Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-05-19 / 7. szám
10 ISKOLA - MŰEMLÉK 1998/7 szám LEGENDÁS ISKOLÁINK A Nyár utcai Iskola Mielőtt a Nyár utca 9. szám alatti iskolába beléptem, kívülről is szemügyre vettem az épületet. Szokatlannak tűnt, hogy három ajtaja van, ezek közül egy vezet az intézménybe. A bejárat közelében két tábla található: egyik az iskola névadójára (Arany Jánosra), a másik a típusára utal. Az intézményben Horváth János igazgatóhelyettessel a jelenlegi képzésről és az iskola jövőjéről beszélgettünk. Az iskolában ipari szakmákat tanítanak, többféle szinten. Azokat a szakmákat tanítják, amelyeket összefoglaló néven épületgépészetnek nevezünk. A szakmunkásképzés mellett 1993-ban szak- középiskolát indítottak, amelyre az ötödik évben a technikus képzés épül. Ebben az évben bocsátja ki az intézmény az első technikusokat. Természetesen mind a szakmunkásképző, mind a szak- középiskola tanulói azok a fiatalok lehetnek, akik sikeresen befejezték az általános iskolai tanulmányaikat. A szakmunkásoknak is lehetőségük van szakközép- iskolában tovább folytatni a tanulást, két év alatt megszerezhetik az érettségi bizonyítványt. Ezenkívül felnőttek, dolgozók is „beülhetnek” az iskola padjaiba, azok, a- kik más területen már megszerezték a szakmunkás bizonyítványt. Ok esti, illetve levelező tagozaton három évi tanulás után tehetnek érettségi vizsgát. Az intézményben összesen 1040 diák tanul, de csak a dolgozók szak- középiskolájában képviseli magát a női nem néhány tanulóval. A sokfajta képzést 32 főállású és hét óraadó tanár látja el, Bartha Pál igazgató vezetésével. Az ország építőiparának egyik legismertebb, legjobb szakembere Lévi László tanár úr volt, aki 1950-től az 1990- es évek elejéig tanított a Nyár utcai iskolában. Az idejáró diákoknak nincsenek elhelyezkedési gondjai, nagyrészüknek „tanulószerződése” van. Ez azt jelenti, hogy végzés után már munkahely váija őket. Az intézmény a Fővárosi Önkormányzathoz tartozik, jövőjének irányát is a főváros jelölte ki. Ki gondolná, hogy a Nyár utcai intézményben több mint száz éve, 1896 óta folyik iparos-„tanonc” képzés. Rendkívül sokféle szakmát tanítottak az ősi falak között folyamatosan, igen magas színvonalon. Buda Györgyné Tilalmi listás MÚíMLÍKEINK: a/Kiruly Ma is figyelemre méltó zártsorú, körülépített, háromemeletes lakóház áll a Király utca 47. szám alatt és a a Csányi utca sarkán, romantikus homlokzattal. Pekáry- háznak titulálják és a szak- irodalom szerint Brein Ferenc tervei alapján készült. Brein Ferenc művészileg értékelhető művei a romantikus és a klasszicista építészeti irányzat között oszlanak meg. Pesten és Budán épített eddig megállapítható 78 munkája közül 66 abból a tizenkét éves időszakból származik, amikor anyja mű vezetőjeként az ő özvegyi mesterjogán működött. E jogállás következménye, hogy a jogi értelemben felelőséget vállaló építőmester 1851-ig névlegesen az ő alkotásai felett Pollack Ágoston, majd Hild Károly volt. Romantikus művei közül megemlítendő többek között a kőbányai csősztorony ma is meglevő, sajátos építménye (X. Harmat utca 41, 1844.), a Király utcai Pekáry-ház, vagy az e század első évtizedében gyökeresen átalakított svábhegyi Fri- valdszky-villa (XII. Béla király u. 20. 1847 körül). Brein Ferenc építészeti értékelése romantikus művei alapján indokolt, ebben volt eredeti, ide sorolhatók legjelentősebb munkái. A Pekáry-ház építkése 1847 tavaszán kezdődött, s a munka 1849 októberében fejeződött be. A háromemeletes, terjedelmes épület külsejének megformálásban Brein Ferenc nagyvonalúan élt a telek topográfiai adottságával, ahhoz nagyszerűen alkalmazkodott és ki is használta. Jellemzőnek és érdekességként említhető például Brein építészetében a romantika és a nemzeti gondolat összefonódásának novellisz- tikus megnyilvánulása: az a két, baldachinos gótizáló fülkébe helyezett, ősmagyar harcost ábrázoló szobor, mely a kapu feletti erkély ajtaját fogja közre. A II. emeleti sarokerkélyre nyíló ajtók fölötti csúcsíves mezőben iratcsomó fölé hajló porti é szerű férfi fejről pedig a szakirodalom több helyen is feltételezi, hogy az építtetőt, esetleg az építészt ábrázolja, de sokan Peká- ryt látják benne. A Pekáry-ház az idők folyamán sokszor módosult, kiegészült, változott. Például 1895-99 között portál építések voltak. 1909-ben a szecessziós portál készült el a sarokrészen. A portálok építése 1903-ban folytatódott, s 1925-29 között úgyszintén. 1944-45 között a budapesti ostrom alatt eléggé megrongálódott az épület, s 1947- ben a Csányi utcai oldalon megtörtént a háborús károk szerkezeti helyreállítása. 1957- ben kezdődik az igazi, teljes helyreállítás, ami 1961 decemberében fejeződik be. Az épület történetével kapcsolatban említést érdemel, hogy itt lakott Knidy Gyula az 1900-as években, ez volt első, önálló pesti lakása. Itt lakott ugyanis Spiegler Bella írónő, akit Krúdy 1899. december 27-én feleségül vett, s hozzá költözött, emléktábla szól erről. Akkoriban Pesten ilyen méretű s ilyen gazdag részletképzéssel megvalósított gótizáló romantikus épület eddig nem készült. A Pekáry-ház különben hivatalosan 1949-től szerepel a műemlék jegyzékben. A kerületi önkormányzat eladási tilalmi listáján van, csak a teljes felújítás után eladható. Klösz György korabeli felvétele 1890 körül
