Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-06-16 / 8. szám
12 HELYTÖRTÉNET - HITÉLET l"9/8-szám Erzsébetváros kialakulásáról Pest város lélekszáma a XVI Ilik század első évtizedeiben annyira megnövekedett, hogy a városfalakon túli részeket felosztották Felső-Külvárosra (mai Terézváros és Erzsébetváros) és Alsó-Külvárosra (mai Józsefváros és Ferencváros). A Felső-Külváros területén zöldségeskertek, szőlők és állattenyészetek voltak, a várost látták el élelemmel. 1730 körül kezdték el az építkezéseket a Felső-Külvárosban, 1769-ben 865 ház, 1782- ben már 1276 épület állt. Az 1740- 1750-es években a nagykiteije- désü kerteket ötven kisebb telekre osztották fel és beépítették. Létrejött az első keresztutca, amit Kreutz gassenak nevezték el, majd egy német vincellér telektulajdonosról Weinreich Gassenak keresztelték át, ma Kazinczy utca. Jobst János vendéglős Wildmann (Vadember) cégérü kocsmájáról 1757- 1759 között neveztek el újonnan kiépült útszakaszt, de 1804-től a Wildmann utcát Pfeiffer utcának nevezték, s 1850-től Síp utcára magyarosították. A XVlII-ik század elején Lerchenfeldnek (Pacsirtamezőnek) nevezték a mai Erzsébetváros területét. A kiépülő városrész Ferdinánd-Külváros elnevezést kapta V. Ferdinánd császárról, de közigazgatásilag továbbra is a Terézvároshoz tartozott. A XVIII-ik század végétől az óbudai zsidó lakosság betelepülésével jelentősen megnőtt Ferdinándvá- ros gazdasági szerepe Pest életében. Ferdinánd-Külváros 1882- ben végleg kivált Terézvárosból, s a Főváros tanácsa /. Ferenc József császár és király feleségéről, Erzsébet királynéról nevezte el Elizabeth stadtnak (Erzsébetvárosnak). A XIX.-ik század utolsó harmadáig még nagy beépítetlen területek voltak a külsőbb részeken, főleg konyha- és virágkertészetek terültek el a házak között. A Rákos mező felőli gyakori homokviharok miatt a kerület több részén fasorokat létesítettek, ezeknek az emlékét utcanevek őrzik. A legrégebbi akácfatalapitések a mai Erzsébetváros területén történtek, 1786-ban olyan sok hatalmas a- kácfa állt ezen a homokos talajon, hogy utcát is neveztek el Akatzien Gasse (Akácfa utca) néven. A mai Dohány utcától a Dob utcáig terjedt, a Dob utcától a Király utcáig nyúló útszakaszt pedig Kleine Akatzien Gassenak nevezték el s 1874-től Akácfa utca lett az egész útvonal. Ugyancsak a Hársfa utca elnevezése utal a hársfasorokra. A Síp utcától a Rottenbiller utcáig teijedő mai Dohány utca szakaszát Fűzfa utcának, 1873-tól a mai Károly körúttól a Rottenbillcr utcáig teijedő utcát pedig Dohány utcának nevezték el. Erdősor húzódott 1817-ben a mai Alsó erdő sor helyén Wald-Zeilenek nevezték el, az utcában csak egy házsor állt, 1866-ban Erdősornak, majd 1874- től Alsó erdő sornak nevezték. Fasorok álltak a Stadtwalddchen Allen is, Városligeti fasorra magyarosították. Fasorokra utal a Kis diófa utca és a Nagy diófa utca elnevezése is. A Nefelejcs utca, a Rózsa utca kertészetekre, a Kertész utca pedig a foglalkozásra u- tal. Korábban kerület egy részét dús növényzet borította, az öreg fák és a jó levegő miatt a fasorok környékén szanatóriumok létesítettek. Erzsébetváros a Nagykörút megépítésével indult fejlődésnek, számos gyár települt ide. A XX-ik század első évtizedében, 1910-ben már 181 836 lakos volt a VTI-ik kerületben, a főváros legsűrűbben lakott része volt. Pilinyi Péter GYERMEKEK KRÍZISHELYZETBEN rVlit lehet tenni? A Momo Gyermekvédő Alapítvány Átmeneti Otthona a VIII. kerületben, a Népszínház utca 31. szám alatt található. 140 m2-cs, 4 helyiséges, 3 hálószobás, 12 férőhelyes lakásotthonukba váiják azokat a 6-16 év közötti lányokat és fiúkat, akiket szüleik - átmeneti akadályoztatásuk miatt - (például munkahely elvesztése, családi krízis, kórház kezelés stb.) nem tudnak ellátni, vagy konfliktusba kerültek saját családjukkal, szüleikkel. Az elhelyezés időtartama maximum 6 hónap, s napi költségtérítése maximum 300 forint. Bővebb információt Ger- vai Gábor, az otthon vezetője ad a 210-5270-es telefonszámon. A Szent Erzsébet templom hírei Június 20-án, vasárnap a 11 órai szentmise után lesz a betegek szentségének kiszolgáltatása az előzetes feliratkozás alapján. Csütörtökön, 24-én a 18 órai szentmisén motettákat énekel, utána koncertet ad a norvég Hafshundsoy 45 fős vegyeskar. * Június 27-én, vasárnap szentségimádás lesz 12-től 17 óráig. Kéijük előre feliratkozni szentségimádási órára, 17 órától szentóra. Szintén ezen a vasárnapon a 11 órai szentmisén templomunk Carmine Celebrat kórus Brahms: Missa Brevis-ét és Mendelssohn motettáját énekli. Július 2-án, a hónap első péntekén betegeinket a szokott módon felkeressük. Vasárnap, július 4-én a 18 órai szentmisén és utána az Óbecsei Scola Cantorum kórus egyházzenei áhítatot tart a műemlék- templom tatarozása javára. Július 9-én, pénteken a 18 órai szentmise után csendes engesztelő szentórát tartunk 19.30 óráig. f ÉLET/FÉNY/KÉPEK A “Emlékek nélkül, a népeknek híre csak árnyék... (Vörösmarty) Az emlékek gyakori élményeket hordoznak, s megerősödnek, ha azt fényképek segítségével megidézzük, újra átéljük. Ilyen céllal kerüli megrendezésre az a fotókiállítás is, melyei Virányi György; parókus-lelkész nyitott meg pünkösdvasárnap délelőtt a Rózsák téri görög katolikus egyházközség közösségi termében. A képek a hívők családi fotógyűjteményeiből kerítitek a tablókra. Nem az egyházközség történetét tárják elénk, hanem az elmúlt 30-40 év egyházközségi életét. A cél: az élmények felelevenítése. Ezért kevés a felirat, jójbnnán csak a tablók címei. Tematikus tablók készültek a elsőáldozásokról, esküvőkről, neves látogatásokról stb. Ki többet, ki kevesebbetfedez fel e fekete-fehér és színes képeken, látja egykori ismerőseit, rokonait, a valamikor itt szolgált lelkészeket... Külön szerepel az ifjúság, a cserkészek, az egykori kirándulások felvételei. Láthatják a templom falképeit is, melyeket most állványok takarnak. Régi szépségüket mutatják, hogy újra ilyenek legyenek, s lehet, hogy szemlélésük az adakozókedvet is növeli! A kiállítás a vasárnapi délelőtti liturgiák (misék) után megtekinthető, s erre utoljára június 20-án van lehetőség. Talán egykor még az is megvalósul, hogy egy képes album születik egyházköségünk életéről! V Dr. Sas vári László