Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)

1998-07-03 / 9. szám

1998/9. szám KÖZBIZTONSÁG - KÖZTERÜLET 7 „A társulás ügye nem lehet gazdasági kérdés” Hogyan parkoljunk Erzsébetvárosban? Az erzsébetvárosi képviselő-testület június 18-ai ülésén fogad­ta el a kerület parkolási koncepcióját, majd egy hét múlva a parkolás rendjéről szóló rendeletét. Az előbbi kimondja: a gépkocsiforgalom csökkentésével egyidőben a tömegköz­lekedés fejlesztése is indokolt, és ez fővárosi feladat. A képviselők kinyilvánították belépési szándékukat a most ala­kuló budapesti társulásba, ugyanakkor szerintük abban vala­mennyi kerületnek szerepelnie kellene. * RENDŐRSZEMMEL« Lapunk rendőrségi szak­értője, Gábriel György al­ezredes, a VI.-VII. kerületi Rendőrkapitányság Gazda­ságvédelmi Alosztályának vezetője az utóbbi hónapok­ban elharapózott, gyorsét­kezdében elkövetett lopásokról számolt be lapunknak. Átlagosan napi két- háromra tehető a be­jelentések száma a kerületi kapitányságra az ilyen balhékról. A vendégek ugyanis elővigyá­zatlanok, hisz mialatt tálcá­jukról falatoznak, tálcán kí­nálják fel a csak hanyagul maguk mellé levetett dzseki­jüket, táskájukat a 4-5 fős bandákba szerveződő tolva­joknak. Akiknek több se kell: egyikőjük kifigyelvén a kí­nálkozó lehetőséget azonnal leadja a drótot annak a társá­nak, ki a figyelemelterelő hadműveletet játsza. Amíg a harmadik tag játszva elemeli szépen a cuccot, majd pedig gyorsan átadja a száj rét a negyedik, alias töltőember­nek. Pillanatok alatt kifoszt­ják tehát az embert, s mivel éppen ezért nehezen tetten érhetőek, a rendőrök nem is igen tudnak mit tenni. Mondhatni csak megelőzni lehet ezeket a lopásokat azzal, ha jobban vigyáznak a vendégek a holmi­jaikra. Nemrégiben például egy ország- gyűlési képviselőt szabadították meg diplomatatáskájától, melyben a parlamenti belépőjétől kezdve az útle­veléig, bankkártyáig minden volt, köztük nagy összegű készpénz is. Gábriel György az esetekhez kapcsolódóan hozzátette: ez- idáig mintegy 120-150 panasz érkezett hozzájuk. Ám a gyors, és hatékony pén- szerzésnek ez a fajtája nem­csak Erzsébetvárosban jel­lemző, hanem majd’ minden­hol. A múltkori számunkban megírt álrendőr-jelenség mel­lett a gyorsétkezdés-tolvajlás szintén a szezonális bűncse­lekmények közé tartozik. Mikor kell vámot fizetni? Balázs András alpolgármester elmondta: a belső városrészek­hez hasonlóan Erzsébetváros útjainak „térszerkezetét” sem autókra, hanem lényegében lo­vaskocsikra tervezték. A kerület jelenleg Budapest átmenőfor­galma jelentős részének terheit viseli, hiszen például az M3-as autópá­lyát innen a Rákóczi úton keresztül lehet megközelíte­ni, de nem el­hanyagolható a Dohány utca forgalma sem. A kerület parkolási koncep­ciójának lényege, hogy a fő­város egészén belül kezelje az erzsébetvárosi gondokat. így az említett átmenőforgalmat min­den rendelkezésre álló eszköz­zel vissza kell szorítani, továbbá a környezeti ártalmakat csök­kenteni, a gyalogos és a ke­rékpáros közlekedést pedig pre­ferálni kell. Az önkormányzat hosszú távú célja, hogy a honos, azaz a lakossági autókat a közterü­letekről „eltüntesse”. Ez őrzött és kedvezményes parkolási lehetőségeket jelentene a házak udvarán vagy a pincékben ki­alakítandó garázsokban. Az al­polgármester rövid távon nem lát erre lehetőséget. Szerinte egyelőre majdnem ingyenes lehetőséget kell biztosítani a lakosságnak, időközben pedig hozzá kell látni a parkolófej­lesztéshez. Az úgynevezett fog­híjtelkeken jelenleg mintegy 800 parkolóhely van 10 ezer VII. kerületi magánautóra. Fel­mérések szerint az itt lakó autó­sok 70-75 százaléka naponta használja az autóját, ám több­ségük a kerületen belül mozog. Mindez jelentős bizonyíték Erzsébetváros tömegközleke­désének megoldatlanságára - véli Balázs András, aki az eddi­gi tétovaság helyett cselekvést vár az érintettektől. A képviselő-testület parkolási rendelete megteremtette a jo­gi feltételeket, így többek között biztosítja a közterület­használati előírások és a par­kolási lehetőségek közötti össz­hangot. A parkolási kérdések vitájában nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a finanszírozás elképzel­hetetlen csupán üzeleti alapon. A fejlesztések minden önkor­mányzattól komoly költségve­tési hozzájárulást kívánnak. A fővárosi társulás létrehozása egy részmegoldás lehet Buda­pest forgalomszabályozásában, ugyanis a parkolás ügye nem lehet csupán gazdasági vagy bevételi kérdés. Legalább ugyanilyen fontos, hogy a leendő társulásban va­lamennyi kerület részt vegyen, mert a forgalomcsökkentés­ben oly sokat emlegetett P+R parkolók építése például a külső városrészeket terhelik, míg a várakozási övezetek hasznát zömmel a belvárosiak fölözik le. A társulással egyidőben szerve­zendő fővárosi parkolási kft. létrehozásáról megtudtuk: a cégalapítás megakadt, hiszen az új gazdasági törvények értel­mében az alapítási dokumen­tumokat át kell dolgozni. A későbbi viták elkerülése ér­dekében rögzíteni kell a pénzü­gyi elszámolási szabályokat is. Szabó Zsolt Amennyiben az utas által beho­zott vámáruk egyedi vagy össz­értéke meghaladja a 21 ezer forin­tot, vámot kell fizetni. Az utasforgalomba behozott áruk után általános 15 százalékos vám­tétellel kell a vámot kiszabni, kivéve a szeszes italt, a dohány- terméket, kávét, továbbá a gépjár­müveket, melyek után a Keres­kedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kell a vámot meg­fizetni. A vámon kívül fizetni kell még vámpótlékot (ami fokozatosan „leépül”), valamint vámkezelési díjat, továbbá általános forgalmi adót, illetve egyes áruk vámke­zelésekor (szeszes ital, dohányter­mék, kávé) fogyasztási adót.

Next

/
Thumbnails
Contents