Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-12-22 / 17. szám
V 1997/17. szám ERZSÉBETVÁROSI EMBEREK 9 KISS GERGELY NAGY TEHETSÉGE A Klauzál térről az „őrült városba” Mindenkinek a kezében a sorsa. Kiss Gergelynél is akkor vált kézenfekvővé, hogy vízilabdázó lesz belőle, amikor kisiskolásként az előkészítő tanfolyamon kiderült róla, nemcsak magas, hanem balkezes is. Az csak később vált bizonyossá, hogy valóban nem kétbalkezes hozzá, erről “kezeskedik” többek között az ifjúsági, junior, illetve felnőtt Európa-bajnoki, junior világ- bajnoki, felnőtt Világkupa harmadik helyezése, valamint a Ferencvárossal szerzett Magyar Kupa elsősége. Kezdetnek, hiszen még csak húszéves, ugye nem rossz... Az, hogy pólós lett a Csengery utcában született, majd másfél éves korától a Klauzál-téren felnőtt fiúból, közrejátszott többek között az is, hogy az olimpiai bajnok, Faragó Tamils, és Brandi Jenő is itt nevelkedett a kerületben. Azt az ominózus vízválasztó Széc- hényi-fürdős tanfolyamot meg éppenséggel a szomszéd ajánlotta. A “fürdőzést” aztán kőkemény edzések követték az onnan 500 méterre fekvő BVSC-s uszodában, ahova az anyuka délutánonként hurmélyében, s az elsős gimnazistaként szerzett ifi Eb elsőségének köszönhetően vették komolyan később már a “Ma- dáchban” is. A BVSC-ből egy aprócska Fotók: Galambos Anita colászta. Kiss Gergelyt idézve: “egycsapásra a BVSC lett az életem.” Szerencséjére a Kertész utcai iskolában “emberére akadt”, Bendzsák István sportimádó osztályfőnöke szeszépséghiba, - miszerint állandóan csak ezüstöt nyerhettek - a tungsramosok miatt áttem- pózott az “ellenséghez” és egészen az előző szezonig az időközben Tungsramból Fradivá avanzsált csapatban játszott. A tavalyi sevillai felnőtt arany után egyszer csak megcsörrent a telefon, a szintén Eb-aranyos Kásás Tomi hívta, nem is akárhova, Nápolyba, a BEK- címvédő Themis Posillipo Na- polihoz. Noha szóban már megegyezett a FTC-vel, tartotta magát az alapelvéhez: “mindig az erősebbet választom”. Naná... Hogy milyen az őrült városban? Ami viszont hiányzott, s ami miatt szereti itthon a Klauzál-teret, hogy tízperc alatt gyalog elérhető minden. A nápolyi lakástól csak kocsival. De hiányzott a menyasszonya is: Valkay Anna, aki szintén vízilabdázó. És hogy mit csinál addig? Készül a válogatottal a januári, perthi világbajnokságra. Mellesleg a felnőtt világbajnoki aranyérem is hiányzik még az éremkollekciójából. Reméljük, (ahogy ő is!) már nem sokáig..! MINDEN ÜGYFÉL EGYENRANGÚ “Nagyon kell vigyázni magamra, mert belőlem csak egy van, mások többen vannak, azokat könnyebb pótolni” - a karosszéke felett elhelyezett ajándék fatábla szövege egyáltalán nem túlzás Krieger Artúrról. Hiszen egyedülálló módon egyszerre a Krieger és lánya Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft “feje”, kárpitosmester, az Erzsébet- és Terézvárosi Általános Ipartestület és az Országos Kárpitos Szakosztály elnöke. S mindegyikben sikeresen funkcionál.- A hétköznapok a cégé, mellette azért jut idő a két társadalmi feladatra is, a kárpitos munka általában a hétvégére marad. Nekem már a nagyapám is kárpitos volt, nem tudnék elszakadni tőle. Ám sajnos velem megszakad ez a szép családi “szokás”, a fiam ugyanis közgazdásznak készül. De úgy néz ki, ebben az irodában viszont sikerült megalapozni egy újabb hagyomány kezdetét. Legalábbis reméljük... - így Krieger Artur. Az utolsó mondatában nem véletlen a többesszám, hiszen a kft-t lányával, Krisztinával közösen vezetik. Akinek nem mellesleg négy gyermeke van, azaz elvileg van remény az utánpótláshoz. S szeretnék, ha a folytatás is a kerülethez kötődne. Nem csak azért, mert Krieger úr gyerekkora óta erzsébetvárosi, hanem mert a VII. kerület szerencsés választásnak bizonyult négy éve, a cégalapításkor is. - A gyes után állás nélkül maradtam, főiskolai végzettséggel, nyelvvizsgával. Konkrétan a számvitel és az adótanácsadás a szakmám, és apunak is volt köze az adószakmához. Nekivágtunk. Most már ott tartunk, hogy legutóbb egy főiskola bízott meg minket a teljes gazdasági irányításukkal - mesélte Krieger Krisztina. - Szeretném hozzátenni ez nem jelenti azt, -hogy a kisvállalkozókat nem fogadjuk szívesen. Nálunk minden ügyfél egyenrangú. (Az oldalt írta: Lendvay Piroska) Kárpitos nosztalgiák
