Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1997-03-21 / 4. szám

1997/4. szám KULTÚRA 7 FOLKRÓL FOLKRA MATÁV-Kaláka fesztivál Ötödik alkalommal rendezték meg az Almássy téri Sza­badidőközpontban a Buda­pesti MATÁV-Kaláka Folk- fesztivált március 8-án. Nem véletlen a helyszín. A fesztivál újságjában Újfalusi Gábor az intézmény igazgatója nyi­latkozta, hogy a főváros leg­nagyobb művelődési háza boldogan ad helyet a folk és a progesszív zenei irányzatok művelőinek. A szép tavaszi nap délutánján - talán köszönhető a rendszer- változást is túlélt nők napjá­nak? - 16 órától váltották egymást a nagyteremben az együttesek, előadók, táncosok. A zenei kavalkád kezdő csapa­ta a délszláv folklórt játszó Rece-Ficéjék voltak. Az utánuk következő fiatal citeramágus, Mogyoródról, Pásztor Bar­nabás csak erősítette a gyara­podó nézőseregben a jóér­zéseket. A nigériai Bongo Man ütőscsapat a két afrikszoknyás fehér menyecskével a fekete földrész banánlevél illatú, tró­pusi éjszakáinak sejtelmeit csempészték az Almássy térre. A remek produkciók közül is kiemelkedett a volt NDK alattvalóból magyarországi telepessé lett Alexander Horsch. A művész apja német, anyja orosz, dédapja orosz cigány. Tíz évvel ezelőtt jött hazánkba, a nyugati tovább­menetel helyett itt telepedett le. Örömünkre. Alexander zenéje bizton nevezhető világszám­nak. Huszonkét hangszeren ját­szik. Az Amaró-Sunó (A mi álmunk) cigány folklór együttes tagjai évtizedes zenei tapasztalatokkal felvértezve óriási tetszésnyilvánításhoz juttatták a főikről folkra bemelegedő nagyérdeműt. Az Erdélyből jött Tasnády Erika balladás-archaikus ének­lése a Bartóki tiszta források ízét adta bőséggel. A Budapest Táncegyüttes két alkalommal kápráztatta el a nézőket, nem mindennapi koreográfiájukkal és tánctudá­sukkal. Sárközy Gergelyt elsősorban lantművészként ismerjük, de szerencsénkre flamenco gitá­ron saját szerzeményeit játszot­ta a fesztiválon, spanyolokat megszégyenítően. A 17 tagú Budapesti Vonósokat a közön­ség alig akarta leengedni a pódiumról. „Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itt, neve is van: Budapest.” - ez a fesztiváli jel­szó, az előadó Cseh Tamás szájából hallatszik, Bereményi Géza után szabadon. A modem bárd a rajongó sokaságot alig tudta leszerelni, egy-két „ge­nerációs” örökzöld sanzonnal. Kalákáékról mi újat mondhat az ítész? Csodálatosnak nevezhetjük amit tesznek. Örökértékek. Szuperlativuszok nélkül mondható, Kalákáék mindent tudnak. Az egyre si­keresebb Budapester Klezmer Band stabilizálta a hangulatot. Szüle Zsolt Szent Patrick Napja az Almássy téren Keveset tudunk a távoli írekről, leginkább a hírekből értesülünk a protestáns-katolikus val­lásháború tragikus esemé­nyeiről Eszak-Irországban. Ez a sokat szenvedett kelta eredetű nép - valószínűleg Francia- ország északnyugati részéről vándoroltak be - a Brit szigete­ken telepett le. Ez az ősi nép, a római császárkorban a latin kultúra, később a hódító angol­szászok műveltségének hatása ellenére is megőrizte sajátos irodalmi, művészeti és zenei kultúráját. A keresztény vallást legelőször 432-ben Szt. Patrick térítő tevékenysége terjesztette el az írek közt. Szt. Patrick Napja azóta a legnagyobb nemzeti ünnep az íreknél. A „fest” három napig tart, március 17-től 20-ig, zenével, tánccal, jófajta étkekkel, italokkal szépítve a neves napokat - tudjuk meg Hevesi Istvántól, az Almássy téri Szabadidő- központban március 14-én megrendezett „A Zöld Sziget Napja” program szervezőjétől és kivitelezőjétől, aki az általa vezetett Transzkultúra Társaság égisze alatt teremtette meg a kitűnő rendezvényt. Hevesi István azt is elmondta, a fellépő zenekarok több éve ját­szanak a Szt. Patrick napi buli­jainkon. Az ír-kelta zene legjobb hazai interpretálói a repertorájukból ma azt veszik elő, ami eredeti Irishry (bennszülött) zene. A legismer­tebb együttes az Irish Rovers, amelyben egy ír zenész is ját­szott, Patrick Mc Mullan, aki a nevenapját itt ünnepelte. Alapjában véve az országban ír­kelta zenét játszó együttesek mind felléptek. ***- Halló Patrick!- Halló.- Hogy vagy?- Oké, remekül. Az ötödik cso­dálatos évemet töltöm ebben a gyönyörű országban.- Hol laksz?- Én igazi Erzsébetvárosi vagyok, a Vörösmarty utcában élek.- Az Erzsébetváros olvasói nevében névnapod alkalmából minden jót kívánunk neked.- Köszönöm, én is sikerekben gazdag, egészséges életet kívánok minden kedves Erzsé­betvárost olvasónak. (szüle)

Next

/
Thumbnails
Contents