Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-08-14 / 11. szám
1998/11. szám HELYTÖRTENET - ISKOLA TÖRTÉNELMI HATÁRESETEK ------------------------------------A Baross tér és környéke e* Az 1800-as években a mai Baross tér névtelen terület volt, Erzsébetváros és a Józsefváros határán terült el. A tér és környéke homokos talajú volt, a mai pályaudvar helyén zöldséges kerteket müveitek. Entz Ferenc, a szabadságharc honvédszázados főorvosa a tér közelében, a mai Rottenbiller utcában egy hatalmas telket vásárolt 1848-ban. A világosi fegyverletétel után orvosi gyakorlatától eltiltották, állás nélkül maradt. Nem esett kétségbe, telkén, a terméketlenségéről hires vén Rákosnak egy darabján haszonkertészetet hozott létre. Rövid idő alatt felvirágoztatta magánkertészetét, majd kertészeti magániskolát alapított. A Baross tér környéke falusias jellegű volt, mindenütt kertes házak sorakoztak. A térhez közel, a Kerepesi (Rákóczi út) út 66. szám alatti földszintes házikókban börtönözték be a zsivá- nyokat, itt volt a siralomház és itt hajtották végre a halálos ítéleteket az 1880-as évek végéig a kivégzetteket a Kerepesi temető végében hántolták el. (Folytatás a 12. oldalról) A negyvenes években, sőt e- lőtte és később is sok híressé lett tanuló járt a Rákócziba: például Ráday Imre (az 20-as évek elején), Horváth Jenő zeneszerző (a 30-as), Kállai Ferenc, Árva János, Somogyvári Pál, Bordás Dezső - színművészek, Árkus József újságíró és a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György. A kereskedelmi szakirányt 1949/50-ban felváltotta köz- gazdasági szakképzés. Az eddig fiúiskolaként működő Rákócziban 1955-től kezdődően lányosztályokat is indítottak, majd hét évvel később koedukált lett az intézmény. A gyakorló iskola már 1952-ben megalakult. Ettől kezdve tehát tanárjelöltek is tanítottak az iskolában. Az 1960-as évek végén új tantárgyat, az ügyviteltechnikát vezették be, ami ügyviteli géptermek kialakítását igényelte. Jelenleg e szaktárgy elsaKözlekedési központ már korábban kialakult a téren, 1827-ben itt létesült a város első lebegő, lovak által vontatott vasútja, amely a hatvani vámháztól a mai Baross tér és Rákóczi út torkolatától indult, és a kőbányai szőlőkig vezetett. A vasúti kocsi a földtől két méter magasban, fabakokra és gerendákra szerelt síneken futott. A sínpálya két oldalán, a kerekek tengelyére erősített rúdról kocsik függtek alá, személy és teherszállításra voltak kialakítva, remélték, hogy a szőlőt és az építőanyagokat gyorsabban fogják szólítani a városba, mint szekerekkel. A lebegő vasúti pályát ünnepélyes keretek között augusztus 20-án József nádor jelenlétében - aki ki is próbálta a lovak által húzott új közlekedési eszközt - avatták fel. A vasútépítő részvényesei azonban nem találták meg a számításaikat, kevés volt az utas és az áru, a vasút akadozott, magas volt a fenntartás költsége, megbízhatóbbak voltak a fuvarosok A lebegő- vasutat 1828 áprilisában megszüntették. játítását számítógépekkel felszerelt tantermek segítik elő. K i kell emelnünk Nemeskéri Mária számvitel-szakos tanárnő munkásságát, akinek a tudása még ma is fogalom az iskolában. A számviteli szakmai munkaközösség számos olyan reprezentatív ülést tartott, amelyre meghívta az iskola tanárain kívül a A Pesti Közúti Vaspálya Társaság 1868-ban nyitotta meg a lóvasút második vonalát, amely a mai Madách térről indult, a Rákóczi úton sínen közeledett. A mai Baross téren elágazott, egyik vonala a Rottenbiller utcán át a Városligetbe, a másik vonala a mai Fiumei úton keresztül a pest- losonczi vasúti indóházig (Józsefvárosi Pályaudvar) vezetett. A Központi Indóház felépülése után nagyarányú építkezések folytak a tér körül, sorra épültek a három-négy emeletes bérházak, földszintjeiken üzletsorral. A Rákóczi út sarkánál a 90. szám alatt épült fel egy négyszintes szálloda, a pályaudvar elnevezése Közgazdaságtudományi Egyetem, a minisztérium és a főváros illetékes szakembereit. A későbbiekben is többször szerveztek tapasztalatcserét Az első idegen nyelvi gép-gyorsíró osztály 1964- ben indult. Az 1987/88-as tanévig két ilyen típusú osztály működött évfolyamonként. Kezdetben német vagy francia nyelvet tanítottak után Központi Szállodának nevezték el, földszintjén hangulatos étterem és kávéház működött, idővel átépítették és Szabadság szállodára változott a neve. A Keleti Pályaudvar mellett rejtőzködött a Thököly út és az Aréna út palotái mögött a régi apacsfészek, a főváros legtipikusabb nyomortanyája. Ezt a részt nevezték „Százháznak”, a Gras- salkovich, Bem és Verseny utcákat foglalta magába. A dülede- ző, régi és kopott házaknak a tulajdonosai többnyire postások voltak, akik igen kedvező áron vették meg a vityilókat a fővárostól. Pilinyi Péter — kiemelt óraszámban, később orosz tagozatot indítottak. A külkereskedelmi ügyintéző szak 1987/88- ban szerveződött - két idegen nyelvvel. Az első ilyen osztályok 1991-ben érettségiztek, igen jó eredménnyel. Több tanuló középfokú nyelvvizsgát is szerzett, és még szakmai nyelvi versenyen is kiemelkedően szerepelt. Az országos középiskolai szakmai versenyeken 1969-1991 között 20 első és számos második, harmadik helyezést szereztek. A „Rákóc- zisok” az érdeklődésük szerinti, előadói szakkörben, diákszínpadon, irodalmi fotó és filmszakkörben jeleskedtek. „A mi iskolánk” című vetélkedőben a helytörténeti szakkör 130 fővárosi szakközép és szakmunkásképző iskolát utasított maga mögé. A z iskola jelenlegi igazgatóját dr. Horányi Istvánt 1990-ben választotta meg a tantestület. Buda Györgyné roMWW«Íi»ÍMÍgBaWMiWW A Baross tér és a Rákóczi út
