Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-06-12 / 8. szám
12 HELYTÖRTÉNET 1998/8-szám TEREINK, UTCÁINK NÉVADÓI A XIX. század első jelentős prózaírója Jósika Miklós báró az Aranyos- Torda vármegyei Tordán 1794. április 28-án született. Középiskolai és jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte el. A császári seregbe 1811-ben lépett be, harcolt Szászországban, Galíciában, 1813-1814 között Itáliában. A Mincio melletti ütközetben kitűnt hősiességével, még a csatatéren főhadnagynak léptették elő, majd kapitányi rangra emelték. Részt vett 1815-ben a franciaországi hadjáratban, megfordult Párizsban is, ahol szívesen látott vendége volt az előkelő köröknek. Három esztendőt töltött Bécsben, nőül vette Kállay Erzsébetet, kilépett a seregből, gazdálkodással foglalkozott. Házassága nem volt szerencsés, elvált nejétől és a szurdo- ki birtokán telepedett le. Az erdélyi közállapotok érdekében az 1830-as években az országgyűlésen hatásos szónoklatokat tartott, de a politikai pálya helyett irodalommal kezdett el foglalkozni. Amikor első regénye, az Abafi 1836-ban megjelent, egycsa- pásra a legelső prózaíróvá e- melte, Pestre költözött, ahol egymás után írta történelmi tárgyú regényeit, elbeszéléseket írt, a drámaírással is megpróbálkozott, de kevés sikerrel. A Magyar Tudományos Akadémia megválasztotta tagjának, a Kisfaludy Társaság elnökeként működött 1841-től. Az 1840-es évek egyre erősödő politikai mozgalmai Jósikát is magukkal ragadták, barátjával Wesselényi Miklós báróval részt vett az erdélyi és magyarországi politikai küzdelmekben. Erdélyi levelei igen népszerűek voltak, a Pesti Hírlap hasábjain jelentek meg. Újból megnősült 1847-ben, Podmaniczky Júlia bárónőt vette feleségül, aki hű társa volt haláláig. A szabadságharc kitörése után a felsőház tagja volt, majd a Honvédelmi Bizottmány tagjának nevezték ki. Kossuth Lajos lelkes híve volt, követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra. Kossuth kineveztette a legfőbb kegyelmi törvényszék tórájának. A világosi fegyverletétel után gyalog menekült külföldre, felesége követte őt, Lipcsében, Brüsz- szelben kerestek új otthont, végül Drezdában telepedtek le végleg. Távollétében halálra ítélték, jelképesen a nevét bitófára szegezték. Megírta a szabadságharc történetét, sorra írta regényeit, amelyek a megélhetésüket is biztosították. Az emigráció sajtóirodáját 1859-től szervezte és irányította. Regényeit kapkodva és gyorsan írta, műgonddal nem sokat vesződött, átdolgozásra sosem futotta idejéből, nem a magyar köznyelven írt, hanem az arisztokrácia szűk társalgási nyelvén. A magyarországi kritika újabb regényeit már szigorúan bírálta, ami az írót elkeserítette, egészsége megrendült, 1865. február 27-én elhunyt Drezdában. Hamvait rokona hazahozatta, Kolozsvárott eltemettette. Innen helyezték át a Kerepesi (Fiumei úti Nemzeti Sírkert) temetőbe. Greguss Ágost, majd Jókai emlékbeszédet tartott felette. A Kisfaludy Társaság mellszobrát Stróbl Alajossal készíttette el. A csehek Magyar- országon című lovagregényét, amelyet még 1839-ben írt, mai nyelvbe átültetve újból kiadta 1972-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó. Emlékére az Erzsébetvárosban az FKT. utcát nevezett el róla. Pilinyi Péter Az első rock lemezbolt az Erzsébetvárosban Még javában mambót táncoltak a fiatalok Budapesten, városszerte zengték a szórakozóhelyeken a „Hey Mambó Italiano” című slágert, amikor Bili Haley and his Cometsnek (Üstököseinek) az első rock and roll zenéjét Rock Around The Clock (Ringass az óra körül) 1954. április 12-én New Yorkban lemezre vették fel. Ritmusos dalukkal rögtön meghódították a nyugati féltekét. Rockosította a mambót is Bill Haley, a Mambó Rock című dalával. Magyarországon a tizenévesek csak 1955- 1956 között figyeltek fel a világszerte mindent elsöprő sikerű új zenére és táncra. A magyar rádióban nem játszották az új amerikai rock sztárok dalait, legfeljebb Bing Crosby, Nat King Cole és Bat Boone lágy, andalító nótáit hallgathatták a fiatalok. Aki mégis minden áron igaz rockot akart hallgatni, megkereste a Luxembourgi Rádió állomását, ott aztán ontották az új rock slágereket. Volt aki hozzájutott külföldről a sztárok lemezeihez, baráti társaságával elbűvölve hallgatta Elvis Presley rockjait és gyakorol- gatták az új táncot, igyekeztek elsajátítani az akrobatikus figurákat. A napilapok hasábjain lejegyezték, hogy a vasfüggönyön túl, nyugaton a fiatalság „a Coca-Cola mámorba esik” és a csípőjét rángató Elvis Presley, akinek még hangja sincs, a rock and roll királya. A kitűnő zene előtt azonban nincsenek korlátok, egyre nagyobb tért hódított nálunk az új zenei irányzat és az akrobatikus tánc. A fiatalok megszállottan vadásztak a rock lemezekre. Egy élelmes vállalkozó beszerezte nyu- gatróf'a lemezek tömegét és megnyitotta boltját egy régi, 1898-ban épült ház kapualjában, a Rákóczi út 80. szám alatt. A hosszan benyúló kapualj kirakataiban a lemezeken pózoló sztárokat bámulhatták a pesti srácok. A tehetősebbek sorra vásárolják a drága lemezeket, de a kispénzű fiatalok is hozzájuthattak a slágerekhez Czeglédi úr boltjában, mivel másolatokat készítettek az eredeti lemezekről. Ezeket a könnyen hajló, áttetsző sárga nejlon lemezeket is egykettőre szétkapkodták. Czeglédi- féle lemezboltban állandóan nagy volt a tolongás, a főváros ifjai mind ide jártak lemezt vásárolni, de még a vidékiek is, mivel közel volt a Keleti Pályaudvar. A nap minden szakában itt csoportosultak a fiatalok, lányok és fiúk, a bolt előtt vitatták meg az újabb rock híreket, a Bravo című nyugatnémet ifjúsági lapokból lefordított pletykákat terjesztették egymás között, a bolt és környéke lett a főváros rock központja. A fekete műanyag hanglemezekről a Mambó, vagy nehéz Terta táskamagnetofon nagy tekercsére felvették a legnépszerűbb rock and roll slágereket, a házibulikon már erre a zenére táncolt minden tizenéves. így kezdődött el a fővárosban az új tánczenei irányzat népszerűsítése, ebben jelentős szerepet vállalt Czeglédi úr is hanglemezboltjával az Erzsébetvárosban. P. P. ►
