Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-06-16 / 8. szám

1999/8. szám ÖNKORMÁNYZAT 3 „Iskola a megszűnéshatáron” ......Ki oda se ballagott még jutalmat is kapott így hát egy se ment oda meg is szűnt az iskola." (Weöres Sándor: Birka iskola) Úgy tűnik, hogy az MSZP- SZDSZ város-vezetés eltökélt szándéka, hogy a fenti vers szel­lemének megfelelő pedagógiai elképzeléseket honosít meg Er­zsébetvárosban. Ez azért is meg­lepő, mert nemcsak saját, semmi­re nem kötelező ígéreteik és nyi­latkozataik szerint, - amiket a vá­lasztási kampányban és az elmúlt hónapokban tettek - nincs szükség iskolabezárásra, hanem a gazda­sági, jogi, szakmai érvek is ez ellen szólnak. Nem igaz, hogy Erzsébetvá­rosban csökkent az iskolás gyer­mekek száma, ugyanis az elmúlt években ugyanannyian iratkoztak be az első osztályokba, mint azt megelőzően. Nem igaz, hogy el­öregedő kerületünkben előbb-u- tóbb úgyis iskola bezárásra került volna sor, ugyanis a népesség­nyilvántartási adatok azt mutatják, DEMETER TAMÁS: hogy Erzsébetváros fiatalodik, s ez a tendencia az elkövetkező években csak erősödni fog. Nem igaz, hogy a Fővárosi Önkor­mányzat kényszeríti rá kerületün­ket iskola bezárására, u- gyanis a Fővárosi Köz­gyűlés jegyzőkönyvei­ben azt olvashatjuk, hogy kerületünk ragaszkodik az intézmény átvételé­hez. Nem igaz az, hogy a városrészünk sanyarú pénzügyi helyzetén az iskola bezárásával lehet kizárólag segíteni, hiszen az el­múlt félévben végkielégítésekre, és a hivatal felújítására több isko­la éves költségvetését fordították. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy valójában más okai lehetnek az erkölcstelenül és törvénytelenül áterőszakolt isko­labezárásnak. Mert, hogy az eljá­rás példátalanul jogszerűtlen volt, az tény. Jogszerűtlen volt, mert megsértették a közoktatásról szó­ló törvény azon rendelkezéseit, melyek az iskola megszüntetése előtti kötelező egyeztetéseket ír­ják elő. A kerület vezetése a dön­tés meghozatala előtt sem a tan­testülettel, sem a szülői munkakö­zösséggel, sem a diák önkormányzattal nem egyeztetett. Jogszerűtlen volt a döntés meghoza­tala, hiszen a Főváros még át sem adta az in­tézményt. Jogszerűtlen volt, hiszen az előter­jesztés nélkülözött min­den fontos mellékletet Csak találgatni tudunk, hogy ennek az ésszerűtlen és törvényte­len eljárásnak mi lehet az igazi o- ka. Csak az az egy biztos, hogy azok a döntéshozók, akik az el­múlt években feltétel nélküli tá­mogatói voltak az Erzsébetvárost gazdaságilag tönkre tevő politiká­nak, az általuk okozott károkat a szülőkkel, pedagógusokkal és gyer­mekekkel akaiják megfizettetni. Puskás Attila Sándor frakcióvezető (Fidesz) „A. japán módszerről...- A művelődési bizottság elnö­keként két lapszámmal korábban azt nyilatkozta, hogy a bizottságuk nem tárgyalt iskolabezárásról. Azóta tárgyaltak.- Igen, azóta nagyot fordult a világ, s a törvényi előírásoknak megfelelőn a mi bizottságunk hivatott arra, hogy iskolai témákat előkészítsen a testületi ülés számára. Megértettük feladatun­kat, s ennek szellemében jártunk el. Tisztában vol­tunk azzal a ténnyel, hogy pillanatnyilag Ma­gyarországon, s így Er­zsébetvárosban is közel egy évtizednyi pangás után ra­cionalizálni kell az oktatási rend­szert, amit alapvetően befolyásol az erőforrások lehetősége. így ju­tottunk el odáig, hogy tartalmas vita után azt javasoltuk a képvi­selő-testületnek, hogy szüntesse meg a Hemád u. 46. szám alatti oktatási intézményt. Őszintén re­mélem, hogy az említett iskola falai között továbbra is oktatás fo­lyik, mert erre a legalkalmasabb, s ezt a tevékenységet különösen tisztelem, s támogatom.