Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-02-28 / 3. szám
* 1997/3. szám HELYTÖRTENET 9 A KÁ VÉHÁZAK NEGYEDE - ERZSÉBETVÁROS Az Orczy Kávéház % Legendás iskoláink • • Otven évig szolgálta a kultúrát Megszólal a csengő. A terembe belépő tanárra 54 gyermekszempár tekint tisztelettudóan. A tanár, aki egyúttal az iskola igazgatója is, Vajdafy Ernő. 1873-at írunk, ekkor alapítja meg az egyesült főváros a második polgári leányiskolát az akkori Nagykereszt-, a mai Kazincy utcában. Némi elnagyoltsággal, de nem megalapozatlanul állíthatjuk, hogy a pesti kávéházi élet a mi kerületünkben vet először tartósan gyökeret: másfélszáz évig „üzemelt” folyamatosan a Király utca és a Károly körút sarkán a mintegy 200 éves múltú Orczy házban a hasonnevű kávéház, amíg 1937-ben le nem bontották a nevezetes házzal együtt. A 30-as évek közepén a kávéház másfél évszázados fennállásának emlékére, és a közeli „vég” előszelétől megérintve többen elzarándokoltak búcsúképpen a nevezetes „kávéforráshoz” és írtak róla a korabeli lapokban. Köztük volt Móricz Zsigmond is, akinek leírása szerint a Károly körútra néző kávéház alacsony bolthajlásoktól hangulatos, bensőséges helyiség volt. A tapéta a pipafusttől „sötét tajtékszínűre érett”, a hasonlóképpen megöregedett vendégekkel. Az állandóság és a megállapodottság szigete volt ez a kávéház az öreg házzal együtt. A fényképen is jól kivehető Strasser név a cégtáblán jelzi a kávéház utolsó bérlőjének nevét, aki a harmincas évek közepén elmondhatta magáról, hogy családja már 60 éve a nevezetes helyiség bérlője. De az Orczy kávéházat egész fennállása alatt nem bérelték többen, mint öt vagy hat család, mert az Orczy bárók ugyan még a XV11I. század végén megkapták .a Budán székelő helytartótanácstól a kávéztatás engedélyét, de nagy bölcsen maguk közvetlenül soha nem éltek ezzel a joggal, hanem kiadták bérbe. Szolid hely volt ez mindig, ahol kávé, kapuciner járta csak, meg frissen sütött kifli vagy zsemle. Pedig fénykorában, a XIX. században, az idejáró kereskedők csaknem félkontinensre kiterjedő üzleteiket bonyolították le ebben a kávéházban. Nyersbőrrel, gyapjúval, tollal és terménnyel kereskedtek itt, amíg a pesti tőzsde megalakulása lassan el nem szívta magához ezeket az üzleteket. A józan polgári szemlélettel függött össze az is, hogy a mindig szerény fogyasztási lehetőséget kínáló kávéház igen korán, már este 9 órakor bezárt. Megfordult itt szegény diákkorában Vámbéry Ármin, a későbbi nemzeti hírnévre szert tett Ázsia-kutató. Az első világháború előtti kortes világban gyakran tanyáztak itt az erzsébetvárosi Morzsányi párt tagjai. Ha nagy ritkán - a kávét megunván - itt akartak kicsit mulatni, bizony akkor maguknak kellett a bort, vagy pezsgőt a közeli boltok valamelyikéből hozni. De azt is csak módjával, mert a mulatozás színhelyéül ott volt a vendéglő. A kávéház az egészen más műfaj volt. Iván Géza Az 1868-as népoktatási törvénynek köszönhetően megnyílt a lehetőség polgári iskolák felállítására, nem csupán a fiúk, hanem a leányok számára is. Ez az iskolatípus nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. Mi tette olyan népszerűvé ezt az iskolát? Megtudhatjuk, ha fellapozzuk a Budapest VII. kerület Községi Polgári Leányiskola első tudósítvá- nya az 1873- 74. tanév végén Vajdafy Ernő szerkesztette évkönyvet. „Ebben az iskolában a leánynövendék csakugyan megszerezheti magának mindazon ismereteket és ügyességeket, melyekre egyrészt minden művelt nőnek szüksége lenne, és melyek másrészt egyszersmind alkalmassá teszik arra, hogy a társadalomban önálló állást foglalhasson és kenyerét tisztességes módon megkeresse.” A megszerzett tudás követlen gyakorlati hasznosítását szolgálta az 1892-ben megindított „Női Kereskedelmi Szak- tanfolyam”, amelyre a polgári iskolát vagy a felső népiskolát végzett leányokat vették fel. A szaktanfolyam sikeres elvégzése után pénzintézetek, irodák és üzletek ajtajai nyíltak meg előttük. Az iskola negyedszázadig működött a Nagykeresztutcában. A tanárok, diákok nehéz szívvel búcsúztak a kedves otthontól. 1899-ben a 661 leánynövendék már a Dohány utca 32. alatt felépült korszerű iskolaépületbe iratkozott be. Az iskola életében az 1945/46-os tanév radikális változást hozott. A Polgári Leányiskola örökébe „Általános iskola” elnevezéssel új iskola lépett. A Dohány utcai Gyakorló Általános Iskola mai tantestülete hagyománytisztelő, hisz az első igazgató, Vajdafy Ernő portréja látható a tanári és igazgatói szobákba vezető folyosón. Ezenkívül díjat is alapított az iskola Vajdafy Ernőről elnevezve, amelyet az a 8. osztályos tanuló kap, aki mindvégig példás magaviseletű és szorgalmú volt. Olyan pedagógust tisztelhetnek a nagy elődben, aki 50 évig állt a kultúra szolgálatában, tanított, tankönyveket írt, sőt ifjúsági elbeszéléseket, szatírákat és verseket is. A VII. kerület Erzsébetvárosi Kör egyik alapítója és alel- nöke. A Nemzeti Zenede igazgató választmányának tagja, az Országos Ipar- és Kereskedelmi Oktatási Tanácsának tevékeny tagja. Példakép arra is... „hogyan kell egy vezető állást betölteni, az önmérséklést milyen tökélyig lehet fejleszteni; a tanítványokkal szemben az atyai bánásmódra tanít; a kartársaknak miként lehetünk támaszai és legjobb tanácsadói, valamint a szülőknek is.” Buda Györgyné y %
