Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1997-12-22 / 17. szám

1997/17. szám . ÖNKORMÁNYZAT 3 Egy alpolgármesteri felszólalás margójára A december 11-i testületi ülésen formális változás történt: meg­változott a szokásos ülésrend. Ez idáig ugyanis az ülést levezető polgármester mellett a két alpol­gármester (egy­ben választott képviselők is): Balázs András és Toperczer Ferenc foglaltak helyet. Ezen az Toperczer Ferenc ülésen Toper­czer Ferenc elkerült a “fő­helyről”, s a képviselők között, pontosan az egyik asztal végén foglalt helyet. Az “alvégen” tanyázó alpolgármester napirend előtti felszólalásra is jelentkezett, s a kapott szóval élve a volt Bü- rocenter (legújabb nevén Erzsé­betváros '97 Kft.) Felügyelő bizottsági tagjaként (és elnöke nevében is) aggályait fogalmazta meg a szóban forgó Kft. tör­vényességi és gazdálkodási vi­szonyaival kapcsolatban. Ezután indulatos szóváltás következett, amelyben a polgármester mun­kamegtagadással vádolta meg Toperczer urat, leminősítette ter­vezett napirendi előterjesztést, fegyelmivel, fenyegetőzött, s vé­gül megvonta a szót addigi helyettesétől. Ezek után Toperczer Ferenc a helyi sajtó nyilvánosságához for­dult, mi pedig helyt adtunk kérésének.- Alpolgármester úr! Most már lehiggadva, aludva az ese­ményekre, mondja el véle­ményét.- Elöljáróban csak annyit, hogy nem a “fohelyi szék” teszi az alpolgármestert, mint ahogy a polgármestert sem. A képviselők közé üléssel valóban demonstrál­ni, tüntetni akartam.' Ugyanis az elmúlt három év alatt egyszer sem egyeztettek a vezetői asztal­nál az ülések lebonyolításáról, azok levezetése kritikán aluli volt, a rögtönzések domináltak, indulatok szabadultak el végte­len ügyrendi vitákkal. Ugyan­csak tiltakozni akartam az olyan szokássá vált módszer ellen, ahogyan a felelős veze­tők sorozatban kibújtak a konkrétan tárgyalt és vitatott intéz-kedések, szerződéskö­tések tisztázása, vagy a fe­lelősségük vállalása alól. Jóma­gam a képviselőkhöz írt nyílt le­velekben, nyilatkozataimban sür­gettem a tényekkel való szem­benézéseket, a körültekintő tisztázásokat. így értünk el a december 11 -i testületi üléshez.- Ha nem tévedünk, akkor az ominózus napirend előtti fel­szólalása vetett vihart?- Igen, mert felszólalásommal a polgármestert is érzékenyen érin­tő területre tévedtem, s a témához hozzászóló képviselők is jogo­san háborodtak fel. Annyira, hogy a következő testületi ülés napirendjére tűzték a téma megvitatását. Sajnos a pol­gármesterasszony indulatában elkövette azt a hibát, hogy a demokráciát megcsúfolva meg­vonta tőlem a szót, mint ahogy korábban elvette tőlem a he­lyettesítési jogot is. Az alpol­gármester feladata egyébként a polgármester munkájának se­gítése. Ezt azonban csak akkor lehet jól végezni, ha egyértel­műek a hatásköri szabályok, s azokat mindenki fegyelmezetten betartja. Különben a polgár- mester már többször megtapasz­talhatta, hogy vezetési, hiva­talirányítási munkájában nyu­godtan támaszkodhatott rám. Csak arra kellene jobban ügyel­nie, hogy koordináljon, s ne mosódjon össze nála a valódi vezetés a hatalom gyakorlásá­val... Különben az előzetesen “le­minősített” két előterjeszté­semet rövid viták után nagy többséggel elfogadta a kép­viselő-testület, s a polgármes­terasszony is lehiggadva, gra­tulált munkámhoz.