Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-08-12 / 11. szám

4 ÖNKORMÁNYZAT - OKTATÁS 1999/11 szám

(Folytatás az 1. oldalról)- Az ellenzék szerint indokolatlanul, előkészítés nélkül, töménytelen módon döntöttek az iskola bezárásáról?- Már április közepén kialakult az álláspontunk arról, hogy ez az iskola így nem működhet tovább. Kiderült a műszaki felmérések után, hogy nagy gondok vannak magával az épülettel, elavult a fűtésrendszere és komoly beavatkozásokat igényel a tetőszerkezet javítása. Az iskola kísérleti jellege kifutotta magát, 239 gyerek négy emeletet foglalt el, a kihasználás gazdaságtalan volt. Az is korán kiderült, hogy az átalakítások után - minimum 120 millió kell hozzá - az épületben ismét iskola fog működni. Polgármesterünk még jóval a június 8-i döntés előtt levélben értesítette valamennyi érintett gyerek szüleit arról, hogy az önkormányzat a kerületben milyen kínálatot tud nyújtani 1999. szeptember 1-jétől. Arra is kitcijedt a figyelmünk, hogy a kerületi általános iskolák igazgatói soron kívüli nyílt napokat rendeztek, hogy a kísérleti iskolában tanuló gyerekek közvetlenül megismerhessék esetleges új

Feketén, fehéren az iskolabezárásról

Az önkormányzat az utolsó pillanatig nyitott a megegyezésre

iskolájuk körülményeit. A nyílt napok során a szülők tájékozódhattak a kerület iskoláiban működő fejlesztő programokról, a logopédiai eljárásokról, a részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek oktatásáról.

Sajnos a testületi döntéseink közé formai hibák is csúsztak, amik korrigálhatok, de nem törvénytelenek.- Két testületi ülés is volt, ahol a szülők és a pedagógusok egy része látványosan demonstrált a döntés ellen. Szót is kaptak, s akkor úgy tűnt, kibékíthetetlen az ellentét a szülők és az ön- kormányzat között. Most mi a helyzet?- Mintegy száz szülő még nem lépett, körülbelül a létszám egyharmada. Azóta szót értettünk az iskola igazgatójával is, azóta folyamatosan egyeztetünk. A szülői munkaközösség elnöke még nem jelentkezett megkeresesésünkre. Pedig önkormányzatunk lehetőséget biztosít arra, ha a kísérleti iskola valameny- nyi évfolyamáról legalább tizenöt

választott iskola tantervére való átállásra egy év türelmi időt biztosítunk a kísérleti iskola tanulóinak. Ennek érdekében felkéijük

az általános iskolák igazgatóit, hogy a nyolcadikosok kivételével ezen tanulókat az 1999/2000. tanévben mentsék fel félévkor az osztályzás alól. Külön órakeretet is biztosítunk számukra korrepetálásokra. A leendő nyolcadikosoknak felajánlottuk, hogy két o- lyan tanulócsoportot indítunk a kerületi iskolákban, ahol tanulmányaikat a megkezdett tanterv szerint fejezhetik be.- Ön szerint visszafordítható az iskolabezárás folyamata?- Nem!- Mi várható az augusztus 30-i testületi ülésen?- Korrigáljuk formai tévedéseinket. Javaslatot teszünk a kísérleti iskola jogutóddal történő megszüntetésére. Javasoljuk, hogy jogutódként a vele egy épületben működő Hemád u. 42. szám alatti Baross Gábor Általános Iskolát tekintsük. Megértem a még aggódó szülőket, biztos sokuknak keserű a szájíze, de az a véleményem, hogy közös kötelességünk a gyerekekre figyelni, az ő érdeküket kell előtérbe helyezni. Még mindig

nem adtuk fel, hogy ha az utolsó pillanatban is, de szót értünk a szülői munkaközösséggel is. Mi nyitottak vagyunk.

VAKÁCIÓ SZIGETSZENTMÁRTONBAN

Nagycsaládosok tábori öröme

(Folytatás az 1. oldalról)

A VII. kerületi önkormányzat szigetszentmártoni iljúsági tábora évek óta népszerű: az óvódásoktól a nagycsaládosokig mindenki jól érzi itt magát. Nincs messze a fővárostól, mégis ki- kapcsolódást, változatosságot jelent természetes üdeségével, nyugalmával. Most éppen a nagycsaládosok érkeznek, veszik birtokukba a tábort. Gyu- risné Braunsteiner Márta alpolgármesterrel látogatjuk meg a tábort, aki az önkormányzat ajándékaként egy fél furgonra való dinnyével lepi meg a tá- borozókat, azok legnagyobb örömére.

Tichy-Rács Adámnéval, Éva

asszonnyal is dinnye osztás után váltunk néhány szót. A mólon felállított asztalon mesteri rutinnal szeletelte fel, osztotta szét népes családja (7 gyerek!) között a hatalmas dinnyét. Tiszteletre méltó a családi névsor: Éva „civilben” vegyészmérnök, most még egy évig főállásban: anya. Férje, Ádám fizikus, aki csak néhány nap múlva tud csatlakozni a vakációzó családhoz. A gyerekek négyen már egyetemisták: Eszter (23) az ELTE, Levente (22) a Győri Műszaki Főiskola, Lenke (20) szintén az ELTE, Bence (19) a Műegyetem hallgatója, valamennyit a matematika, a műszaki dolgok érdeklik.

Éva (14) most lesz gimnazista, Marcell (12) és Józsi (7) általános iskolások. Éva asszony azt mondja, hogy jól érzik magukat a Rákóczi úti négyszobás lakásukban, ahol naponta négy kiló kenyér kell a családnak, csak a zöld környezet hiányzik, (álmuk egy kertes családi ház...) ezért is jönnek szívesen Szigctszentmártonba, ahol minden zöld. Csend, béke, nyugalom, jó levegő veszi körül őket, s anyagilag sem rázza meg a családot a még kifizethető tábori költség.

Vigyázó István agilis embernek tűnik, ő a tábor vezetője, három gyerek apja, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Erzsébetvárosi Csoportjának a vezetője. Több mint száz család tagja a civil szervezetnek. Vigyázó úr mindenkit ismer, adnak a szavára. Külön a lelkemre csomózta: írjam meg, hogy az Erzsébetvárosi 1. számú Családsegítő Központtól milyen ajándékokat kapott a tábor. Édességek, „csipszek”, játékok, felszerelések garmadáját mutatja. A táborlakók itt a helyszínen hideg reggelit és vacsorát kapnak némi költség- térítés fejében. Ebédelni pedig egy kis séta után a faluba mennek, ahol a Támaszpont Alapítvány támogatásával működő vendéglőben Kőszegvári Kálmán váija őket.

gyerek a Rottenbiller utca 43. szám alatti iskolába iratkozik be, önálló tanulócsoportként folytathatják tanulmányaikat. A speciális tantervről pedig annyit, hogy a