Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-06-30 / 9. szám
1999/9. szám HITELET - HELYTÖRTENET 11 Nemesi családban, 1806. december 10-én született Pozsonyban Hajnik Károly. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte el, ügyvédi oklevelet szerzett, öt nyelven beszélt. Saját szorgalmából megtanulta a Taylor-féle gyorsíró rendszert, magyarul, latinul és németül gyorsírt. Hazánk első sztenográfíkusaként működött UTCAINK, TEREINK NÉVADÓI Hajnik Károly A főrendiház gyorsírója, lapszerkesztő A Murányi utca 10. szám alatti iskola 1887-ben épült 1832-től az országgyűléseken, az elhangzott beszédeket pár napon belül nyomtatásban is közreadta. 1840-ben naplót írt gyorsírással a főrendiház üléseiről. Vékony, hajszálvonásokat író tollat használt, egy be- mártással hosszabb ideig jegyezhetett. Az Országgyűlési Tudósítások szerkesztői toll- mártások szerint méregették a beszédeket, mondván: ez egy, két, három stb. mártásos beszéd volt. 1840. április 22-én a főrendek a szólásszabadságról vitatkoztak, tíz és fél óra alatt 27 íven mintegy 41 ezer szót írt le Hajnik. Szóvá is tette Széchenyi: „Ennyi szót ír le, midőn szólásszabadságunk nincsen, hát mennyit ír vala, ha szólásszabadság volna!” A rendek között volt egy főispán, aki úgy beszélt, hogy soha egy szavát sem lehetett POSTÁNKBÓL Köszönet és üzenet 99 99 „Arra biztatlak titeket: a barátságot becsüljétek minél többre! Erre tanít a természet is: milyen jó, ha bajban is, kedvező viszonyok között is áll valaki az ember mellett." Cicero szavai hét évvel ezelőtt megerősítést nyertek, amikor a Dohány utca 32. alatti Gyakorló Általános Iskola kinyitotta kapuit két kisdiák előtt. A sors kiszámíthatatlanságának következtében ezek a gyerekek nem sorakozhattak fel társaikkal együtt, mozgássérültek lévén, szüleikkel kézen fogva abban bíztak, hogy ők is egészséges gyerekek között végezhetik el az életük alapjait lerakó nyolc osztályt. Nem csoda, hanem valóság volt az az örömteli pillanat, amikor az első napon megszólalt a csengő, és mint igazi nebulók, ugyanabban a padban ülhettek, amelyben osztálytársaik is helyet foglaltak. Nehéz útra vállalkoztunk, de tudtuk, hogy mennyi gyötrelmes, ám kedves és hasznos nap áll még előttünk addig, amíg megszólal a bűvös nyolcas utolsó csengője, és sikerült. Köszönet mindezért az iskola i- gazgatónőjének dr. Vargáné Vészi Magdolnának a mindig lelkes, szíveket magához ölelő Magdi néninek aki a hivatalos rendelkezéseket megelőzve, zöld utat adott nekünk Hálával és szeretettel tartozunk Adél néninek az alsós tanárnőnek illetve valamennyi érintett tanárnőnek és tanár úrnak valamint az iskola minden dolgozójának Feledhetetlen néhány év volt ez, és mi bkunk benne, hogy a továbbiakban sem marad példa nélkül az ilyen esetek kezelése, mert mi tudjuk minden ember kincs, s reméljük a szeretet erejével, kéz a kézben sikerül továbberősítenünk az összetartozás érzését. Tisztelettel és köszönettel a szülök érteni, hiába figyeltek feszülten a rendek, nem értettek semmit. Az egyik úr a szomszédjához fordult:- Nézze a gyorsírót, az feljegyez minden szót. A beszéd után dicsérgették Hajnik finom hallását. Hajnik szabadkozott:- Bizony én sem értettem egy kukkot sem, a beszéd alatt u- nalmamban karikatúrákat rajzoltam a jelenetről. Hajnik Pesten telepedett le végleg, s a forradalom kitörésekor, 1848-ban az országgyűlési irodát vezette, de tevékenyen kivette a részét a szabadságharc eseményiből is. Miniszterelnöki küldöttként Berzenczeivel, Gál Sándorral és Klapka Györggyel Erdélybe utazott Puchner osztrák tábornokhoz. Feladatuk az volt, hogy rávegyék a tábornokot arra, hogy nyissa meg a fegyverraktárait és adasson a nemzetőrség részére fegyvereket, hogy erélyesen fel tudjanak lépni a lázongó és felbújtatott románokkal szemben. Az érkezőket a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták és ünnepelték, de Puchner annál kevésbé, s amikor Nagyszebenbe utazott Hajnik Károly és előadta kérését, Puchner elfogatta és bezáratta. Csak a felsőbb hatóság parancsára bocsátotta szabadon. Részt vett az 1848-as erdélyi országgyűlésen, ahol kimondták az úniót Magyarországgal, a hírt Hajnik hozta Pestre. A szabadságharc leverése u- tán csak az irodalomnak élt. Pesten a Vasárnapi Könyvtár című néplapot, 1858-1861 között a Hírmondó című hetilapot, 1864-től haláláig a Képes Újságot szerkesztette. A két utóbbi lap Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg. Lapjai mellett 1857-től a Magyar Sajtót is szerkesztette, számos cikke jelent meg a korabeli lapok hasábjain. Hajnik Károly hatvan éves korában, 1866. szeptember 21- én hunyt el Budán. A Németvölgyi úti temetőben hántolták el, majd a Kerepesi temetőbe helyezték át. Emlékét a róla elnevezett Hajnik Károly Köz- gazdasági Szakközépiskola és Gimnázium őrzi, amely az 1887-ben épült Murányi utca 10. számú épületben működik. Az intézmény jogelődje a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola volt. Pilinyi Péter A Szent Erzsébet templom hírei Július 4-én, vasárnap 17 órakor szentóra. Ugyancsak vasárnap a 18 órai szentmisén énekel és utána egyházzenei áhítatot tart az Óbecsei Scola Canto- rium Kórus, a műemlék templom tatarozása javára. Július 5-én, hétfőn 16 órától a Katolikus Legényegylet tartja összejövetelét. Július 6-án, kedden a 18 órai szentmisén énekel és utána koncertet ad egy norvég kamarakórus. Július 9-én, pénteken és július 23- án, pénteken a 18 órai szentmise után csendes engesztelő szentórát tartunk 19.30 óráig. Még lehet jelentkezni az 1999. szeptember 3-tól 6-ig tartandó leányfalui lelkigyakorlatra.
