Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-05-05 / Választási különszám
VÁLASZTÁSI KULONSZAM , Hiteles kötődések és képviseletek A Hársfa utca és a Klauzál tér az én legbensőbb világom, s büszke vagyok arra, hogy tősgyökeres erzsébetvárosinak vallhatom magam. Minden ide köt, innét ered, s ide száll vissza. Ebben a kerületben élek, itt kerestem a kenyeremet, itt alapítottam családot, s ma is itt és Erzsébetvárosért dolgozom. Itt járok bevásárolni, ismer a hentes, előre köszönök a nyugdíjasoknak, emelt fővel nézek az erzsébetvárosiak szemébe, mert egyetlen pillanatig sem éltem vissza útra bocsátó bizalmukkal. Nagyszerű érzés, ha az ember háta mögött tudja majd egy egész kerület bizalmát, aggódását, reménykedését. Élénken emlékszem például arra, hogy mennyien voltak mögöttem akkor, amikor a Parlamentben azért csatáztam (még frakción belül is!), hogy ne fosszák meg a dolgozókat a háromnapos betegszabadság jogától. Azért az emberek számon tartják, s érzik a jelentőségét annak, ha két választás között egyetlen politikai párt sem szólítja meg őket, de a „Fiiló Pali” fogadóórái és az „Erzsébetvárosi Esték” sosem maradtak el. Mindig nyitva állt (s áll ma is) az ajtóm az erzsébetvárosiak előtt. Aki akár levélben, telefonon, vagy személyesen felkeresett az elmúlt évek alatt ügyes-bajos dolgaival, az mind választ is kapott tőlem írásban. Nálam alapkövetelmény, hogy egy országgyűlési képviselő mindig elérhető legyen, a köz javát szolgálja. Ezért jöttem zavarba például mostanság, amikor a kampány során a választási pártok képviselőjelöltjeivel közösen kellett volna programokon, különböző fórumokon megjelennünk, ahol helyettük önkormányzati képviselők vagy még azok sem jöttek el. Nem is tudom honnét veszik a bátorságot egyesek, hogy kapcsolatok, kötődések nélkül jelöltként indulnak, s voksokra számítanak. Igencsak elgondolkodtam azon, ha valaki már a kampány alatt semmibe veszi a személyi jelenlét fontosságát, az vajon milyen képviselő lenne, parttalanul hogyan képviselné az érdekeket...? Az is nagyon meglepett, amikor egyik este csörgött a telefonom, s egy automatikusan beadott géphang arra próbált rábeszélni, hogy kötelezzem el magam egy bizonyos politikai párt programja mellett. Valóban komolyan gondolták, hogy emberi kapcsolatok, kötődések nélkül is lehet szavazótábort szerezni? Most az újabb választások, megméretések előtt nyugodt és bizakodó vagyok, mert lelki- ismeretesen elvégeztem a rám rótt munkát. Köszönöm azt a nagyfokú bizalmat, amit a több, mint háromezer összegyűlt kopogtatócédula világosan üzen. Külön örömmel tölt el, hogy sokszor sikerült időt szakítanom arra, hogy rendszeresen bekopogtassak a nyugdíjasIP klubokba, a nyugdíjas házakba. Mindig erőt mentettem ezekből a találkozásokból, s ennek a rétegnek a képviselete, érdekvédelme alapvető képviselői feladatom. Szintén igen fontosnak tartom közvetlen környezetünk ápolását, értékmegőrzését, újabb értékek teremtését. Ilyen például a köztudottan kevés terünk kérdése is. Többet kell rájuk áldozni, mint eddig! Példa erre a Klauzál téri beruházás, ahová kapcsolataim révén sikerült jelentős anyagi erőket mozgósítani. Most az Almássy tér a soros, szintén sikerült meggyőznöm az illetékeseket arról, hogy jelentős fővárosi támogatást „ide irányítsanak”. Szintén MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT fontosnak tartom az erzsébetvárosi lakóházak, társasházak rendbetételét, felújítását. Komoly erőket fogok ehhez integrálni: az állami támogatásokat, a Főváros ilyen irányú pályázatait, a kerület anyagi lehetőségeit, s végül, de nem utolsósorban a lakók és tulajdonosok lehetőségeit. Nem lehet már halogatni a kerületi rehabilitációs feladatokat. Úgy ítélem meg, hogy az ország is túl van a nehezén, a következő években már lehet felújítani, új lakásokat építeni. Reális lehetőség van arra, hogy a nyugdíjak és bérek reálértéke lassan és egyenletesen I emelkedjen, növekedjen vásárlóért^ kük is. Ehhez természetesen az kell, hogy ezért az esélyért tegyünk is valamit, mert a sült galamb nem fog a szánkba repülni... Szeretném, ha egy régi álmom is teljesülne: mégpedig az, hogy a képviselő-testületi üléseken az áldatlan viták helyett az értékmentések kerülnének előtérbe, a testület teljesítené eredendő kütü^ tését: helytáll a kerületért és képviseli választóinak érdekeit. Ez teremti meg a feltételeit annak, hogy érezhetően javítsuk kerületünk közbiztonságát, tisztaságát, és hogy megoldjuk a parkolási gondokat. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha megemlítem, sikerült elérnem, hogy a Rózsák terei templomunk felújításához a közpoi költségvetésből évente 50 mill' forint folyamatosan biztosított, s nem reménytelen az összeg növelése sem. Külön örülök annak, hogy a templom fáradhatatlan, nagy műveltségű plébánosát, Spányi Antalt püspökké szentelték, de egyházi méltósága mellett is gazdája maradt plébániájának, szeretett templomának. Nagyszerű példája ez egy igazi, valódi kötődésnek. Magunk számára is példa, tanulság, mert nem árt azt tudni, hogy honnét indultunk, kiket képviselünk, bármekkora ívű is az a pálya, amit bejártunk. E zért, ha egyetértenek a fenti gondolatokkal, programokkal, akkor kérem Önöket arra, hogy május 10-én jöjjenek el voksolni, tiszteljenek meg szavazataikkal. Fiiló Pál 11™ Fiiló Pál
