább hat méternyi helyre van szüksége. Ha nem tud beállni, akkor a fel- és leszállásra csak az úttesten van lehetőség. Ez egyrészt bale­setveszélyes, másrészt az idősko­rúak csak nagyon nehezen tudnak fel-, illetve lelépni a trolira. Az így szerint differenciálódik. A kom­penzációs rendeletnek van egy „etalonja”: a minimális öregségi nyugdíj, aminek az összege: 15 ezer 350 forint. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert minden féle viszonyításnál ezzel kell számol­ni. Például a rendelet szerint la­kástámogatásra jogosult az az egyedül élő személy, akinek a nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi minimum nyugdíj (15 ezer 350 fi) kétszeresét, vagyis a 30 700 forintot. De az is feltétel, hogy a lakás rezsije meghaladja a nettó jövedelmének a 20 száza­lékát, s egy főre nem jut több két szobánál, s a lakás nagysága nem több 70 négyzetméternél. Ha e- zek mind stimmelnek, akkor néz­zük a példát. Tegyük fel, hogy e- gyedül él egy néni, akinek 26 ezer forint a nyugdíja, s a lakás rezsije 10 ezer forint. Ebben az esetben az önkormányzat átvállalja a nénitől a rezsi ötven százalékát, így: 4 700 forintos támogatást kaphat egy hónapra.- Egy másik példát nézve, ha egy négytagú család nettó jövedelme 49 ezer forint, s tízezres rezsivel számolunk, s megfelelnek a lak­hatásnak, akkor ez a család havi 7 675 forintos támogatást kaphat. kialakított járdaszigeteket tehát az teszi szükségessé, hogy a troli biztosan be tudjon állni a megál­lóba. (Válaszolt: Lengyel Vilmos, a Fővárosi Önkormányzat Köz­lekedési ügyosztályának mun­katársa)- A Madách téren és a Károly kőrúton jelenleg üzemelő bó­dékat még az idén lecseréli a Fővárosi Önkormányzat a vá­rosképbe illő, impozáns pavi­lonokkal. A pavilonokat az Erzsébetváro­si önkormányzat kiválasztotta, felállításukra még ebben az évben sor kerül. (Válaszolt: Horváth Sándor, a Közterületi alosztály vezetője) Tévénézők kérdezték

Next

/
Thumbnails
Contents