Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-08-12 / 11. szám

1999/11. szám RENDELET III (10) A kedvezmény érvényét veszti, amennyiben a tetőtéri lakásokat nem az építtető (kedvezményezett) értékesíti. 13. §. (1) A zöldfelület védelme érdekében az építési tevékenységgel összefüggés­ben kivágásra került elhalt, engedéllyel vagy engedély nélkül eltávolított növényzet visszapótlásáról, lombtérfogat egyenérték számítás alapján kell gon­doskodni úgy, hogy a kerület területén a lombtérfogat egyenértéke nem csökkenhet. Lombtérfogat egyenérték számítást az arra jogosult személy nyújthat be a zöldfelület csökkentést okozó költségére, aki a pótlásról gondoskodni köteles. (2) Ha a fa kivágására az építési engedélyezési eljárás keretén belül kerül sor, a fa pótlás módját, helyét az engedélyezési eljárásban kell meghatározni. (3) Amennyiben a kivágott fa pótlása az építéssel, stb. érintett helyen nem valósítható meg, úgy a pótlás megváltási díj megfizetésével megváltható. (4) A megváltás értékét lombtérfogat számítással a mindenkori tárgyi év sze­rinti FŐKÉRT tárgyi év szerinti újratelepítési költségei alapján kell meg­határozni. (5) A zöldfelület pótlására vonatkozó megváltás postai befizetési utalványon történik a VII. kér. Erzsébetváros Önkormányzata 11784009-15507008 számú egyszámlájára „Parkfenntartás és növényzet létesítés" megjelölésével. (6) Használatbavételi-, fennmaradási engedély csak az építési engedélyben előírt fapótlás teljesítésének igazolása után adható ki. IV. FEJEZET épített és természeti környezet védelme különösen kiemelt feladatát képezi. Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: ÉTV) rendelkezik. Az ÉTV az önkormányzatok számára meghatározza a településrendezés célját, feladatát és eszközeit, valamint a végrehajtás módját és azok időbeliségét. Az 1998. január 1-jével hatályba lépett ÉTV és a 253/1997.(XII. 20.)Korm. rendeleté az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továb­biakban: OTEK) a településrendezés szabályainak rendszerében, tartalmi előírá­saiban és a jóváhagyás rendjében is új rendelkezéseket tartalmaz, valamint új tervfajtákat határoz meg. Ezek a kerületet illetően az alábbiak:- Kerületi Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT)- Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (továbbiakban: KVSZ) Ezek a tervek és szabályozások a kerületi településfejlesztés, településren­dezés, valamint az épített és természeti környezet védelmének eszközei. 1h§h ZARO RENDELKEZÉSEK ■ »y 14. §. (1) E rendelet 1999. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult engedélyezési eljárások során kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Erzsébetváros képviselő­testületének 21/1994. (VII. 06.) számú önkormányzati rendeleté J\ Budapest VII. kerület Erzsébetváros Alaptervének Szakértői Programjának jóvá­hagyásáról és városrendezési, szabályozási előírásainak meghatározásáról”, valamint a 13/1998. (VILI.) számú rendelet ,A VII. kerület közterületein a várakozás rendjének egységes kialakításáról és az üzemképtelen jármüvek tárolásának szabályozásáról” 7.§. hatályát veszti. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (továbbiakban: BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban FSZKT) 1999. január 1-jével lépett hatályba. Az ÉTV 14. §. (6) bekezdése úgy ren­delkezik, hogy a KSZT-be az FSZKT szabályozási elemeit be kell építeni. A végleges helyi építési és városrendezési szabályzat csak a BVKSZ-szel összhangban alkotható meg. Az átmeneti időszakra azonban szükséges a szabá lyozható elemekre vonatkozó rendeletalkotás, hogy az épített környezet minősé­gi befolyásolása a kerületi sajátosságokhoz és az önkormányzat kívánalmaihoz Dr. Kálmán Zsuzsanna jegyző Dr. Szabó Zoltán polgármester Jelen rendelet megalkotására az ÉTV 34. §. (2) bekezdése, 35. §. (1) bekezdése és 55. §., valamint az OTÉK 31. §. (2) bekezdése, 39. §. (1) bekezdése és a 42. §. (1) bekezdése ad felhatalmazást. Részletes indokolás Általános rendelkezések 1. íj-hoz A rendelet területi, tárgyi, személyi hatályát tartalmazza. I. FEJEZET ZARADEK A rendelet kihirdetése 1999. július 1-jén a Szervezeti- és Szabályzat 3. számú mellékletének 5. §. (7) bekezdése szerint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján megtörtént A rendelet közzététel céljából egyidejűleg megküldésre került az Erzsébetváros című lap kiadója részére. dr. Kálmán Zsuzsanna jegyző INDOKOLÁS Általános indokolás A települési önkormányzatoknak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a településfejlesztés, a településrendezés, valamint az Építésjogi követelmények 2. §-hoz A helyi szabályozás alá nem eső ingatlanok esetében az ÉTV 18. §. (2) bekezdése - mint átmeneti szabály - lehetőséget ad a beépítésre, ha a beépítést a már kialakult helyzet indokolja. A beépítés módjának és mértékének megállapításánál azonban vizsgálni kell, hogy a beépítés hogyan illeszkedik a környezetébe és a várható hatásai hogyan érintik a szomszédos ingatlanok használatát. Vizsgálni kell a fővárosi szabá­lyozási elemekkel való összhangját. Amennyiben a tervezett beépítés megfelel a fővárosi szabályozásnak, továbbá a 2. §-ban felsorolt, a beépítés mértékére és módjára vonatkozó rendelkezéseknek, úgy a beépítés engedélyezésére az átmeneti időszakban is lehetőség lesz. A jogi szabályozás révén így nem kerülnek hátrányba azon ingatlantulaj­donosok és építtetők, akik helyi szabályozás alá nem eső ingatlannal ren­delkeznek. A beépítési lehetőséget azonban előzetesen elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni. Az eljárásban az építésügyi hatóság előírhatja a

Next

/
Thumbnails
Contents