Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-11-18 / 15. szám
1998/15. szám HITÉLET - HELYTÖRTÉNET 13 A Szent Erzsébet templom hírei Utcáink és tereink névadói A nyelvújítás vezéralakja Kazinczy Ferenc November 19-én, csütörtökön templomunk védőszentjének, Szent Erzsébet ünnepén az esti szentmisét hálaadásul ajánljuk fel. Ezen a napon egész napos szentségimádás lesz, 17 órakor közös imával szentórát tartunk. November 19-én 20-án és 21-én a szentmisén 18 órától lel- kigyakorlatos szentbeszédek lesznek a búcsú ünnepére való felkészülésül. A szentbeszédeket a templom papsága fogja tartani. November 20-án a Madách Gimnázium énekkara, a Vox Volup- tatis énekkar és a Molnár Antal Zeneiskola énekes szólistái és ütőhangszeres együttese eladásában Raminez: Kreol miséjének bemutatója lesz a templombúcsú alkalmából. A búcsúi ünnepi nagymisét november 22-én, Krisztus Király vasárnapján 11 órakor tartjuk, melyen a Carmine Celebrat kórus Mozart: D-dúr Ruszinok körében használt szó, de eredetét tekintve a görög „grammata” szót kell idéznünk. Ennek jelentése: bejegyezni. Ebből lett a szlávos forma, mely a magyar görög katolikusok ajkán is él, s jelenti azt a halotti megemlékezést, ahol az elhunytak bejegyzett, feljegyzett neveit felolvassák. Általában úgy történik, hogy egy könyörgésformulába belefoglalják például egy család egykori tagjainak neveit vagy a templom néhai papjait, jótevőit. A régi naptáraink novembert a halottak hónapjának is nevezik, lévén november 2. a halottak napja, de a nyughelyek felkeresése egész hónapban folytatódik. A halottak napjának megülése ugyan a X. század végén indult el a franciaországi Clums bencés monostorából, tehát római katolikus eredetű, de hazánkban, mivel mi lényegében a nyugati kultúrkörhöz tartozunk, általánossá vált e napnak a megülése. így a Rózsák téri görög katolikus tempMissa Brevis című müvét énekli. November 27-én délután hitoktatói megbeszélés, 19.30-ig pedig engesztelő szentóra lesz. Advent első vasárnapja november 29-én lesz. Előző este, 28-án 17.45-kor lesz az adventi koszorún az első gyertya meggyújtása. Ugyancsak ezen a szombaton segítünk adventi koszorút készíteni az érdeklődőknek. December 1-jén 19 órától lesz a Karitász-munka- társak megbeszélése, december 5-én 17.30-kor az adventi koszorú másik gyertyájának ünnepélyes meggyújtása. December 6-án Szent Miklós ünnepén a 11 órai szentmisét egész egyházközségünkért, a templom jótevőiért ajánljuk fel, 17 órától szentórát tartunk. December 7-én a Katolikus Legényegylet összejövetele lesz, december 8-án a Szeplőtlen fogantatás ünnepén 17.45-kor litániával köszöntjük a Szűzanyát. lomban is megtartották november 2-án az előbbiekben ismertetett megemlékezést. Bár a hramota eredetileg a tavasszal tartott halottak szombatjaihoz kapcsolódik, de mint hagyományelem, melyhez a hívek igen ragaszkodnak, magától értedődően alkalmas november 2-ára is. A halottak bejegyzésére különböző lehetőségek vannak. Felfektethetnek alkalmaként íveket, melyekre a hívek bediktálják szeretteik nevét, s ez alkalmat ad bizonyos vagy felajánlott összegű adomány átnyújtására is. Láttam olyat, hogy a család halottainak a nevét kis füzetek tartalmazzák. (Ez főleg az ortodoxok körében elterjedt.) Egyes helyeken vaskos füzetek, esetleg fó- liánsok szerepelnek hramotás- könyv gyanánt. Ezek még történelmi forrásmunkáknak is alkalmasak, mert számot adnak az egykor élt hívekről meg adományozókról. Dr. Sasvári László Református nemesi családban született 1759. október 27-én a Bihar vármegyei Ersemlyén Kazinczy Ferenc. Hétéves koráig anyai nagyapja házában nevelkedett, 1767-ben került vissza apjához Alsóregmecre. Késmárkon latint és németet, 1769-től a sárospataki kollégiumban tíz esztendeig filozófiát, jogot és teológiát tanult, itt fejezte be főiskolai tanulmányait. Eperjesen, Kassán és Pesten jog- gyakomoskodott 1782-ig. Pesten vált Jozefinistává”, II. József császár hívévé. Családja kedvéért Zemplénben, majd Abaújban aljegyzői munkát vállalt. Elfordult a vallástól, felvilágosodott világszemléletű lett, 1784- ben a szabadkőműves titkos társaság tagjai közé választotta. Állami szolgálatba lépett át, 1786-ban Kassán gróf Török Lajos főigazgató mellett az állami iskolák felügyelőjeként dolgozott. íróként elég későn, harmincéves korában jelentette meg az írásait. Megindította Baráti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal az első magyar irodalmi folyóiratot Magyar Museum címmel 1788- ban Kassán. Hamarosan nézet- eltérése támadt Batsányival, otthagyta a lapot, majd 1790-ben új folyóiratot indított Orpheus (ez volt a szabadkőműves neve) címmel. II. József császár halála után 1791-ben menesztették állásából, visszavonult regmeci birtokára, teljesen az irodalomnak élt. Belekeveredett 1794 nyarán a Martinovics-féle összeesküvésbe, ismerősei között terjesztette a Reformátorok Titkos Társaságának Kátéját. Lebukott, elfogták, pallos általi fej- és jószágvesztésre ítélték, de büntetését kegyelemmel meghatározatlan ideig tartó börtönbüntetésre változtatta I. Ferenc császár. Brünnben, Kufsteinben és Munkácson 2387 napot töltött börtönben, 1801. június 28-án szabadult kegyelemmel. Kisbányai birtokán gazdálkodott, amelyet Széphalomnak nevezett el. Negyvenöt éves korában nősülésre adta a fejét, feleségül vette volt főnökének leányát, a nála húsz évvel fiatalabb Török Sophiet. Széphalomra költöztek 1806-ban, hét gyermekük született. Fiúk, Kazinczy Lajos 1820. október 20-án született Széphalmon. A szabadságharc tábornoki beosztású ezredesét 1849. október 20-án golyó által kivégeztette Haynau, ő volt a tizennegyedik vértanú. Kiterjedt levelezést folytatott Kazinczy az ország íróival (leveleit huszonhárom kötetben adták ki) és az irodalompártoló urakkal. Rendkívül jelentős volt nyelvújítói munkássága, csiszolta, finomította és választékossá tette a magyar nyelvet. Birtoka jövedelmének nagy részét az irodalomra fordította, saját pénzén adta ki müveit és más írók irodalmi munkáit. Állandóan anyagi gondok szorongatták, szinte koldussá tették pőréi saját és felesége családjával. Az északi megyékben dúló kolerajárványnak esett áldozatául, 1831. augusztus 23-án hunyt el Széphalmon. A háza előtti kertben temették el, a sírja fölé emelt neoklasszicista stílusban épült mauzóleumot és múzeumot napjainkban is látogatják. Erzsébetvárosban a Nagy kereszt és Kiskereszt utcát emlékére 1879-től Kazinczy utcára keresztelte át a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Pilinyi Péter NOVEMBER, A HALOTTAK HÓNAPJA Hramota