- Az bizottsági döntés előtt gon­dolom kiment az iskolába tájé­kozódni, véleményeket gyűjteni?- Valóban felkerestem az is­kolát, s beszéltem az ér­dekeltekkel, szülőkkel, pedagógusokkal. Most egy tanár példameséjét szeretném visszaidézni, tanulságként. Egy törté­net szerint egy kis japán faluban sokáig nem szü­letett gyerek, ezért be­zárták az iskolát. Né­hány év múlva mégis világra jött egy gyermek a kis japán faluban. Mikor tanköteles lett, akkor az elöljáróság úgy döntött, hogy iskolát kell nyitni, s azonnal ki­neveztek, illetve szerződtettek egy iskolaigazgatót és egy tanítónőt. A döntés után a falu népe üdvrival­gásba tört ki, s boldogok voltak az emberek. Ez a módszer igen elny­99 erte a tetszésemet, jó lenne meghonosítani, csak mi nem Ja­pánban élünk...- A vitákban bizottsági ülésen és a testületi ülésen is megfogal­mazódtak kétségek.- Az ellenzék természetesen el­lenkezett. Erre az a válaszom, hogy a Hemád utcaihoz hasonló problémás gyerekek másutt is vannak, s megoldható a szakszerű foglalkoztatásuk. Kitűnő pedagó­gusaink vannak, akikre nyugodtan rábízhatják a szülők gyerme­keiket. Bizottságunk különben úgy fogalmazta meg határozati ja­vaslatait, hogy azok megfelelje­nek a törvényességi követelmé­nyeknek. Sajnos az is előfordult, hogy közben óhatatlanul kiütkö­zött rutintalanságunk, ami elsősor­ban kommunikációs tévedésekben nyilvánult meg. Ezért az vesse ránk az első követ, aki már járt hasonló cipőben. Bízom benne, hogy nem kell gyakorlatot szereznünk isko­labezárásokból, s még mindig kedvelem a fenti japán módszert. Testületi krónika (Folytatás az l. oldalról) A következő napirend során szintén iskolával foglalkozott, az Osvát u. 3. sz. alatti Álta­lános Iskola elhelyezéséről döntöttek a képviselők. El­fogadta a testület a települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok közötti meg­állapodásokat, a német ki­vételével, amit a következő testületi ülésre hoznak be. A kiegészítésekkel együtt elfo­gadta a testület a lakásgaz­dálkodási koncepció irányel­veit. Elnapolták a Civil Ta­nács létrehozására beterjesz­tett javaslatot azért, hogy a június 17-én sorra kerülő tes­tületi ülésen a meghívott civil szervezetek képviselői is ki­fejthessék véleményüket. E- gyetértő határozatot hoztak a Fővárosi Közterület-felügye­let Erzsébetvárosi Alközpont­jának a bővítésére. Módosí­totta a testület az Erzsébet­városi Televíziós Közhasznú Társaság társasági szerződé­sét és 3 millió forintra emelte törzstőkéjét. Ugyancsak elfo­gadták a képviselők az Erzsé­betvárosi Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Fele­lősségű Társaság törzstőké­jének a kiegészítését. Ezek után zárt ülésen döntött a testület a Klauzál u. 12. a Klauzál u 14. a Klauzál u. 18. a Nyár u 11. a Nyár u. 13. a Nyáru. 15. a Nyár u. 17. szám alatti ingatlanok együttes eladásáról. „Ad hoc” bizottsá­got szavaztak meg az Erzsé­betváros Díszpolgára cím 1999. évi adományozására. Módosították az Erzébet- városi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat alapító oki­ratát. Ugyancsak módosították az Erzsébetváros ‘97 Kft. tár­sasági szerződését. Végül szintén zárt ülésen fog­lalkozott a testület az aljegy­zői pályázat elbírálásával.

Next

/
Thumbnails
Contents