Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-12-01 / 16. szám
12 HITÉLET 1997/16. szám A család melege A Rottenbiller utca 24.-ben 1992-ben nyílt meg a keresztyén könyvesbolt. Fő célja az evangéliumi tanítások megismertetése, terjesztése. Karácsony közeledtével kínálatukat főleg gyermekeknek szóló könyvekkel, kazettákkal, társasjátékokkal bővítik. A könyvesboltot a kisegyházakhoz tartozó Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezete működteti. A gyülekezet karácsonytájt minden évben szervez gyermekprogramokat, melyeknek általában az Almássy téri Szabadidő- központ ad otthont. A Petra Alapítvánnyal közösen már szervezik az idei műsort is.- A bolt olyan olvasmányokat és műsoros kazettákat kínál az erzsébetvárosiaknak, amelyek az ő lelki épségüket, szomjúságukat jó irányban szolgálja, elégíti ki - mondja Körös Tibor irodavezető. - Tiszta profilú könyveket kínálunk, a Biblia által felállított mérce alapján. A könyvesbolt működtetésében egyáltalán nem törekszünk profitra, sőt, sokszor küszködünk működési gondokkal. Különös gonddal foglalkozunk a gyermekekkel, a fiatalokkal. Látjuk, hogy nagyon sok helyen a család már nem tudja biztosítani számukra azt a támaszt, azt a védelmet, amelyre manapság fokozottan szüksége van ennek a korosztálynak. Sokhelyütt kihűlt a családi melegség. Mi hisszük, hogy hittel és a Biblia erkölcsei alapján ebben a világban is állva lehet maradni. A Szent Erzsébet templom hírei Decemberi vallási ünnepek és népszokások Adventi gyertyagyújtás lesz november 29-én, december 6-án és 13-án, valamint 20-án, szombaton az esti szentmise előtt 17.30-kor * December 1-én a Katolikus Legényegylet gyűlését tartjuk a plébánián, majd ezen az estén a megújult képviselő-testület tartja soronkövetkező megbeszélését * 2-án a Karitász munkatársak megbeszélését tartjuk * 5-én betegeinket látogatjuk meg a kialakult szokás szerint * 8-án Szeplőtelen fogantatás ünnepét tartjuk * 11-én délután a plébániára váijuk idős és magányos testvéreinket, hogy megoszthassuk örömeinket és gondjainkat a szeretet szellemében, imádkozva, énekelve, beszélgetve. * 12-én a 18 órai szentmisén megemlékezünk néhai Antall József miniszterelnökről, halálának 4. évfordulóján * 13-án 9 órakor kirándulásra hívjuk a családokat, 15 órától video vetítés lesz a hittanteremben, melyre minden érdeklődőt szerettei látunk December 8-án jótékonysági estet szervez az oktatási bizottság és a Nemzeti Színház a templom megmentéséért, a munkálatok folytatásáért. Az egyik leggazdagabb ünnepkör karácsonyra csoportosul. Meg kell említenünk, hogy az egyházi év ünnepkörébe olvad bele és azzal sajátszerűen ötvöződik a nép régibb évfordulókhoz kötött pogány hagyományvilága, valamint az újabban alakult paraszti szokások is. A magyar nép vallásos szokásait, az egyházi év ünnepeit enélkül a kereszteződés nélkül meg sem érthetnők a maguk valójában. Ősi, pogánykori hiedelem, újabb fejleményű népi babona, germán, szláv hatás, s mellette a kereszténység hatására elterjedt szokások, s az anti vallási felfogás egy-egy eleme, ez mind fellelhető az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó népi szokásokban, ünnepségekben. Ennek legjobb példája a karácsonyi ünnepkör. A karácsonyi ünnepkör az adventtal kezdődik. Néhol éjféli harangszóval jelezték kezdetét, ettől kezdve tilos volt minden hangos, dáridós zenés szórakozás. A lányok, asszonyok fekete ruhában jártak a templomba. A Miklós nap (december 6.) megünneplése fiatalabb népszokásaink közé tartozik. A gyermekek megajándékozása csak az utóbbi évszázadban kezdett terjedni, német közvetítésen keresztül. A Luca nap (december 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja, e napon az asszonyok nem dolgoztak. A férfiak hozzákezdtek a Luca szék elkészítéséhez, melynek egyes darabjait más-más fából, egy-egy nap faragták ki, úgy, hogy éppen a karácsonyi éjszakai misére készüljön el az egész mű. Aki erre ráült az éjféli misén, az meglátta a nagyszarvú boszorkányokat a templomban, de már szaladnia is kellett hazafelé, mert ha felismerték, széttépték volna. A szálláskeresés újabban elteijedt vallásos szokás, melyben kilenc család állt össze és december 15- től kezdve sorban minden nap máshová vitték a Szent Család képét. A legismertebb karácsonyi játék a betlehemezés, melyet a közelmúltban az egész magyar nyelvterületen ismertek és játszottak. A betlehemet általában 16-18 éves fiúk, legénykék adják elő. A betlehemesek felszerelésüket már advent elején kezdik készíteni, tanulják a verseket, mondókákat, énekeket. Karácsony másodnapján, Szent István napjához kapcsolódik az egyik legnagyobb múltú magyar szokás, a regölés. Az aprószentek-napi (december 28.) korbácsolás a régi egyházi eredetű szokások közé tartozik. Ilyenkor a kisgyerekeket meg- vesszőzték, annak emlékére, hogy Heródes király a kisdedeket megölette. Karácsonyhoz vallásonként változó állandó étrend kapcsolódott. Karácsony szent estéjén a katolikusok böjtös eledeleket: káposztát, bablevest, halételeket és zsír nélküli (kötés) süteményt fogyasztanak. A reformátusok disznó, marha vagy tyúk húslevest esznek és kalácsot, őket ezen a napon sem kötik böjti szabályok és tilalmak. Szüle Zsolt Köröshegyi Betlehemes A Rózsák terei Áprádházi Szent Erzsébet Templom Carmine Celebrat Kórusa és Zenekara december 14-én 16.30 órakor ingyenes hangversennyel köszönti a 92 éves Farkas Ferencet. A Rózsák terei templomi hangverseny műsora: Farkas Ferenc-Móricz Zsimond CXXX1. Zsoltár; Babits Mihály: Erdély; Weöres Sándor: Rózsa madrigál; Petrarca: CCCXXXffl. szonettje; Pater Noster; Részletek a Margit miséből; Farkas Ferenc: Köröshegyi Betlehemes. Vezényel: Zimányi István.
