Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-09-04 / 12. szám
*• 10 KÖZBIZTONSÁG 1997/12. szám Védegylet Az Erzsébetvárosi Polgári Védegyelet 1991-ben alakult, alapítója és elnöke a mai napig Dunavölgyi István. Alapítója volt az Országos Polgárőr Szövetségnek is, melyből az erzsébetvárosiak 1993- ban kiváltak. A védegylet ettől kezdve a Budapesti Közrendvédelmi Társaság szervezeti keretei között működik.- Az orszá- ^ | ség alapító »SäHM: tam 32 Wott Balázs etikai bizottságnak - mondja Dunavölgyi István. - De úgy láttam, hogy mint minden alulról szerveződő társaságnak, a polgárőrök szövetségének is megvannak a gyermekbetegségei. Ezeket vagy kinövi, vagy nem. A mi erkölcseink, normáink szigorúak. Védegyletünk a Budapesti Közrendvédelmi Társaság keretei között működve is többszáz embertől megvált. Ma sem veszünk fel tagjaink sorába divatos, terepszínű ruhában feszítő, gumibottal és egyéb ütlegekkel demonstráló embereket. Tagtársainkat nem az utcán toborozzuk, minden esetben ajánlja valaki. Az egyletben - köszönhető ez Sárosi Viktor barátunknak is - nagyon sok szakember működik. Az új jelentkezőt a Védegylet minden esetben elviszi magával egy-egy akcióra. Ilyenkor aztán a beszélgetések, a viselkedés alapján kiderül az illetőről, hogy kicsoda is valójában. A közrend- védelmi társaság régiókban gondolkodik és fejti ki tevékenységét, így az erzsébetvárosiak egy-egy járőrözés alkalmával négy-öt-hat, vagy tán több kerületet is végigjárnak, saját gépkocsijaikkal. Működésük költségeit maguk fizetik, legfeljebb az erzsébetvárosi polgárok a Biztonságért Alapítványtól kapnak időnként némi üzemanyagtérítést. A polgárőr legmagasabb fokú jogosítványa az e- gész világon, hogy az ember köteles segítséget nyújtani embertársának. Ezt a törvény által kirótt kötelezettséget a polgárőr önkéntes kötelezettségként vállalja. Ennél több jogosítvány nem kell - mondja Dunavölgyi István. Meg kell állítanunk, le kell fognunk azt az embert, aki szüleinket, gyermekeinket, embertársainkat bántalmazza, meglopja, kifosztja, netán elveszi életét is. Wott Balázs „aspiráns” polgárőr akar lenni a védegyletben. Miért? A huszonegy éves fiatalember a kérdésre tömören felel: azért akarok polgárőr lenni, hogy segítsek az embereken. Már régóta gondom, hogy nem tudok igazán segíteni. Sárosi Viktor huszonegy éves, hivatásos katona volt, most biztonsági őrként dolgozik.- A katonai pálya nagyon szép, de valamiből élni is kell - mondja Viktor. - Tapasztalataimat a civil életben is hasznosítani tudom. Polgárként és polgőrként én magam lépek fel az elkövetőkkel szem- ^ ben, biztosi; rendőr meg- érkezéséig és teszem megafelje- Sárosi Viktor lentést. Ha otthon ülnék és várnám, hogy betörjék az ablakomat vagy megtámadják anyámat, barátomat, nem sok értelme lenne. Járom az utcát, emberekkel beszélgetek, és nyerem meg őket az ügynek. Dunavölgyi István: Magasra tettük a mércét Forró nyarat mutat a bűnUgyi statisztika. Erzsébetvárosban a tavalyi év hasonló időszakához képest kétszázzal több bűncselekmény történt az idén - mondja dr. Nagy László alezredes, a bűnügyi osztály vezetője. Ennek ellenére Erzsébetvárosban még mindig jobb a helyzet, mint Terézvárosban. Kerületünkben eddig három és fél, négyezer bűncselekményt regisztráltak, és ez elég nagy szám. A növekvő tendencia általános jelenség, viszont nyaranta korábban mindig csökkent a bűnelkövetések száma - a zavarosban horgászok a Balatonra mentek pecázni - az idén azonban ez nem így történt.- A növekedés mely A bűnözők nem nyaraltak az idén területekre jellemző?- Bár a gépjárműlopások száma csökkent, a gépkocsifeltörések száma emelkedett, ugyanígy a betörések száma. Több az alkalmi lopás, amelyeket különböző nyilvános helyeken követnek el, például gyorséttermekben, várótermekben.- Meglehetősen gyakori a gépkocsikban a riasztó, megszólásuk a- zonban mintha hatástalan lenne?-Nem minden esetben hatástalan. Azt tudomásul kell venni, hogy a riasztók között vannak minőségi különbségek. Az olcsóbb kategóriájú riasztók nagy baja, hogy nem feltétlenül megbízható a működésük, magyarul okkal-ok nélkül is megszólalnak. De a riasztó megszólalása önmagában nem akadályozza meg a gépko- csifeltörőt tette véghezvitelében, mert a kocsiban hagyott táskát, értéket pillanatok alatt kiemeli és kereket old.- A zsebtolvajok milyen módszerrel ,, dolgoznak”?- Rendkívül kifinomult módszerekkel dolgoznak az elkövetők. Metróra, buszra, villamosra fel- és leszálláskor nagy a tömeg, lökdösik egymást az emberek és nem figyelnek értékeikre. A lényeg a figyelemelvonás. Az elkövetők sokszor veszekedést provokálnak a sértettel, például ismerünk olyan elkövetőt, aki módszeresen öccsének bántalmazását kéri számon. Holott ilyen nem történt, de amíg a provokált személy figyelmét így lekötik, harmadik társuk meglopja.- A lakásban biztonságban vannak értékeink?- A nyáron kezdődött egy bűncselekmény-sorozat, és a mai napig is tart. A bűnözők azokat lakásokat veszik célba, ahol az ajtó fölötti szellőzőablakot nyitva hagyják. Éjszaka, amikor a tulajdonosok otthon vannak és alszanak, az elkövetők ezen az ablakon be- és kimászva tüntetnek el értékeket. Jó volna, ha a lakók odafigyelnének erre: vagy csukják be az ablakot, vagy szereljenek rácsot.- Ebben a kerületben is működnek „ álrendőrök”... Hogyan?- Általában egy társuk leszólítja a külföldit, van-e váltani való pénze. Ha van és a pénz előkerül, odaérkezik! rögtön a két civil „álrendőr”, kézbe veszik a valutát, átolvassák, átpörgetik és közben nagyon ügyesen kiemelnek belőle valamennyit. Arra vigyáznak, hogy sosem az egész összeget veszik el. Ennek következtében a sértett jóval később jön rá, hogy átverték, amikor az elkövetőknek már hűlt helyük. A felderítés e területen nagyon nehéz, mert a sértettek kilencven százaléka rövid időn belül eltávozik az országból. Herceg Árpád /
