Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-07-25 / 10. szám
10 VISSZATEKINTÉS 1997/1«. szám Legendás iskoláink Madách, túl a 115. éven Csupa híresség a tanteremben a gimnázium centenáriumán: Lengyel György, Vas Zoltán, Bacsó Péter, Pitti Katalin, Szinetár Miklós, Királyhegyi Pál, Gallai Péter, Szegvári Katalin, Szakonyi Károly, Gálvölgyi János, Verebes István György, egykori diák renA szerkesztőség a Dohány utcában volt Beszélő újság Puskás Tivadar (1844- 1893) miután kifejlesztette a telefonközpontot, 1893-ban megalapította a Telefon Hírmondó Budapesti Hírszolgáltató Vállalatot, és a telefont „beszélő újság” szerkesztésére és közszolgáltatásra használta fel. A közleményeket mikrofonokba mondták, ahonnan indukciós tekercsek közvetítették a külső áramkörökbe. Az előfizetők a saját áramkörükből ismét indukciós tekercs útján kapták a hallgatójukban az áramot, illetve hallhatták a közleményeket. A Telefon Hírmondó - a rádió őse - egyre nagyobb tért hódított, népszerűsége a változatos szolgáltatások miatt egyre növekedett. Amerikában csak az 1910-es években kezdtek ilyen vállalatot létesíteni. 1897 augusztusában egy új, naponta megjelenő élclap született Telefon címmel, egy krajcárért árusították az újságárusok. „A nevetés előbb gyógyít, mint a legjobb orvosság!” Hirdette a slágersor a fejléc felett. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala a Dohány utca 10. számú épület első emeletén működött. Az ügyes karikatúrákkal, kissé pikáns viccekkel, humoros versekkel teletűzdelt négyoldalas lapocska népszerű volt a maga korában, mivel a rádióműsoros újságok elődjeként; a negyedik oldalon minden nap közölték a Telefon Hírmondó programját. Felhívták az olvasók figyelmét arra, hogy a VII., Kerepesi út 22. szám alatt lehetett előfizetni a Telefon Hírmondóra, negyedévre 4.50 koronáért. A napirend órára és percre beosztva közölte a programokat, a bécsi és külföldi híreket, (tőzsdejelentést óránként!), hírlapszemlét, színházi híreket, sporthíreket, érdekesebb tárcacikkek felolvasását. A hírmondó minden szenzációs hírt riadójellel előzött meg, reggel 9 órakor és déli 12 órakor is riadó csengővel jelezte a csillagászatilag megállapított pontos időt. Zenemüsorokat is hallgathattak az előfizetők, csak fülükhöz kellett tenni a kagylót. A hírmondó minden előfizetőjének alkalma nyílt nyelvek tanulására is, 1897. október 1 - tői francia, olasz és angol nyelvmesterek előadásait hallgathatták. A „Napi heccek” cím alatt szellemes stílusban hírekről tudósított a lapocska. Például: „Udvari vadászatok Mohácsnál. Frigyes főherceg uradalmán nagyban készülnek Ferenc József király és II. Vilmos méltó fogadtatására. A fejedelmek ott időzése alatt udvari vadászatok lesznek. A környék szebbnél-szebb leányai és menyecskéi már készülődnek az alkalomra igazolni, hogy ők mégsem olyan vadak. Barcelonában a haditörvényszék Sampan merénylőt 40 évi kényszermunkára ítélte. Az elítélt annál inkább megnyugodott az ítéletben, mivel eddig is súlyos kényszermunkában élt a - feleségével.”-PPA Madách Gimnázium jelenlegi igazgatója dr. Leibinger Jánosné, aki az 1970-es években diákként ült az iskola padjaiban. Amikor 1981-ben a gimnázium 100 éves évfordulóját nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelték, már mint fiatal tanár vállalt szerepet az előkészületekben. Az iskola tanulóit megbízta az öreg diákok felkutatásával és tárgyi emlékek gyűjtésével. Az egykori „barcsaysták”, a „madáchosok” sokfelé élnek a földgolyónkon. A hívó szó mindegyikőjüket megérintette, azonban a nagy távolság, vagy elfoglaltság miatt néhányan csak levelüket juttatták el , A Centenárium Védnöki Kará”-hoz, melynek fővédnöke Pozsgay Imre volt, az akkori művelődésügyi miniszter. Az ünnepségsorozat fénypontja az Erkel Színházban tartott előadás volt, a műsort az iskola egykori növendékei adták. Fellépett itt a nemrég végzett Pitti Katalin, Gálvölgyi János, Kocsár Miklós zeneszerző és sokan mások. Fábry György 1916 őszén került a gimnázium II. A osztályába és hét éven át koptatta a padokat és Clevlandből, több mint 6000 ezer kilométer távolságból emlékezett szeretett osztályfőnökére, Valentin Józsefre (1908- 1931, magyar-latin szak). Tabi László író 1921-28 között volt a gimnázium diákja. 52 év elteltével is kitűnően emlékezett tanáraira, különösképpen Dampsy László történelem tanárára (1921-32.), aki egy humoros helyzet megírására is ihlette. A gimnáziumnak meghatározó jelentősége volt az ember életében, mondta Lehel György karnagy. Generációk jártak egy iskolába, az ő családjában is tradíció volt a Madách Gimnázium. O 1943-ban érettségizett itt. Mindszenti Ödön, aki később énekesként kollegája lett, „szenvedélyes érdeklődéssel tanított történelmet” (1941 A4.). Hihetetlenül gazdag tárháza a Madách Gimázium a kiváló tanároknak és híressé lett tanítványaiknak. 1954-ben Lengyel dezésében előadta a gimnázium színjátszó együttese , Az ember tragédiá”- ját, a Zeneművészeti Főiskola kistermében. A kulturális élet sok neves személyisége támogatta és látogatta az előadást, így Kodály Zoltán is, „akinek meleg szava életem egyik legszebb emléke maradt.” - emlékezett vissza Lengyel György. Ma is kitűnő énekkara, színjátszó együttese (1963-tól Thália Stúdió néven), sok-sok szakköre van a gimnáziumnak. Folytatják az öntevékeny, sokszínű kulturális életet. Dr. Leibinger Jánosné igazgatónő elmondta, hogy a gimnázium 1996/97-es pedagógiai programja is a hagyományokon alapszik. A mai tanári testület nevelési elve megegyezik a kezdeti nevelési ars poétikával: „A bírálat igazságossága mellett egy csepp méltányosság is helyénvaló, sőt éppen akkor vagyunk egészen igazságosak, ha méltányosak is vagyunk. ” Buda Györgyné