- A polgármester szerint ön túl sok időt tölt másokat terhelő bizonyítékok gyűjtésével.- Munkám fontos részének tar­tom a naprakész információk továbbítását, ugyanis ritkán születik rossz döntés, ha a dön­téshozók ismerik a vonatkozó jogszabályokat, tényeket. Ha a polgármester szerint ezeknek a beszerzéséhez nekem túl sok idő kell, akkor azt ismeri él, hogy nem kapom meg au­tomatikusan azokat az informá­ciókat, melyek szükségesek a munkámhoz. Világváros - kontra önállóság? A. városrendezési tervekről A képviselő-testület decem­ber 11-i ülésén a kerület fej­lődését befolyásoló témák is napirendre kerültek, köztük egy meghatározó jelentőségű Rákóczi úti telket tartalmazó tömb Részletes Rendezési Ter­vének kerületi véleményezése - Toperczer Ferenc alpolgármes­ter előterjesztésében. A Rákóczi út - Szövetség u. - Dohány u. - Alsóerdősor u. által határolt tömb RRT-jének módosítását az tette aktuálissá, hogy az Önkormányzat a kö­zelmúltban legértékesebb telek­együttesét a TRIVEST Hol­dingnak adta el. Ez alkalommal határozta meg a testület a beépítés legfontosabb jellemzőit, az egész tömb város- rendezési szabályozását. Eldőlt, hogy a befektető meg tudja valósítani hasznosítási elkép­zeléseit. A korábbi terv a lehet­séges funkciókat szükségtelenül határolta be. Az utóbbi években dőlt el az is, hogy a főváros közműhálózatának fejlesztési terveiben már nem szerepel a korábban tervezett 300-as gyűjtőcsatorna a Szövetség utcában. Az új funkcióválaszték a Rákóczi út 70-72. - Alsóerdősor u. 6 összevont telekre: keres­kedelmi, szállodai, irodai és munkahellyel összekapcsolt la­kás-funkció. A Rákóczi úti oldalon kötelező az árkád kialakítása. A meg­valósítható párkánymagasság 27 m. A mélyszinteken a vég­leges funkciónak megfelelő parkolóhelyek kialakíthatók. A Szövetség u. szabályozási szé­lessége 15 méter a Barát utcáig. Ezt a régi tervtől eltérően nem bontásokkal, hanem árkádosí- tással lehet biztosítani. A tömb RRT-je lehetővé teszi az Alsóerdősor utcai iskola bővítését is. A továbbiakban a képviselő-testület jóváhagyta az előterjesztett véleményt a fő­városi ART aktuális munkaré­széről és a szabályozási előírá­sokról. A kerületi polgármesterek (al­polgármesterek), illetve főépí­tészek több közös tanácskozá­son alakították ki azt a szakmai és várospolitikai nézetrendszert, amely a főváros által átadott anyag kemény kritikája. Sok kerületi önkormányzat már el­fogadta - most az erzsébetvárosi testület is - a fővárosi kerületi főépítészek által megfogalma­zott, pontokba szedett véle­ményezését. Talán közismert, hogy a fővá­rosi és kerületi önkormányza­tok közötti hatásköri vita kez­detek óta fennáll. A főváros az egységes világvárosi arculatot, az egészséges városfejlődést félti a kerületek önállósági törekvéseitől. A kerületi szak­emberek és várospolitikusok vi­szont erősen túlzottnak és kö- vethetetlennnek tartják a túl részletes szabályozást és a fő­város egyetértési jogát. Az ART szabályozási előírásai helyen­ként ütköznek a július 15-én elfogadott törvénnyel, amely az épített környezet átalakításáról és védelméről szól. Ezáltal az ART jelen formájában alapve­tően sérti a kerületi önkor­mányzatok törvényben biztosí­tott jogait, elfogadhatatlan mér­tékben korlátoznák a kerület településrendezési szabályozási hatáskörének gyakorlását.

Next

/
Thumbnails
Contents